Holnapra várható az alkotmánybíróság határozata

Mi lesz a magánnyugdíjpénztárban maradókkal?

Augusztus 29-én lesz a nyári szünet utáni első alkotmánybírósági ülés, aminek egyik fő pontja a magánnyugdíjpénztári tagok kérdése – írja a Napi Gazdaság. Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: a testület hétfőn másodszor tárgyal magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos határozattervezetről, hiszen július 12-én már egyszer napirenden volt. Szó lesz hétfőn az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről, a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvények egyes rendelkezéseinek esetleges alkotmányellenességéről.

A közhangulatnak biztosan nem tenne jót egy korrekció

Egy határozattervezet alapján úgy tűnik, a testület összeegyeztethetetlennek tartja az alaptörvénnyel, hogy a mintegy 100 ezer magánpénztári tag ne részesüljön az állami nyugdíjban – írja a portofilo.hu. A magyar nyugdíjrendszer hárompilléres, ezt szerette volna a kormány kettőre csökkenteni a magánynyugdíjpénztárak államosításával. A harmadik pillér az önkéntes kiegészítés. A kormány azzal próbált mindenkit meggyőzni az átlépés szükségességéről, hogy a pénztári tagok nem részesülhetnek állami nyugdíjban. (A korábbi jogszabály szerint a pénztári tagok nyugellátásának megállapítása után az állam 75 %-ot fizetett volna, a maradék 25 %-ot a pénztárnak kellene pótolni.)

Az Alkotmánybíróság tárgyalja, hogy a nyugdíjtörvény azon pontja alkotmányellenes-e, amely megvonta az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, illetve azt, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulásra. Azzal indokolták a felvetést, hogy a járulékfizetésért cserébe a jogszabályok szerint később valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult a befizető, a hozzájárulás azonban formálisan adónak minősül, amiért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. Vagyis hiába fizeti be a munkáltató az alkalmazottja után a közterhet, attól nem lesz jogosult állami nyugdíjra, ha pénztári tag maradt.

Annak, ha az Alkotmánybíróság valóban megsemmisíti a két passzust, a költségvetésre semmilyen hatása sem lesz, hiszen az érintettek biztosan nem mennek még jó pár éven belül nyugdíjba. De a közhangulatnak biztosan nem tenne jót egy esetleges korrekció, a volt pénztári tagok becsapottnak érezhetnék magukat.
 

AE

• Cimkék:
nyugdíj pénztár Alkotmánybíróság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére