Csapatkapitány-mustra a Lokinál és a PSV Eindhovennél

A kapitányok felelőssége

„A csapatot vezető és annak képviseletére jogosult játékos” – szól a Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása. Egyszerűen hangzik, pedig ennél jóval többről van szó. Ha a klasszikus vezetői szerepkört nézzük, nem lehet könnyű dolog felelni egy egész gárdáért, irányítani a társakat a pályán, kiállni értük minden körülmények között – ha kell, állni a pofonokat is.

„Többféle csapatrendszer működik. Az egyik, amikor van egy vezér – ez volt a Sándor Tamás-korszak –, a másik, amiben most vagyunk, vagyis sok kis szorgos ember egy cél érdekében hajt. Három alapvető törvény van: a futball iránti alázat, az egymás iránti tisztelet és – csupa nagybetűvel – a csapatérdek” – nyilatkozta megválasztásakor a DVSC honlapján Bernáth Csaba csapatkapitány. Ugyanakkor az ő személyes feladata sem merül ki abban, hogy a mérkőzés előtt csapatzászlót cserél az ellenféllel, illetve megmondja, melyik térfélen szeretne játszani a csapat. Közhely, de igaz: a csapatkapitány példát mutat a pályán és azon kívül is, felelős a csapatszellemért, a közösség motiválásáért. Ha a bíró ítéletét igazságtalannak tartja, magyarázatot kérhet tőle. Ha csapatának tagját „bántalmazzák” a pályán, kiáll érte, de – ha arra van szükség – csapattársával képes azt is megértetni: nem érdemes hőzöngeni, mert az az adott pillanatban nem szolgálja a csapat érdekét. Mindemellett építő kritikával kell figyelnie a fiatal társakat is – és ez csak néhány dolog, ami a csapatkapitány feladatai közé tartozik. Ráadásul ezek nagy része íratlan, de elhanyagolhatatlan szabály.

A Lokinál nagy volt a mozgás az elmúlt két évben, hiszen Sándor Tamás kilépése után (a középpályás 2008 végén búcsúzott el szeretett csapatától) kétszer is gazdát cserélt a csapatkapitányi karszalag. Tavaly Kiss Zoltán vette át Sándor helyét, idén februártól pedig ismét a 22-es mezszámú Bernáth Csabáé lett a megtisztelő feladat (Sándor távozása után ugyanis már több ízben a jobbhátvédé volt a vezető szerep). A debreceni klubnál hagyományosan a játékosok választanak, ez év elején pedig új szavazásra került sor. A 30 éves Bernáth ilyen háttérrel léphetett volna a Puskás Ferenc Stadion gyepére, a csípős őszi estén, de nem volt benne a kezdő 11-ben. A védőnek – sérülései miatt – az idei szezonban amúgy sincs sok meccs a lábában, (NB I., EL, BL összesen: 6), anno megválasztott helyettese, Bodnár László már nincs a csapatnál, a harmadik legtöbb voksot kapott Vukasin Polekszics pedig még egy meccset sem játszott, így aztán október 21-én Czvitkovics Péter kapta a kapitányi karszalagot.

Míg az utrechti születésű, muzulmán vallású, holland-marokkói kettős állampolgár Ibrahim Afellay még ennél is kevesebb ideje foglalta el a PSV Eindhoven csapatkapitányi posztját; a mindössze 24 éves támadó középpályás Timmy Simonstól örökölte meg a címet. (Helyettese a 31 éves Orlando Engelaar, de a szerep nem állna messze az Engelaar-ral egyidős Danny Koevermanstól sem.) Vajon a 20-as számú mezt viselő fiatalember csak felkapja a csapatkapitányi karszalagot, aztán „uccu neki”, vagy fiatal kora ellenére (vagy éppen azért) érzi a tisztséggel járó felelősséget? Afellay-ből jóformán a PSV fociakadémiáján neveltek profi futballistát (ahogy Bernáth is a DVSC ifi csapatában kezdett). Vagy azért, mert olyannyira kreatív játékos, hogy a középpálya bármelyik oldalán tud játszani, könnyedén olvasva a játékot? Mindezek után számít, hogy fiatal? Ha szeretik a csapattársai, ha tisztelik, mert a tisztelet alapjában véve is mindenkinek jár, korra való tekintet nélkül, akkor miért ne működhetne? Persze, lehet, hogy van nála erre a posztra megfelelőbb is a PSV rendszeres kezdői között, de most ő van ott. A csapat pedig az Eredivisie, vagyis a holland bajnokság jelenlegi éllovasa. Hat győzelem és feleennyi döntetlennel a hátunk mögött.

A többszörös magyar bajnok Loki, pillanatnyilag a tabella hetedik helyén áll, négy győzelmet, három vesztes és három döntetlen meccset követően. Persze, azért egy pillanatig se higgyük, hogy akár a dicsőség, akár a rossz passz egyedül a csapatkapitányt jellemzi. Végtére is, instrukció ide, vezéregyéniség oda, a másik tíz helyett futni nem futhat. De ettől még szükség van rá. Lehetőleg rendre ugyanabban a személyben.

Vér Viktória
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére