Az ügyvezető szerint a cégeknek nem kell a cigány

Brutálisan eladósodott a Rádió C

– Nem mai keletű tartozás a miénk – mondta el a Mindennapi kérdésére Fátyol Tivadar, a Rádió C-t működtető társaság ügyvezetője.

– Tavalyi költségvetésünk egy részét sokáig azért nem kaptuk meg a minisztériumtól, mert a tulajdonosváltás miatti bejegyzés és az akörüli huzavona idején nem látták tisztázottnak a rádió jogi helyzetét. Végül karácsony előtt két nappal érkezett meg az egész évi támogatás. Abból mindenkit kifizettünk, pár hétre fellélegeztünk, és kezdődött minden elölről. A választási év sem tett jót nekünk, mert a nálunk reklámozó nagy cégeket központi utasítással szólították fel, hogy egy hónappal a választások előtt szüntessék meg a hirdetések közzétételét. Ezekből az összegekből tudtuk volna fedezni az APEH-nál esedékes részleteket. A választások után pedig, mire kiderült, hogy hová is tarozunk az új struktúrában, az adóhatóság behajtás alá vonta a bankszámlánkat.
 

– Mi a helyzet a tulajdonosokkal?

– Ezeknek szerintem már egy fillérjük sincs, magánemberek, akiket az én véleményem szerint, bepaliztak. Ez az intézmény mindig adósságokkal küzdött. Ez így kamu, tudomásul kell venni, hogy nem kellünk senkinek. Mi már rég nem akarunk semmit, csak normálisan, tisztességesen dolgozni. Nálunk viszont a politika mindig hozzáfűz valamit, vitáink vannak, és én ezt már unom.
 

– Kiknek tartozik a rádió és mennyivel?

– Az egykori ORTT-nek hárommillió forinttal, az APEH-nak pedig 14 millió forinttal. De a fő baj az, hogy elmaradtak a bevételeink. És még egy tényező. Voltam cégeknél, hogy hirdessenek nálunk, de ők nem, és azért nem, mert nem kell a cigány!
 

– Ezt hogy érti?

– Úgy érzem, hogy a  hatalom sosem játszott velünk tisztességesen. Erre jó példa Bajnai Gordon volt miniszterelnök kabinetfőnöke, aki azt találta mondani, hogy a cigány értelmiség lop, csal, hazudik. Lehet, hogy egyes esetekben igaza van, de ez a felfogás undorító. A Rádió C rákfenéje azonban nem más, mint hogy rosszul rakták le az alapjait, és a működtetés már az elején sem ment tiszta keretek közt. Balog Zoltánnak abban tökéletesen igaza van, hogy az általunk leírtakból hiányoznak a fenntartható működésre vonatkozó elképzelések. A jogszabály alapján úgy véli, nem felelünk meg a közszolgálatiság feltételeinek, ugyanakkor mi úgy érezzük, hogy igen: a hallgatóink számából ez egyértelműen kiderül,  ilyen tartalmat nem kapnak  máshol. Példaként Woody Allen és zenekara élő stúdiókoncertjét említhetem. Amikor felhívtak, hogy játszanának nálunk, azt hittem, viccelnek velem.
 

– Megéri a rádió a 10. születésnapját?

– Adja a Jóisten, mert nagyon szeretném, ha megérné. Több, mint kilenc éve, 2001. október 8-án egy elszánt újságírókból álló csoport indította el Közép-Európa első és mindmáig egyetlen 24 órában sugárzó roma rádióját. Ez vagyunk mi.

– Mekkora összeget igényelne a működés éves szinten?

– Évi 110 millió forintból kényelmesen ki tudnánk jönni.
 

 Balog Zoltán: kell roma rádió

– Az alapvető problémát abban látom, hogy állami támogatást nem lehet adni olyan szervezetnek, amelynek több tízmilliós köztartozása van – nyilatkozta a Rádió C-vel kapcsolatos elképzelésekről Balog Zoltán közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár portálunknak. – Így még a költségvetésben elkülönített mintegy 30 millió forintot sem tudtuk átutalni. Egyébként az a véleményem, hogy roma rádió nélkül ebben az országban nem lehet jó romapolitikát folytatni. Szükség van erre a rádióra, jelenleg azon gondolkodunk, hogy milyen más formában tudjuk újraindítani. Állandó kapcsolatban vagyunk a Rádió C vezetőivel,  már le is tették a megújulásról szóló elképzeléseiket az asztalra, azonban ennek a menedzsment része nem értelmezhető.

A Rádió C megmentésére elvileg két forgatókönyv képzelhető el. Az állam vagy az Országos Cigány Önkormányzat állami támogatásból rendezi a rádió adósságát, majd folytatja a működtetést. (Ez ügyben a Mindennapi.hu keresi Farkas Flóriánt, azonban a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos eddig nem reagált megkeresésünkre.)

A másik elképzelés szerint a kormányzat mégis létrehozná a roma médiacentrumot, ahol többek közt egy később megalakuló tévé és a Rádió C kaphatna helyet.

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére