Hantz szerint fel akarják számolni az erdélyi magyarságot

„Magyar feliratokat a Bolyai Egyetemre!”

Az erdélyi Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális egyetemként határozza meg önmagát, magyar feliratokat azonban nem tűr meg falai között. Hantz Péter az egyetem egykori tanárát azért bocsátották el az intézménytől, mert magyar feliratokat helyezett ki az iskola falaira, az ügyet a strasbourgi emberjogi bíróságon tárgyalják.

A mostani akciót kizárólag 18 éven felüli magánszemélyek részére hirdetik, azért, hogy magyar feliratokat helyezzenek ki az egyetem falaira, amelyet az ott tanuló diákok számára, - az esetleges retorziókra való tekintettel - nem ajánlanak. A bizottság díjazni is fogja a résztvevőket, amelyhez többen is csatlakoztak. Pénzjutalmat ajánlott fel Molnár Zsolt genfi fizikus, Szilágyi Endre oktató pilóta sétarepüléssel járul az akcióhoz, valamint a Galathea Búvárközpont, és a Mátyáskert étterem is csatlakozott a pályázók díjazásához.

A bizottság tervei szerint, amennyiben valakit pénzbüntetésre ítélnének, nemzetközi gyűjtést szerveznek a számára. A mindennapi.hu az akció szervezőjét, Hantz Pétert kérdezte a felhívásról.

Fotók: Vörös Szilárd

– Önt elbocsátották a Bolyai egyetemről különböző magyar feliratok kihelyezése miatt. Hogyan zajlott ez pontosan?

– Az egyetem a nyilvánosság felé azt hirdette, hogy az intézmény multikulturális, ezért többnyelvű feliratok vannak a falain, amiről egy szórólapot is megjelentettek, ezt osztogatták az Európai Parlamentben, úgy intézve, hogy a magyar képviselőkhöz ne jusson el. Azonban egy angol képviselő által hozzánk is eljutott. Ekkor szereztünk tudomást arról is, hogy 2007. november 22-én egy kiállítás nyílik az Európai Parlamentben, az egyetem multikulturalitásáról. Erre a napra időzítettük mi akkori akciónkat. Magyar és német nyelvű feliratokat helyeztünk ki az egyetem falaira. Mikor erről tudomást szerezett a vezetés, a feliratokat azonnal megrongálták, összetörték, levették. Aznap az egyetem portásával is fizikai összetűzésbe keveredtünk, és ezt követően Kovács Lehelt és engem elbocsátottak.

– Az esetet követően a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordultak. Hol tart az ügyük tárgyalása?

– Ez lassú procedúra. Csak úgy tudtunk a bírósághoz fordulni, hogy Romániában minden törvényes jogorvoslati lehetőséget kimerítettünk. Bepereltük az egyetemet, az államot, és ezeket szép sorban elvesztettük. 2007-ben kerültünk abba a helyzetbe, hogy Strasbourghoz fordulhassunk. Az Európai Emberjogi Bíróság malmai lassan őrölnek, ez az ügy már három éve zajlik, de úgy gondolom, hogy még néhány évig biztosan elhúzódik a döntéshozatal.

– A polgári engedetlenségi akció kapcsán mit várnak magyar, illetve román részről?

– A Babes-Bolyai egyetem néhány órára rá, ahogy kiadtuk ezt a sajtóközleményt, szintén kiadott egyet. Ez azt tartalmazta, hogy az egyetem rektori folyosójára, ahol eddig csak román rektorok arcképei, féldomborművei voltak, most gyorsan kirakták a magyar oktatók, rektorok képeit, féldomborműveit is. Ez volt az első reakció. Úgy látom, vagy rendőrt raknak minden felirat mellé, vagy kénytelenek lesznek elfogadni, hogy néhány magyar felirat ki fog kerülni ismét az egyetemre.

– A magyar feliratok elhelyezésének tiltásán túl milyen eszközökkel próbálják a román szervek megakadályozni a törekvéseiket?

– A feliratok kihelyezése szimbolikus, a jéghegy csúcsa. Itt sokkal súlyosabb problémák vannak a magyar tagozaton. Az autonómia teljes hiánya; az, hogy örök infantilizmusba kényszerítik a magyar akadémiai közösséget, mert minden karon román a dékán, magyar csak a helyettese lehet, leszámítva néhány olyan kart, ami nagyon kicsi. Ezek nagyon súlyos visszásságokat szülnek. A fizika karon összesen hat magyar oktató dolgozik, ez Magyarországon egy tanszéknek is kevés lenne, ott pedig egy egész kar munkáját kell ellátnia. Ezekkel az intézkedésekkel akarják elkerülni, hogy a magyarság komfortérzete növekedjék, és otthon érezzék magukat Erdélyben, hogy virágozzon ez a közösség. Az erdélyi magyarságot fel akarják számolni. Egy közösség felszámolásának pedig a legjobb útja, hogy az értelmiségét megsemmisítsék.

– Az elmúlt években harmonikus viszony alakult ki Románia és Magyarország között. Ön milyennek látja a két ország kapcsolatát?

– Az volt igazán pozitív hatással a folyamatok alakulására, hogy Románia rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van. A helyzet roszabb, mint nálunk,  ezért Románia rászorul a környező országokra, így Magyarországra is. Talán ez az, ami kicsit szelídíti a román politikát.

– Hosszú távon hogyan látja a két ország viszonyát?

– Egyik európai kisebbség jogait sem adták ingyen. Mindenhol nagyon kemény fellépésre, illetve az anyaország támogatására volt szükség, különben csak akkor kaptak kisebbségi jogokat, amikor az eltűnt. Ilyen például az erdélyi szászok esete. Ezért nem szeretnénk, ha az erdélyi magyarsággal is ez történne.

Horváth Csaba

• Cimkék:
Erdély Babes-Bolyai kisebbség Kolozsvár Hantz Péter Bolyai Kezdeményező Bizottság strasbourgi Emberi Jogi Bíróság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére