Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-11-23 08:11:00

Szokatlan egyetértés a romák felzárkoztatásában

A Jobbik is örül a romastratégiának?

A magyar parlamenttől meglepő konszenzussal fogadták a képviselők a romastratégiát. Az MSZP azonosulni tud vele, de a Jobbik is örül, még ha naivnak tartja is.

Nemcsak az uniós elnökségünk végén, de a magyar parlamentben is nagy sikert aratott az új romastratégia. Balog Zoltán, a KIM államtitkára az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén ismertette a 2020-ig tartó tervet. Ismét elmondta, amit már korábban is tudni lehetett, hogy a kormány a féléves elnökség egyik prioritásává tette a stratégiát. A hatos jogszabálycsomag és a horvát EU-csatlakozás elősegítése mellett ez is volt a tartalmi szempontból kifejezetten sikeres elnökség egyik fontos eredménye.

Balog a korábbi lépéseket sorolva elmondta, hogy a kormány egy társadalmi vitát kezdeményezett, valamint létrehozta a Roma Koordinációs Tanácsot. Szerinte a szegénységprobléma nem kizárólag a romákat érinti, ahogy a romaprobléma sem csak a szegényeket. Az államtitkár úgy gondolta, ha az állam fenntartó szerepe megerősödik az alapfokú oktatásban, akkor az segítheti az esélyek kiegyenlítését. Hozzátette, hogy az egészségügyben az Országos Roma Önkormányzattal közösen olyan programot indítanak, amelyben kétezer roma nőt képeznek ki szociális asszisztenssé. Eközben négy régióban nyolc olyan programot indítottak, amelyek nem romatelepek felszámolásáról, hanem a helyi sajátosságoknak megfelelően, azok rehabilitációjáról vagy egyéni segítségnyújtásról szólnak.

A meghívott vendégek között felszólaló Dani Eszter református lelkipásztor biztatónak nevezte, hogy a stratégia rámutat az együttműködés jelentőségére. Kiemelte, hogy az integráció folyamatába be kell vonni a helyi közösségek mindegyikét, de ennek feltétele a kölcsönös megbékélés és a kölcsönös sérelmek párbeszéd alapján való rendezése. Dúl Géza római katolikus püspök szerint azonban a programban nem kap elég nagy szerepet a családi napközi intézménye. A stratégia szerinte azon áll vagy bukik, sikerül-e az integráció főszereplőivé tenni a sokszor apátiába süllyedt, szegénységben élő csoportokat.

Egy másik meghívott, Korinek László akadémikus szerint végre eljött az a pillanat, amikor az állam hosszú távon is gondolkozni mer erről a kérdésről. A korai nevelés fontossága kapcsán elmondta, hogy minden roma kisgyermeket óvodákba kell járatni, méghozzá olyanokba, ahol lehetőleg roma óvónők foglalkoznak velük.

 

Nagykoalíciót hozott a stratégia – a Jobbikot kivéve

A bizottsági felszólalók között a magyar parlamenthez képest meglepő volt az összhang. A visszafogott Jobbik kivételével mindenki lelkesen fogadta a tervezetet. A fideszes Farkas Flórián azt mondta, hogy a programnak két felelőse van: az államhatalom és a magyarországi cigányság. Hozzátette, hogy a megvalósításhoz minden ellenzéki pártra és felelősen gondolkozó állampolgárra számít, mert összefogás nélkül nem sikerülhet valóra váltani az elképzeléseket.

Szabó Tímea a bizottság LMP-s alelnöke is alapvetően jónak nevezte a program elindítását. Úgy látta, hogy a stratégia felismeri, a romák felzárkóztatásáért tett lépések a teljes társadalom érdekeit szolgálják. Szerinte a baj az, hogy a stratégia nincs összhangban az eddigi kormányprogrammal. Csöbör Katalin, a Fidesz képviselője elég egyértelmű módon azt emelte ki, hogy a roma ügy nemcsak társadalmi, de gazdasági probléma is. A tervezetet még az MSZP-s Lendvai Ildikó is tisztességes szándékúnak és jó szinvonalúnak tartotta, aminek 99 százalékával azonosulni tud az MSZP is. Megjegyezte viszont, hogy egyelőre még nem készült el a részletes stratégia. Azt pedig ő is problémásnak tartotta, hogy a célokat mintha az állampolitika „fő húzásával szemben" határozták volna meg.

A Jobbik nevében Kulcsár Gergely arról beszélt, hogy a kormány a dokumentum megalkotásával egy régi mulasztást pótol, de félelmei szerint ezzel a tervezettel konzerválják a mostani helyzetet. Párttársa, Zagyva György Gyula azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben szervezett felzárkóztató programokhoz képest a jelenlegi stratégiában látja a „jóindulatot, de egyben a naivságot is". Szerinte a felzárkóztatni kívánt rétegek nem fogják ráhatás nélkül elfogadni a feléjük nyújtott segítő kezeket.

Balog Zoltán a képviselők felvetéseire elmondta: abból kell kiindulni, hogy a mélyszegénységben élő emberek és a romák is a magyar nemzet részei, és az állam nem csukhatja be a szemét a problémák előtt. Az ülést úgy összegezte, a program azon áll vagy bukik, hogy lesznek-e olyan emberek, akik készek a terepen dolgozni és ott megvalósítani a leírtakat. Fontosnak tartotta viszont, hogy a mélyszegénységben élők hátrányos megkülönböztetés nélkül tudjanak hozzáférni az állam által biztosított szolgáltatásokhoz.

 

MTI/mi

Nyitókép innen.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Cigányság
  • Cigányok között az egykori neonáci (riport)
  • Csak a bűnöző cigányok kerülhetnek a médiába?
  • Láthatatlan cigányok
  • Miért utáljuk a cigányokat?
  • A jezsuita atya bírálja a romapolitikát
  • Mit csinálnak a cigányok karácsonykor?
  • Életet mentenek a gyerekrajzok
  • Miért zaklatják az édesanyákat?
  • Hazugság miatt égették fel a cigánytelepet (videó)
  • Adventi road-movie Borsodban

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.