Amerika szerint a magyar kormány érvényt szerez a vallásszabadságnak

A magyar alkotmány, valamint az egyéb törvények és rendelkezések oltalmazzák a vallásszabadságot, a kormány pedig a gyakorlatban általánosságban véve érvényt szerzett ennek a védelemnek - olvasható az amerikai külügyminisztérium által kedden nyilvánosságra hozott, még a 2010-es évre vonatkozó Nemzetközi Vallásszabadság Jelentésben.

A 10 oldalas dokumentum szerint jelentések érkeztek arról, hogy a magyar társadalomban előfordult a vallási hovatartozással, hittel vagy gyakorlattal kapcsolatos sértés és diszkrimináció, ugyanakkor jelentős társadalmi vezetők pozitív lépéseket tettek a vallásszabadság előmozdítása érdekében. A jelentés szerint politikai súrlódások és a gazdasági bizonytalanság légkörében erősödött az antiszemita retorika, és nőtt a szélsőséges csoportok száma és létszáma.

A jelentés a 2001-es népszámlálási adatokra hivatkozva megállapította, hogy a lakosság 55 százaléka római katolikus, 15 százaléka református, három százaléka evangélikus és kevesebb mint egy százaléka zsidó vallású, s hogy ez a négy csoport alkotja az ország történelmi egyházait. A lakosság további, 5 százaléknál kisebb szegmensét alkotják a görög katolikusok, a Hit Gyülekezetének tagjai, öt ortodox és több más keresztény csoport, hét buddhista csoport és három muszlim közösség. A jelentés megemlítette, hogy adatvédelmi előírások szerint nem lehetett hivatalos adatokat beszerezni arról, hogy mekkora a vallási életben való részvétel.

Az amerikai diplomaták által elkészített dokumentum, amely részletesen ismerteti a vallás- és lelkiismereti szabadság gyakorlásának magyarországi jogi garanciáit, kitért arra, hogy az egyházak állami finanszírozása a 2009-es 9,8 milliárd forintról 3 milliárd forintra esett vissza, s 18,7 milliárd forintról 15 milliárd forintra csökkent az egyházak társadalmilag hasznos tevékenységének támogatása és az egyházi vagyon utáni kárpótlás. 2010-ben a pénzügyi megszorítások miatt megszűnt a vallási intézmények felújításának támogatása is, amit a decemberben elfogadott 2011-es költségvetés újraindított.

Az új magyar kormány széleskörű párbeszédbe kezdett a „történelmi egyházakkal", elkötelezte magát, hogy azonos finanszírozást biztosít az általuk üzemeltetett szociális és oktatási intézményeknek, s beleegyezett, hogy kompenzálni fogja ezeket a korábbi években visszatartott pénzügyi támogatás miatt. Kormányzati vezetők ígéretet tettek rá, hogy 2011-től fokozatosan kárpótolni fogják az egyházakat a korábbi években törvénysértő módon visszatartott, 4 milliárd forintos támogatás miatt.

Az egyházak általában kritikusak maradtak az iskola-felújításra és infrastruktúra-fejlesztésre kapott uniós támogatások kormányzati elosztásával, valamint a művészeti közgyűjtemények fenntartása és más társadalmi szolgáltatások állami támogatása terén tapasztalt késedelem és csökkentések miatt - állapították meg a jelentés szerzői.

A kormány folytatta a kommunista időszakban lefoglalt egyházi vagyon visszaszolgáltatását. A jelentés szerint az állam 1991 elejétől 2010 végéig 3688 ingatlan ügyében kárpótolta az egyházakat. A katolikus, a református és az evangélikus egyháznak a vizsgált periódus végére 59 fontosabb követelése maradt. A dokumentum megemlítette, hogy a görög ortodox közösség az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, miután a magyar bíróság elutasította egy, az orosz ortodoxok által az 50-es években elfoglalt ingatlan visszaszolgáltatását.

A dokumentum beszámol a holokauszt idején, a szovjet munkatáborokban, valamint az 1939 és 1989 között a kormányzati önkény következtében életüket veszett személyek után járó kárpótlásról is. A 2006. decemberi határidő lejártáig ezzel kapcsolatban 60 országból több mint 97600 igénybejelentés érkezett, amelyből tavaly októberig 96644 esetben született döntés és a jogosultaknak összesen 3 milliárd forintot folyósítottak. A dokumentum részletesen ismertette a magyar állami és egyházi vezetőknek a rasszizmust és az antiszemitizmust elítélő nyilatkozatait, s elismerően említette meg, hogy a Budapesti Holokauszt Emlékközpontban egy hároméves program indult, amelynek keretében - külföldi szervezetek és a magyar kormány társfinanszírozásában - pedagógusoknak egyhetes kurzusokat tartanak a holokauszt oktatásáról.

A jelentés rámutatott, hogy zsidó szervezetek komoly aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy tapasztalatik szerint a társadalom a korábbinál jobban eltűri a közbeszédben az antiszemita kijelentéseket. Aggodalmat keltett, különösen a roma és a zsidó közösségben, hogy a radikális jobboldali Jobbik párt bejutott a parlamentbe. A dokumentumban említés esik emlékmű- és sírrongálásról, a Magyar Fórumban, a Barikádban, valamint szélsőjobboldali weboldalakon megjelent antiszemita megnyilvánulásokról, valamint arról, hogy az 1942-es újvidéki mészárlásban való részvétele miatt vádat emeltek Képíró Sándor ellen. A jelentés szerint az amerikai kormány az emberi jogok előmozdítását célzó általános politikájának részeként megvitatja a vallásszabadság kérdéseit a magyar kormánnyal.

MTI
 

• Cimkék:
magyar kormány amerikai külügy vallásszabadság jelentés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére