A tankötelezettség 6 éves kortól 16 éves korig tart

Kétezer tanárra nincs szükség a közoktatásban

Többszöri átdolgozás után a tervezetet augusztus végén elfogadta a kormány, jelenleg is zajlik a törvény szövegének kodifikációja, hogy már novemberben elfogadhassa az országgyűlés. A koncepció szövegéből körvonalazódik, hogy alapjaiban alakítanák át a közösségi nevelést.

Három vagy négy éves kortól kötelező az óvoda?

Az óvodai nevelést nem alakítanák át jelentősen. A koncepcióban ugyan megfogalmazták, hogy gyermek három éves korától köteles óvodába járni, és ott minimálisan napi 4 órát kell a délelőtti foglalkozásokon eltöltenie, ám ez némileg módosulhat, mire elfogadják a törvényt. Pokorni Zoltán ugyanis korábban többször beszélt róla, hogy elegendő lenne, ha a gyermekek 4 éves koruktól járnának óvodába. Ez a kötelezettség 5 éves korig családi napköziben is teljesíthető lenne.

A koncepcióban meghatározták, hogy a tankötelezettség 6 éves kortól 16 éves korig tart, de legkésőbb minden hetedik életévét betöltött gyermeknek be kell iratkoznia iskolába. Azok a gyerekek, akik nem érték el az iskolaérettséget, kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályba kerülhetnek. A koncepció készítői nem minden esetben fogalmaztak egyértelműen, napvilágot láttak olyan információk, hogy délutáni tanórákat is tartanak az alapfokú iskolákban. Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára a napokban egyértelművé tette, hogy nem lesznek kötelező délutáni tanórák. A délutáni iskola csak lehetőség lesz, azok a szülők, akik nem kívánják igénybe venni, felmentési kérelemmel élhetnek, és hazavihetik a gyereket.

Azok a tanulók, akik nem nyertek felvételt középfokú iskolába, a következő tanévben az általános iskola javaslatára a Hídprogram keretében 8-15 fős felzárkóztató évfolyamra járhatnak. Ez úgy hívnák, hogy Híd I. program. Ha az általános iskola után a tanuló egyáltalán nem akar továbbtanulni, akkor a Híd II. programban folytathatja a tanulmányait, amíg el nem éri a tankötelezettség felső határát. A program résztvevői bizonyítványt kapnak, és a következő tanévben bármely középfokú iskolába jelentkezhetnek.

Az érettségi vizsgán öt tárgyból kell vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és kötelezően választandó egyéb tárgyból. Ebből úgy tűnik, hogy – Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ígéretével ellentétben –  mégsem vezetik be a kötelező természettudományi érettségit, valamint megszűnik a jelenlegi formájában a kétszintű érettségi. Erről egyelőre nem árult el részleteket az oktatási tárca. A koncepció azonban előírja, hogy az érettségi vizsga akkor kezdhető meg, ha a tanuló legalább 50 óra közösségi szolgálatot  végzett. Ez 2014-től lépne életbe, és szociális, környezetvédelmi területen is teljesíthető.

Kétezer pedagógusra nincs szükség

A sokszor emlegetett pedagógus-életpálya modell is hangsúlyos szerepet kap a koncepcióban. A modell kétéves gyakornoki időszakból (2-4 év) és négy további „fokozatból” áll: pedagógus I., pedagógus II., pedagógus III. (mesterpedagógusi) és kutató tanár. A pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba történő továbblépés kötelező, a mesterpedagógusi szint elérése azonban már nem előírás.

A háromévenkénti közalkalmazotti béremelése mellett a magasabb minősítés több fizetést jelent, viszont a béreket csak 2013-tól és 2015-től igazítanák ehhez. A tervezet szerint a tanárok kötelező óraszámát nem emelnék, azonban a teljes munkaidejük 80 százalékát az iskolában kell tölteniük. A jövőben a kormányhivatalok határoznák meg intézményenként a pedagóguslétszámot, ez alapján már most évente kétezerrel kevesebb pedagógussal számolnak.

 

A. Sándor

• Cimkék:
érettségi tanilás híd program köznevelési törvény óvoda

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére