November végén a kormány előtt a felzárkóztatásról szóló tervezet

Minden magyar nyerhet a romastratégián

November végén kerülhet a kormány elé a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási és Romastratégia – mondta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Az államtitkár lényegesnek nevezte, hogy a program minden területen egyszerre induljon el. Példaként említette, hogy ahol a teleprehabilitációs vagy a telepeket felszámoló programot indítanak, ott kezdődjön iskolai program is, ezeknek a projekteknek kapcsolódniuk kell egymáshoz. Mint mondta, a jövő év elején ebben a szellemben indulnak el ezek a programok.

Az államtitkár beszámolt arról a tervről is, hogy 2000 roma nőt szociális asszisztenssé képeznek ki. Szerinte ezt a helyi közösségek úgy értelmezhetik majd, hogy van valaki, akit azért képeznek, „hogy velünk foglalkozzon”, közvetítést vállaljon a hatóságoknál, az intézményeknél, az orvosnál, az ápolónőnél, az iskolánál és a munkaügyi hivatalnál.

Balog korábban a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy a romastratégia bírálataival szemben vannak konkrétumok a tervezetében, a 120 oldalas dokumentum határozott intézkedéseket tartalmaz, egy húszoldalas mellékletben pedig szigorúan meghatározza a pontosan lebontott forrásokat is. A felzárkózásért felelős államtitkár a közrádióban hangsúlyozta azt is, hogy a stratégiával nemcsak a romáknak kell elégedetteknek lenniük, hanem a társadalom egészének is, ez magyarázza azt a folyamatos és széles körű konzultációt, amelyen minden érdekelt részt vehetett, hiszen a felzárkózás, az oktatás kérdésében nem csak a romákon múlik az előrelépés.
 

„Értékcsere” alapú stratégia

Póczik Szilveszter társadalomkutató úgy véli, a rendszerváltás óta nem született ennyire átfogó koncepció, amely minden lényeges ágazati területet lefed. Szerinte racionális pénzügyi tervezéssel és jó részkoncepciók birtokában elvileg megvalósíthatók a tervezet céljai. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy noha a romastratégiából lehet sikertörténet, mégse várjunk átütő sikereket egyik napról a másikra. A kutató szerint következetes kis lépésekre és sok türelemre van szükség. Mint mondta, az integráció kizárólag értékcsere alapú lehet, amely mindkét fél számára előnyös. Ennek előfeltétele, hogy a képzetlen és alacsonyan képzett roma népesség számára is megfelelő megélhetést biztosító munkát kell kínálni úgy, hogy ebből a társadalom egésze is profitálhasson.

A szakértő rámutatott: Nyugat-Európában a szakképzetlenek 60-70 százaléka aktív munkavállaló, Magyarországon ez alig éri el a 35-40 százalékot. Rájuk a gazdasági versenyszféra és az ahhoz kapcsolódó munkaerőpiac  nem nagyon tart igényt. A társadalomkutató hangsúlyozta, hogy ezért „centralizált munkaerő-irányítási rendszerre van szükség”, és az ebbe az irányba tett politikai lépések helyeselhetők, de komplex és főleg hatékony intézkedéscsomag szükséges.

3-5 százalékos GDP-növekedést jelenthet

Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár szerint az Európai Unióban éppen ez a hiányzó munkaerő az egyik fontos motiváló tényező arra, hogy igenis szükség van a romák integrációját célként meghatározó stratégiára. Közgazdászokra hivatkozva az államtitkár a Királyhágómelléki Református Egyházkerület romastratégiát tárgyaló nemzetközi konferenciáján kiemelte: ha az európai romák foglalkoztatási szintje ugyanaz lenne, mint az európai átlag, ez 3-5 százalékos GDP-növekedést jelentene az államoknak. Kitért arra is, hogy luxus több millió munkára képes embert szociális segélyből eltartani.

A konferencián Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke az elmúlt évek „etnobizniszének” veszélyeire hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy a romaügyekre szánt pénz egy részét nem az érintettek kapták, továbbá a forrásokat sokszor nem megfelelően, sikertelenül vagy másra használták fel. Póczik Szilveszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „a pénzek megfelelő csatornázása elsősorban igazgatási és ellenőrzési kérdés, hiszen a források elaprózódása, nem megfelelő hasznosulása, horribile dictu magánzsebekbe vándorlása, amit a korábbi cigány felzárkóztatási koncepciók kapcsán az Állami Számvevőszék két jelentésében is nyomatékosan bírált, a legjobb koncepciót is hasznavehetetlen kívánságlistává teheti”.
 

(mindennapi)
Nyitókép: innen

• Cimkék:
romaintegráció romastratégia felzárkóztatás Balog Zoltán Póczik Szilveszter Farkas Flórián

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére