- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2011-05-04 08:24:00 Hallgat az eladó is, a vevő isEltűnnek a nyilvánosság elől az önkormányzati vagyonokVersenynek álcázott korrupció. Az új törvény lehetőséget ad erre is, mint azt az alábbi riport bizonyítja.A mindennapi.hu egy frekventált területen fekvő balatoni ingatlan tulajdonosváltásának nyomába eredt. Az értékes telek a legutóbbi időkig a közvagyon részét képezte, az elmúlt hónapokban került magántulajdonba. Az ügylet körüli kételyeket a főszereplők nem hajlandók eloszlatni. Lapunk a tisztánlátás érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordult, s az ügy súlyát jelzi, hogy az ombudsman az esetről sajtótájékoztatót tartott a múlt héten. Tavaly év vége felé nyilvános pályázaton hirdette meg egy napilapban az igen frekventált helyen fekvő, Balatonmáriafürdő, Bernáth Aurél sétány 5. szám alatt található, 832 négyzetméteres telkének eladását a Balatoni Hajózási (BH) Zrt. A telek értékét különösen emeli az üzleti hasznosítás lehetősége, mivel a gyönyörűen felújított vitorláskikötő mellett fekszik, illetve a strand közvetlen szomszédja. A Balatoni Hajózási Zrt. által értékesített 832 négyzetméteres telek A pályázati kiíráshoz bánatpénz ellenében lehetett hozzájutni, s a jelentkezőknek vételi ajánlatot kellett benyújtaniuk. A kiírás semmilyen megkötést nem tartalmazott, bárki pályázhatott. A feltételek között az is szerepelt, hogy amennyiben több érvényes ajánlat érkezik a telekre, licittárgyalás során választják ki a nyertest. A kikötői ingatlanra szemet vetett egy debreceni vállalkozó, aki vételi ajánlatot nyújtott be. A BH Zrt. nem sokkal később levélben értesítette, hogy pályázata érvényes, és hogy a megajánlott összeget - négyzetméterenként 10 ezer forintot – a zrt. közgyűlése kevesli. A vállalat a pályázatot végül licittárgyalás nélkül eredménytelennek nyilvánította. A frissen kikövezett, felújított utcában található telek, közvetlenül a strand előtt fekszik
Az elutasítás után a debreceni vállalkozó harmadszorra is megkereste a BH Zrt.-t, hogy megtudja, lefutott-e már teljesen a meccs. A műszaki igazgató közölte vele, hogy nem döntöttek még véglegesen az ingatlan sorsáról, mivel a vezérigazgató külföldön van, s arra bátorította, hogy egy harmadik vételi ajánlatot is benyújtson. Így is történt. A vállalkozó megduplázta az eredeti ajánlatát és most már négyzetméterenként 20 ezer forintot ajánlott az ingatlanért. A hajózási társaság pár héttel később válaszolt. Arról értesítette levélben, hogy ezt az ajánlatot nem tudta figyelembe venni, mert elkésett, s az ingatlan elkelt.
Ilyen előzmények után kezdtünk el érdeklődni a privatizáció körülményeiről. A hajózási cég műszaki igazgatója, Lain Ferenc elmondta, hogy 3-4 pályázat érkezett be az eredeti kiírásra. S noha hangsúlyozta, hogy a cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonban van, azt, hogy mennyiért kelt el végül az ingatlan, s hogy ki vette meg, valamint hogy milyen körülmények közt adtak túl rajta, például miért nem volt licittárgyalás, üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni. Mivel ragaszkodtunk ahhoz, hogy a cég kiadja az információkat, a levélváltásokban kialakult vitára Horváth Gyula vezérigazgató tette rá a pontot. Így söpörte le kérésünket: „Álláspontunk szerint a Balatoni Hajózási Zrt. nem tartozik az 1992. évi LXIII. tv törvény 19. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az adatvédelmi törvény hatálya alá, azaz nem minősül közfeladatot, vagy állami feladatot ellátó szervnek, közpénzeket nem használ fel, így az ön által kért adatokra vonatkozóan nem áll fenn tájékoztatási kötelezettsége. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét.” Biztos tudatában annak, hogy egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló cég gazdálkodási adatai nyilvánosak, Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordultunk: hozzon állásfoglalást az ügyben. Az ombudsmani vélemény elkészültéig a földhivatalban kikutattuk az új tulajdonost. Kiderült, hogy az értékes telek egy vendéglátásban érdekelt helyi vállalkozó, Balláné Vajas Éva tulajdonába került. Annak reményében, hogy megtudjuk tőle a privatizáció részleteit, megkerestük őt. A vendéglős hölgy azonban – a BH Zrt. vezetéséhez hasonlóan – nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. Másnap a tulajdonos fia, Balla György mégis felkereste lapunkat, s leginkább felelősségre vont bennünket, hogy miért vagyunk kíváncsiak az ingatlanvásárlás körülményeire. Ennek részleteiről szólva azután leginkább mellébeszélt, s azt hangoztatta, hogy minden szabályosan zajlott. Szavaiból az derült ki, hogy zárt borítékban adta be vételi ajánlatát. Arra azonban már nem tudott válaszolni, hogy a pályázati kiírás keretében adta-e be a vételi ajánlatukat, vagy később, amikor sokkal lazább feltételekkel folyt már a „verseny” az ingatlanért. Mint mondta, tudott arról, hogy volt egy debreceni pályázó is, aki szerinte ugyan többet ajánlott, mint ők, de csak utólag, miután lezárult a verseny. Kérdésünkre, hogy mivel egyetlen alkalommal sem volt licittárgyalás, akkor ő honnan tudta, hogy volt más pályázó is, aki többet ajánlott náluk, úgy reagált: „ez már legenda a városban”. Balla a beszélgetés során többször is hangsúlyozta, hogy egy teljesen legális és tisztességes üzletről van szó, s az adás-vételi szerződésben sincs semmi érdekes, azt azonban továbbra sem volt hajlandó megmutatni. Így mivel a BH Zrt.-hez hasonlóan nem volt hajlandó beavatni bennünket a részletekbe, nem tudtunk meggyőződni arról, hogy igazat beszél-e, vagy sem. A vendéglátóhely kialakítására kiválóan alkalmas telekingatlan közvetlenül a kikötő szomszédságában található Jóri: felerősödhet a korrupció Az állásfoglalásból az is kiderült, hogy ez nem volt mindig így. Az önkormányzatok közös vállalkozásában álló BH Zrt. – illetve általában az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok – gazdálkodási adatai az államháztartási törvény tavaly nyári módosítása óta nem minősülnek nyilvános adatnak. A kétharmados Fidesz-KDNP többség által elfogadott módosítás ugyanis hatályon kívül helyezte a jogszabály azon bekezdését, amely közfeladatot ellátó szervnek minősíti a magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságot. A mindennapi.hu kérésére indult ombudsmani vizsgálatban Jóri András kiemelte, hogy a jogállamra veszélyt jelent a módosítás, mert a megszüntetett rendelkezés a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának fontos szabálya volt, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog lényeges garanciája. Állásfoglalásában kifejtette, hogy a korrupció elleni harcot, a közpénzek, a közvagyon transzparenciáját az szolgálja, ha a magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok adatai továbbra is a közérdekű, közérdekből nyilvános adatok körébe tartoznak. Az adatvédelmi biztos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a társaságban részvénnyel rendelkező önkormányzatok a tulajdonosi jogosultságuk gyakorlásával, a részvénnyel való gazdálkodást tekintve az adatvédelmi törvény alapján kötelesek a közérdekű adatokat bárki számára megismerhetővé tenni, vagyis az önkormányzatot saját részvényeikkel történő gazdálkodása nyilvános, azonban a részvényein keresztül tulajdonában álló társaság tevékenysége már nem az. Jóri a mindennapi.hu által feltárt konkrét eset kapcsán a súlyos problémával múlt hét csütörtökön az MTI-n keresztül a nyilvánossághoz és ezen keresztül a kormánypártokhoz is fordult. Emlékeztetett arra, hogy „korábban felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy a módosítással a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatósága sérül, az ügyben a Parlament Alkotmányügyi Bizottságában is felszólalt – eredménytelenül”. A kormány figyelmét a csütörtöki figyelmeztetése is elkerülte. Egyetlen kormánytisztviselő sem nyilatkozott arról, hogy vissza kellene állítani az eredeti állapotot, amely megállíthatja, de legalábbis újra ellenőrizhetővé teszi az önkormányzatok tulajdonában álló cégek gazdálkodását. Ugyanakkor a szándékokat látva úgy tűnik, hogy talán nincs minden elveszve. A közpénzekkel való visszaélések büntethetőségét kezdeményezi a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával, amit Nagy Anna kormányszóvivő jelentett be a kabinet szerdai ülése után. Új tényállásként vezetik majd be például a költségvetési csalás fogalmát, s ez a parlament elé rövidesen beterjesztendő jogszabály alapján 2-10 év szabadságvesztéssel lesz büntethető. Ebbe a kategóriába minden, 100 ezer forint feletti, közpénzeket érintő visszaélés beletartozik. A kabinet azt várja az intézkedéstől, hogy a Btk. hatékonyabban tudja megvédeni a költségvetést.
P. Horváth Csaba
|
Hírsor
A hét java
|
|