- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2010-12-04 06:31:00 Rossz információkat kaphatott Hoffmann RózsaFacebook-ról az utcára vonulnának a diákokA felsőoktatási törvény tervezett módosítása ellen utcai megmozdulásokra készülnek a hallgatók. Addig is virtuális tüntetést szerveztek a Facebook közösségi portálon. Két hónap alatt ötvenezer-ötszáz diák csatlakozott.Az elégedetlenség okairól Nagy Dávidot, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnökét faggattuk. – A Facebook oldal tőlünk függetlenül indult. Mint ahogy egy valódi tüntetés tervével is a hallgatók kerestek meg bennünket. A 2007-es tandíjellenes megmozdulás sikeres volt. Akkor a hallgatók azért vonultak utcára, mert úgy érezték: a pénztárcájukat érte támadás. Az érzés most is ugyanaz. Itt a térítési-juttatási szabályzás, a tárgyfelvételi korlát, a vizsgakorlát. Sarkított példa, de mMegeshet, hogy háromszoros kollégiumi díjat kell majd fizetni, vagy az állami finanszírozás helyett térítéses képzési formában kell folytatniuk a tanulmányaikat. Ez mind olyan ok, ami miatt bizony megmozdulnak a hallgatók. – És önök, engedve a nyomásnak, megszervezik a demonstrációt? – Egyelőre a HÖOK inkább a tárgyalások útján próbálkozik. Úgy érezzük, Hoffmann Rózsa államtitkár asszony nyitott az irányunkban, ami békés megoldást eredményezhet. De ha nem mutatkozik érdemi változás a hallgatókat érintő kérdésekben és a hallgatók azt mondják: tüntetni akarnak, nekünk kötelességünk azt megszervezni. – Ha Hoffman Rózsa ilyen nyitott, miért került szóba az utcai megmozdulás? – Augusztusban meghívtak minket egy ötnapos szakmai konferenciára, amelynek témája a Felsőoktatási Törvény koncepciója volt. Olyan anyag született, ami a hallgatók számára elfogadhatónak tűnt. Ezt követően szivárgott ki az interneten is olvasható törvénytervezet. Abban – szemben a konferencia anyagával – szerepelt a vizsgaalkalmak drasztikus korlátozása, a tárgyfelvételek számának maximalizálása és az elbocsátás, továbbá az, hogy nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva a felvételizőket meghatározott számban át lehessen irányítani más intézményekbe, azaz másik városokba. – Tehát a minisztériumi tervezetbe nem a konferencián megbeszéltek kerültek. – Mondhatjuk. Továbbá hogy a Hallgatói Önkormányzatoknak nem lehet vétójoguk. – Miért, az volt? – Dehogy! A jelenlegi szabályok szerint a szenátusokban egynegyed-egyharmad között mozog a hallgatók részaránya. Mivel ötven százalék, plusz egy fő szavazat kell bármilyen szabályzatra vonatkozó javaslat elfogadásához, így a hallgatók, oktatói támogatottság nélkül semmilyen változást nem tudnak végrehajtani. A szenátusban - eszerint a logika szerint - egyetértési jog nélkül, bármikor születhetne a hallgatók számára méltánytalan döntés a tanulmányi és vizsgaszabályzat kapcsán. Ezen felül a hallgatói képviselet arányát a tervek szerint tíz vagy tizenöt százalékra szándékszik csökkenteni az államtitkárság. Állításuk szerint ez felel meg az európai átlagnak. Nos, a valóságban ez az átlag húsz és ötven százalék között mozog a környező országokat tekintve! – Ez nem nagyon bizonyítja az ön által emlegetett nyitottságot az államtitkár asszony részéről… – Többedszeri próbálkozásra sikerült felvenni a kapcsolatot az államtitkársággal, s megállapodtunk, hogy Hoffman Rózsa ellátogat a HÖOK november 12-i országos fórumára. Ez volt kapcsolatunk fordulópontja. Úgy érzem, addig államtitkár asszony nem a megfelelő körtől kapott információkat a hallgatókról… – Kikre gondol? –Olyan oktatókra, akik még mindig a hatvanas-hetvenes évek oktatócentrikus, poroszos modellje szerint gondolkodnak. Hoffmann Rózsa asszony már partnernek tekint minket, olyannyira, hogy ő maga kezdeményezte a követező, december 8-ai tárgyalásunkat. Ha itt megtaláljuk az arany középutat, akkor, céljainknak megfelelően, békés ütemben haladunk tovább. – Amúgy a tervezett reform alapvetéseivel egyetértenek? – Igen. Ki ne akarna minél magasabb minőségű képzésben részt venni? Az azonban nagyon fontos, hogy átfogó oktatási reform nélkül nem lehet felsőoktatásit végrehajtani. Nem egyszer hallani az érvet: az egyetemre, főiskolára kerülők tudása nem egységes, nem elégséges. Azaz a középszintű oktatást is meg kell újítani. NÉVJEGY
Nagy Dávid 1984-ben született Sárváron. Kétnyelvű érettségijét a szombathelyi Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskolában tette le. Jelenleg a győri Széchenyi István Egyetem végzős egyetemi közgazdász- és másodéves közszolgálati szakos hallgatója. A 2011. január 1-jétől 2012. december 31-éig tartó időszakra őt választották a HÖOK elnökévé. Személyében az első nem fővárosi vezető áll a hallgatói szervezet élére. Ditzendy Attila
|
Hírsor
A hét java
|
|