Nem elég iskolákat építeni

Minden tagállam támogatja a romastratégiát

A dokumentum jelentéstevője, Járóka Lívia fideszes EP-képviselő szerint az Európai Uniónak közösségi feladattá kell tennie a romák társadalmi befogadásának előmozdítását, a munkához, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való jogaik biztosítását. A romák társadalmi befogadása érdekében a jelentés felhívja az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot egy szilárd jogalapra épülő közösségi stratégia kialakítására. A stratégia a diszkrimináció és a szegénység elleni küzdelem párhuzamos erősítésének alapelvén nyugszik.

A Járóka-jelentés alapgondolata, hogy a roma népesség problémáját nem elsősorban etnikai szempontból kell megközelíteni, hanem a szegénység egy speciális formája, az átmeneti gazdaságokból kiszorult képzetlen rétegek falusi és városkörnyéki területeken koncentrálódó nyomora elleni küzdelemmel kell összekapcsolni. A jelentés ezért elsősorban szociális szempontú prioritási területeket (oktatás, egészségügy, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) határoz meg az uniós stratégia számára, és erősítené a romák társadalmi és politikai érdekképviseletét.

A dokumentum szorgalmazza egy összeurópai válságtérkép kialakítását, amely közös gazdasági és társadalmi jellemzőik alapján méri fel azokat a leszakadó kistérségeket, ahol a főként romákat sújtó nyomor és társadalmi kirekesztés koncentrálódik. A jelentés egyebek mellet javasolja még a válságtérképhez kapcsolódó közös, összehasonlítható és megbízható mutatók, így a társadalmi kirekesztést komplexen megjelenítő ún. "Laekeni Indikátorok" elfogadását.

Járóka Lívia elképzelése szerint a Bizottság évente értékelné a tagállamok meghatározott kötelező minimum standardok terén elért haladását, illetve éves jelentésében minősítené és jóváhagyná a tervezett tagállami integrációs cselekvési terveket. A dokumentum továbbá indítványozza egy bővítési dimenzió bevezetését a tagjelölt országok és lehetséges tagjelöltek társulásának érdekében, amely révén a Nyugat-Balkánon koncentrálódó roma népességre is kiterjedhet az összeurópai stratégia.

Az Európai Parlament tegnap esti plenáris ülésén rendezett vitáján a magyar elnökség nevében Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szólalt fel. Balog Zoltán szerint az Uniónak főként az a feladata, hogy az eddiginél célzottabban bocsásson rendelkezésre forrásokat, és azok felhasználását alaposabban ellenőrizze. Úgy vélekedett, hogy Magyarországon nagyon sok jó gyakorlat is felhalmozódott a romaügy kezelését illetően, ami hasznára válhat az egész Uniónak.

Európai szintű felelősségvállalás kell

"A halmozottan hátrányos helyzetű közösségek fölzárkóztatása komplex folyamat. Ez csak lépésről lépésre, a helyi szükségletekhez igazodva, hosszú távon valósulhat meg. Európa ebben segíthet: hogy valós adatokra támaszkodva meghatározza a célokat, eszközöket biztosít hozzá, és számon kéri a célok megvalósítását. Az eddigieknél kevésbé bürokratikus, gyorsabb, átláthatóbb módszereket dolgoz ki, hosszabb távon támogatva egy-egy közösséget, amíg az valóban gondoskodni tud sajátmagáról"- hangsúlyozta Göncz Kinga szocialista EP-képviselő az európai roma stratégiáról szóló keddi parlamenti vitában.

"Az a kérdés, hogy tudunk-e olyan szabályokat, feltételeket teremteni, amelyek eljuttatják a segítséget azokhoz, akik nem tudnak versenyezni a forrásokért, akiknek alig van érdekérvényesítő képességük" - mondta felszólalásában Göncz Kinga, aki a parlamenti jelentés véleményezőjeként és árnyék raportőreként meghatározó szerepet játszott az európai roma stratégiáról szóló parlamenti állásfoglalás megszületésében.

A képviselő kifejtette: a halmozottan hátrányos helyzetű közösségek fölzárkóztatása komplex folyamat, amely csak lépésről-lépésre, a helyi szükségletekhez igazodva, hosszú távon valósulhat meg. "Európa ebben segíthet: hogy valós adatokra támaszkodva meghatározza a célokat, eszközöket biztosít hozzá, számon kéri a célok megvalósítását, követi a romák helyzetének a változását. Az eddigieknél kevésbé bürokratikus, gyorsabb, átláthatóbb módszereket dolgoz ki, hosszabb távon támogatva egy-egy közösséget, amíg az valóban gondoskodni tud sajátmagáról" - tette hozzá.

"Nem elég iskolát építeni a gyerekeknek. Megélhetést nyújtó munka kell a szülőknek, hogy etetni, ruházni, iskolába járatni tudják a gyerekeket. Emberhez méltó lakhatási körülmények kellenek, ahol fel lehet készülni a másnapi iskolai órákra, ahol van világítás és fűtés. Járható út kell, amelyen el lehet jutni az iskolába és a munkahelyre, és emberi szó, amely feledtetni tudja a megaláztatásokat. Az európai roma stratégia nem hoz azonnali változást. De esélyt ad rá" - hangoztatta Göncz Kinga, fölszólítva a döntéshozókat nemzeti és európai szinten, hogy vállaljanak politikai kötelezettséget a helyzet javítására. "Nem elég a tagállami roma stratégiákhoz keretet adni, hanem igazi európai roma stratégia kell, európai szintű felelősségvállalással, természetesen nem vitatva a tagállami felelősséget" - hangsúlyozta felszólalásában a képviselő, aki a szocialisták és demokraták frakciójának vezérszónokaként fejtette ki véleményét a keddi vitában.


mindennapi/mti
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére