Nem folyik érdemi egyeztetés a reformátusokkal

A státusuktól megfosztott egyházakért aggódik Bölcskei

A Zsinat lelkészi elnöke advent időszakára utalt és azt mondta: „a betlehemi csillag iránymutatása átvezet minket a legnagyobb kríziseken is, és erre nagy szükség van, mert sok közösségnek, és egyéneknek az orientációval van gondjuk napjainkban”. Az egyház gazdasági ügyekben illetékes Zsinati Tanács elnöki megnyitóján Bölcskei Gusztáv azokat a  kérdéseket vette sorra, amelyek az állam és az egyházak viszonyán keresztül érintik a finanszírozást.

Nincs érdemi egyeztetés

A püspök megemlítette, hogy a nemrégiben elfogadott 2010-es zárszámadási törvény korrekt módon rögzíti a közoktatási kiegészítési támogatás kompenzációjának összegét, valamint a korábbi években elmaradt összegeinek az átutalását. Az egyházvezető hozzátette: a közel kétmilliárd forintos összeg még nem érkezett be az egyházhoz, de a törvény rendelkezései értelmében az utalást el kell indítani ebben az évben, azonban így is megtörténhet, hogy nem érkezik meg idén az összeg, csak 2012 első napjaiban.

Hosszan szólt ezután arról, hogy jelenleg is több törvény megalkotása, módosítása van az Országgyűlés napirendjén, amelyek az egyházakat is közelről érintik a köznevelés, a felsőoktatás területén. A tisztánlátást, a folyamatok áttekintését nagyban nehezíti az, hogy a szóban forgó jogszabályokról az idő szorítása miatt nem folyt érdemi egyeztetés az érintett szereplőkkel, így az egyházakkal sem.

Példaként említette, hogy a jövő évi állami költségvetés egyházakat érintő számairól sem volt a törvény beadása előtt egyeztetés. A még folyamatban lévő törvényalkotás miatt az egyházak támogatása több ponton bizonytalan, de az elmondható, hogy az egyházak közfeladatot ellátó tevékenysége finanszírozásában jelentős változásokra nem kell számítani.

A katolikusok többet kaptak?

A tavalyihoz képest az egyház állami támogatása szinten marad, ami az általános folyamatokat tekintve pozitív fejlemény. Ugyanakkor nem tudta szó nélkül hagyni azt a novemberi zsinati ülésen is említett anomáliát, miszerint 2010–2011-ben az egyházak finanszírozásán belül a reformátusokra eső összegek arányaiban jelentősen csökkentek. Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt kötött a római katolikus egyház és a kormány képviselője megállapodást a katolikusoknak biztosítandó plusz finanszírozási forrásokról. Ezért Bölcskei Gusztáv azt javasolta, hogy az idén megalakult Református Törvényhozók Fórumának bevonásával kezdeményezzék az egyházfinanszírozási tárgyalások érdemi megindítását és az aránytalanságok kiküszöbölését.

Erre annál inkább szükség lenne, mert a parlament előtt szerepel az egyházfinanszírozást érintő „salátatörvény” is. Az egyházvezető azt mondta, a jogszabály tervezete a meglévő kereteket pontosan szabályozza, de fontos részletek nem kerülnek a helyükre. Így például nem érinti a tervezet azt sem, hogy a finanszírozással hogyan korrigálnák az szja-bevételek csökkenése miatt jelentkező – az egyszázalékos felajánlások elmaradása miatt bekvetkező – drasztikus visszaesést. Ezért Bölcskei Gusztáv újfent hangsúlyozta az egyházfinanszírozási tárgyalások megindításának égető szükségességét.

Egyházi törvény: súlyos kérdések, nyomaszó aggodalmak

Elfogadott jogszabályról van ugyan szó, de csak január elsején lép életbe az új egyházi törvény, ami szintén vet fel további kérdéseket. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT – amelynek legnagyobb tagegyháza a református egyház) elnöksége november végén levélben fordult a miniszterelnökhöz, kérve, hogy az egyházi törvényben meghatározott regisztrációs folyamat mihamarabb induljon el, tekintettel arra, hogy több MEÖT-tagegyház is elvesztette egyházi státustát. Ezt a regisztrációval nyerhetnék esetleg vissza ezek az egyházak. A törvény módosításának ügye nemrég szerepelt a kormány napirendjén, de a változtatást elvetette a kabinet, és ezzel egyúttal elmaradt a jogszabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet megalkotása is.

A többi, egyházakat is érintő jogszabályok között említette a Zsinat lelkészi elnöke a köznevelési törvényt. Ennek kapcsán nemrég véleményt kért a református egyháztól is az oktatásért felelős államtitkárság, a tervezetnek a hittanoktatás helyzetét rögzítő kitételével kapcsolatban. A törvénytervezet azt irányozza elő, hogy a közoktatásban kötelező módon vezessék be az etika és/vagy hittanoktatást. A részleteket nem szabályozná a jogszabály, hanem az oktatásért felelős államtitkárság dolgozná ki őket. Bölcskei Gusztáv megjegyezte, az Elnökség azt az észrevételt tette, hogy a törvény keresztyén szellemiségű etikaoktatásról szóljon. Illetve azt is indítványozta, az egyház szeretne aktívan részt venni a kötelező etikaoktatás feltételeinek kidolgozásában.

Csökkenő férőhelyszám

A felsőoktatási törvény kapcsán is születtek református észrevételek, így jelezték a kormányzatnak, hogy az esélyegyenlőség és diszkrimináció tilalma jelentse azt, hogy azonos mértékben finanszírozzák az állami és az egyházi felsőoktatási intézményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tervek szerint az államilag finanszírozott férőhelyek száma lényegesen csökkeni fog a következő évfolyamtól.

-mi-/reformatus.hu

nyitókép innen

• Cimkék:
Bölcskei Gusztáv MRE Zsinat kisegyház egyháztörvény

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére