Egy boldog nemzet

"Ti pedig választott nemzetség, királyi papság
szent nemzet, megtartatásra való nép vagytok.-
I Péter 2, 9-10

Hányszor tűntek fel és buktak el nemzetek a történelem nagy viharaiban, útvesztőiben. Forradalmak indultak és tűzték zászlaikra az emberi szabadságvágy nagy gondolatait: "egyenlőség, testvériség, szabadság!- de a vágyak mindig csak vágyak maradtak, mert a következmény általában: félelem, rémuralom vagy zsarnokság lett.
A népek, nemzetek között ma is leginkább a bizalmatlanság a fenyegetettség és a békétlenség a jellemző. Mert nincs és nem is lesz soha a földön tökéletes és boldog nemzet.

Az igénk mégis egy szent nemzetről beszél. Hogyan lehetséges ilyen ideális állapot ezen a földön? Mi, akik Krisztus népe vagyunk tudjuk, hogy létezik ez a nemzet.
Különös nép az Isten népe: választott nemzetség.
"Isten Fia, a világ kezdetétől fogva annak végéig, az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által az igazi hit egységében magának az örök életre egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megtartja, s hiszem, hogy én annak élő tagja vagyok és örökké az is maradok.-
/ Heidelbergi káté.54 /
Ennek a nemzetnek nincs országhatára, mert élettere és tevékenységi köre az egész földre kiterjed. Nincs hadserege, csak az evangélium hirdetők serege . Nincs fegyvere, csak az élő Isten Igéje amely élesebb minden kétélű kardnál. Nincs pénze, mert fizetőeszköze a szeretet mely mindennél értékesebb. Van viszont alkotmánya, ez az Isten törvénye, és van államformája: Krisztokrácia, azaz Krisztus uralma.
Boldog az az ember, aki Jézus Krisztus uralma alatt él, mert népeket le lehet igázni, forradalmakat le lehet verni, embereket - nézeteiket meg lehet gyalázni, országokat, nemzeteket el lehet pusztítani,- de a Krisztus népét soha. Ugyanis az ige azt mondja:- ti megtartatásra való nép vagytok.-

Mi tudjuk, hogy Krisztus nélkül nincs valódi szabadság, se testvériség se egyenlőség ezen a földön! Akik viszont Isten megváltott gyermekeinek vallják magukat, azok elmondhatják, hogy mi egy boldog nemzet tagjai vagyunk, ahogy az Igénk mondja: -választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartatásra való nép-, hogy hirdessük Istenünk hatalmas dolgait, Krisztusban testvérként, egyenlőként és szabadon!

De mennyit kell kisebbednem:-)))))))

Maga a szeretet fogalmáról tanít itt az Úr Jézus Pálon keresztül.

Ezt így kell értelmezni,hogyha a testemet tűzhalálra adom,de nem szeretetből,csak mert hősnek akarok látszani,vagy "rajoskodni" akarok (hány világi ember felgyújtja saját magát,hogy magára vonja az embereket,tehát nem szeretetből csinálja,szegény feje)

Leegyszerűsítem: Isten minket arra szólít fel,hogy mindenben a jézusi szeretet vezéreljen,és akkor nekünk akik hitben járunk az Úrban mindenkor békességünk lesz.

Persze Krisztus is egyszer szent indulatba jött amikor az Atyja templomát a kufárosok megszentségtelenítették. Ott már másképp beszélt.

Tehát a Biblia két emberi indulatról beszél,péteri-emberi-rossz! Mert Jézus Péternek is azt mondta:"távozz tőlem sátán!" Mert Péter emberi ésszel gondolkozott,és nem látta át Jézus üdvtervének dicsőségét..

Tehát Jézusban kell nekünk elváltoznunk,ehhez minden nap az ó emberi természetemet meg kell tagadnom,és az Úr Jézust kell mindenben magam elé engednem. Csak ekkor lesz az életem Ura aki győztesként halad,és én is Vele az lehetek.

Ezt a legnehezebb a saját életünkre nézve elsajátítani,
Annak növekedni kell,nekem meg kisebbednem :)

Az evangélista munkáját cselekedd!

Örömhírt mondj azoknak, akik még nem tudnak róla. Szolgálatod munka legyen: hívők ébresztgetése, hitetlenek hívogatása. Megfontolt, alapos, de szabadon, csak Istentől függő, nem érzéseid szerint csapongó. Engedj mindig Uradnak, hanem is érted, hogy mit akar.

Legyen munkád komoly elcsendesedés, amíg megindulnak a patakok a déli földön, s tóvá lesz a délibáb, míg a sziklahasadékában megmutatja neked áldott jelenlétét. Akkor indulhatsz, és van mit mondanod. Sohase gondold, hogy magadnál bűnösebb emberekkel van dolgod. Adj inni a szomjazónak, és az éhezőnek szegd meg kenyeredet, a bujdosó testvért pihentesse meg erős hitednek oltalma.

Az evangélista munkáját cselekedd!

Ne csak mondd az evangéliumot, hanem Isten irgalmából cselekedd is. Változtasd nappalaidat és éjszakáidat munkaterületté, ahol Isten előtted dolgozik. Te csak szedegesd utána a kalászokat, mint Rut. Legyenek álmaid és látásaid, amiről Jóel beszélt, nappal pedig váltsad valóra azokat az álmokat, mert az mind valóság.

Szolgálatodat teljesen betöltsd!

Mindig csak szolgálat, és sohasem uralom! Szolgálat és nem felfelé ívelő pálya. Szolgálat és nem bankbetét. Teljes betöltése éppen egész életedet igényli, minden erődet. Semmid sem marad. Annak örülj, hogy közben egyre hasonlóbb lettél Jézushoz. Teli kalászok vagy kopár mezők jelzik utadat - ne annak örülj, és ne ez búsítson. Örülj annak, hogy nevedet felírta! Kicsoda nyúlhatna ahhoz a Könyvhöz, amelyet csak a Bárány illethet, más még ránézni sem tud.

Pál betöltötte szolgálatát, ezért ajánlhatta ezt másnak is. Életed lesz a legjobb felszólítás mások felé, hogy álljanak be ők is a szolgálatba. Józan légy hát, szenvedj, szeretettel az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat Isten kegyelméből teljesen betöltsd. Ne alkudozz a részletekre, vállald hálásan az egészet!

Értem de öngól lesz, ne-ne!
Majd megbeszéljük.:)

Én már valakit itt nem tudok követni....
mert egyszer ezt írja,aztán már mást.

Vagy a lényegtől kicsit elfordul.
Nézem máshol is az írásait,és még jobban ezeket látom,sántít.
Ugye érted miről van szó.
de úgyis kibukik.

Én már valakit itt nem tudok követni....
mert egyszer ezt írja,aztán már mást.

Vagy a lényegtől kicsit elfordul.
Nézem máshol is az írásait,és még jobban ezeket látom,sántít.
Ugye érted miről van szó.
de úgyis kibukik.

Persze :)

Lehet hogy valaki itt már lesántult...)

ki lóg a lóláb?

Persze :)

Lehet hogy valaki itt már lesántult...)

ki lóg a lóláb?

Ugyanarról beszélünk katonák.:)
Mi az indulónk?:)
http://www.youtube.com/watch?v=_diY8aFSL0o&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=a_YmxKa2TM0&feature=related

Maga a szeretet fogalmáról tanít itt az Úr Jézus Pálon keresztül.

Ezt így kell értelmezni,hogyha a testemet tűzhalálra adom,de nem szeretetből,csak mert hősnek akarok látszani,vagy "rajoskodni" akarok (hány világi ember felgyújtja saját magát,hogy magára vonja az embereket,tehát nem szeretetből csinálja,szegény feje)

Leegyszerűsítem: Isten minket arra szólít fel,hogy mindenben a jézusi szeretet vezéreljen,és akkor nekünk akik hitben járunk az Úrban mindenkor békességünk lesz.

Persze Krisztus is egyszer szent indulatba jött amikor az Atyja templomát a kufárosok megszentségtelenítették. Ott már másképp beszélt.

Tehát a Biblia két emberi indulatról beszél,péteri-emberi-rossz! Mert Jézus Péternek is azt mondta:"távozz tőlem sátán!" Mert Péter emberi ésszel gondolkozott,és nem látta át Jézus üdvtervének dicsőségét..

Tehát Jézusban kell nekünk elváltoznunk,ehhez minden nap az ó emberi természetemet meg kell tagadnom,és az Úr Jézust kell mindenben magam elé engednem. Csak ekkor lesz az életem Ura aki győztesként halad,és én is Vele az lehetek.

Ezt a legnehezebb a saját életünkre nézve elsajátítani,
Annak növekedni kell,nekem meg kisebbednem :)

Itt sokan azt hiszik , hogy ez emberi szeretet rajongás:-)

Láttam már undorítóbbat: benneteket! Szörnyű élmény, mondhatom.
/Írta, Na Úr!/
Hogy állunk a szeretettel? Megy ez Nekünk? Vagy valóban szükségünk van újjászületni Krisztusban? Szükségünk van-e már az Ő Szeretetére?

13. Fejezet Pál apostol első levele a korintusiakhoz

1. A szeretet himnusza.
Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
2. Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
3. Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek
S vessem oda testem, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
4. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gőgösködik,
5. Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
6. Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
7. Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
8. A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszűnik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
9. Tudásunk csak töredékes,
Töredékes a prófétálásunk is.
10. Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Ami töredékes, véget ér.
11. Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy itéltem, mint a gyermek.
De mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait.
12. Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színről-színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
13. Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük a legnagyobb a szeretet.

Aki Biblia nélkül akarja megismerni Istent, olyan, mint az az ember, aki becsukott szemmel próbál gyönyörködni a világ szépségeiben. Magyar népünk körében nagyon kevesen olvassák a Szentírást.

Ezen belül pedig még kevesebb azoknak a száma, akik napi rendszerességgel táplálkoznak Isten Igéjéből. A Szentírás olvasása nélkül azonban Istent csak félreismerni és nem megismerni lehet. Miért? Mert a Biblia nélkül csak téves elképzeléseink és gondolataink lehetnek Istenről. A Szentírás azonban az a könyv, mely “Istennek egyébként zavaros ismeretét elméinkben összegyűjtvén, a homályt elűzvén, tisztán mutatja nekünk az igaz Istent. A Szentírásban van megmagyarázva, hogy mit kell Istenről gondolnunk.”(Kálvin János: Institutio I. kötet, I. könyv 6. fej. 64–65.o.)

Az emberek nagy része beleszületik valamilyen egyházba.(legalábbis ez a tévhit hogy akkor örökölni fogják Krisztust? CSAK A BŰNBE LEHET BELESZÜLETNI! Ha valaki meg akarja ismerni Istent, akkor kezdjen el rendszeresen istentiszteletekre járni és Bibliát olvasni. Személyes beszélgetésekből kiderül, hogy a templomtól való távolmaradás oka a hitetlenség, illetve Isten helytelen ismerete. Nem hiszik, hogy van Isten. („Ezt mondta a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Zsolt 53, 1) Nem hisznek a Biblia Istenében, aki szeretetéből megteremtette a világot és az embert, azonban megmondta, hogy lesz ítélet ez élet után. Sokan nem hiszik, hogy van örök élet és van kárhozat.

A hitetlenség azonban önmagában még nem lenne baj, hiszen mindannyian így születtünk. A probléma az, hogy a mai emberek többsége esélyt sem akar adni magának arra, hogy higgyen, hitre jusson. Az önmaguknak való esély adása abban lenne, hogy minden tagadás, hitetlenség vagy közömbösség ellenére kezdjenek el rendszeresen istentiszteletekre járni (Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által, Róma 10, 17), és Bibliát olvasni. A következő lépés pedig az lenne, hogy egy személyes rövid imát mondjanak Istennek, mint például: Uram, én nem hiszek benned, de szeretnék hinni. Kérlek, segíts nekem. Ámen. Vagy: Uram, ha te valóban élsz és vagy, akkor mutasd meg magadat nekem is. Ámen. Egy újabb probléma a hit fokozataiban van: egyesek hite csupán arról beszél: kell legyen valaki fölöttünk, aki kezében tart és irányít mindeneket. Mások hite: Vallják Isten létezését, de nem tudják, igaz-e, amit a Biblia ír a világ teremtéséről, emberről, örök életről. Ismét mások: A teremtő és mindent igazgató Istenben hisznek. Ismét mások: A felsoroltak mellett azt is hiszik, hogy őket Isten Jézus kereszthalála által megváltotta bűneiktől és örök életet adott nekik. Hálából ezért ők Neki élnek és a legkisebb dolgokban is tetszését és kedvét keresik.

Ebből fakadnak a problémák egyházi vezetők, lelkipásztorok, presbiterek, gyülekezeti tagok között. Mert aki csak azt hiszi, hogy van valaki fölöttünk, nem ért egyet azzal, aki vallja, hogy Isten az, aki fölöttünk van. Aki pedig csak addig jutott el hitben, hogy van egy Isten, aki mindent megteremtett, nem érti meg azt, aki Róla Krisztusban mint élete személyes megváltójáról beszél. Mert őt Isten léte és a teremtésbeli rend csupán egy erkölcsös életre ösztönzi, míg a másikat a Megváltó Krisztus ismerete, nem csak erkölcsösségre és vallásosságra, hanem élete átadására, mindenben Krisztus követésére, örök hálaadásra, mások megmentésére, hogy ahogyan ők, úgy Isten kegyelméből mások is elnyerhessék az örök életet és üdvösséget.

13. Fejezet Pál apostol első levele a korintusiakhoz

1. A szeretet himnusza.
Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
2. Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
3. Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek
S vessem oda testem, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
4. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gőgösködik,
5. Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
6. Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
7. Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
8. A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszűnik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
9. Tudásunk csak töredékes,
Töredékes a prófétálásunk is.
10. Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Ami töredékes, véget ér.
11. Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy itéltem, mint a gyermek.
De mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait.
12. Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színről-színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
13. Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük a legnagyobb a szeretet.

Láttam már undorítóbbat: benneteket! Szörnyű élmény, mondhatom.
/Írta, Na Úr!/
Hogy állunk a szeretettel? Megy ez Nekünk? Vagy valóban szükségünk van újjászületni Krisztusban? Szükségünk van-e már az Ő Szeretetére?

Láttam már undorítóbbat: benneteket! Szörnyű élmény, mondhatom.
Az etika, az erkölcs süllyesztőjének mélyén, mindenféle szeretet, tisztelet, a másik elfogadása nélkül.
Van egy rossz hírem nektek!
A vitában eldőlt, hogy a református tanok tévesek (legalábbis amiről vitatkoztunk).
Hogy mi a rossz hír? Az, hogy EGY Isten van és Ő nem változik.
Nem alkalmazkodik a ref vagy bármely protestáns tanokat hirdető egyházhoz. Ennek következtében nincs predesztináció. És itt jön a rossz hír: nincs "egyszer befogadom a kegyelmet és onnantól kezdve mindent a Szentlélek tesz bennem" dolog!!
Mivel hogy Isten nem változik, nem adja meg nektek azt, amit a téves tanok alapján hisztek (aki ki van választva az üdvözül is).
És mivel nem fogadtátok be az Ő igaz tanítását, NEM IS TETTÉTEK MEG AZT, AMIT Ő KÉRT!!
Tehát se nem kaptatok semmit Istentől (amit gondoltatok), se nem tettetek semmit üdvösségetekért. Így kizárható, hogy ti, ha most meghalnátok, a Mennyországba kerülnétek. Kizárható, hogy kegyelmi állapotban vagytok. Ebből megállapítható, hogy a halálos bűn állapotában vagytok. Innentől kezdve legalább 95%-a annak, amit írtatok helytelen és hamis.
A tény, hogy vezetőitek be sem írtak a fórumra, meg sem próbáltak bocsánatot kérni a TI viselkedésetekért, abból látszik, hogy ők is az etika és az erkölcs süllyesztőjén vannak.
Gondolom, most azon dolgoznak, hogy lehetne még csavarni egyet a Szentírás kiragadott szavain, hogy igazolni lehetne az ő tanításaikat.

Igazolni a református tanokat! Régi folyamat ez. A prot egyházak mindig is kisebbségi érzéstől szenvedtek. Mindig is igazolni akarták tanaik helyességét. Ami eleve egy reménytelen vállalkozás. Közben egyre lejjebb süllyedtek, egyre elvtelenebbül folytatták a vitát. Vitát? Fülüket befogták, szemüket behunyták, és mintha lemezről játszanák le, fújták az ostobaságaikat, pont úgy, mint ti. Meg se hallgatták a másikat, pont úgy, mint ti.
A kisebbségi érzés miatt hívatják a lelkészeket már papnak magukat. Ami helytelen. Ők is tudják. A kisebbségi érzés miatt próbálnak katolikus gyerekeket ajándékok tucatjaival átcsábítani magukhoz.

Valaki azt írta valahol, hogy ha katolikus protestánssal vitatkozik, akkor az utóbbi a vita egy szakaszában biztosan elő fog állni a "jó öreg" "búcsúcédulapápadogma" fröcsivel. Ez jelzi az érvek végét. Tehát ha a mondat igaz, és én magam is tapasztaltam, hogy az, a prot érvek elfogynak egy idő után. Ez történt itt is.

Sajnállak benneteket! A Sátán jól átvert benneteket! Azt hiszitek, minden a legnagyobb rendben, és ti hirdetitek az egy igaz tant, miközben az ő rabláncán sínylődtök. Ezért vannak protestáns egyházak (egy csomó!), és szekták.
A Sátán egy "huncutsága", hogy ráveszi az embert a bűnre, aztán meg elkezdi piszkálni: hé, bűnt követtél el! Rossz úton jársz! Te is tudod! De fel ne add!! Ezért van a kisebbségi érzés. Mert minden protestánst, így vagy úgy, ha máskor nem, de ilyen viták során megpiszkálja.

Ökumené csak egy módon létezik: hogy a prot egyházak visszajönnek a Katolikus Anyaszentegyházba. Lásd anglikánok!
Ugyanis a Katolikus Anyaszentegyház nem változtathatja meg tanításait, ahogy Isten sem teszi. A II. Vatikáni Zsinat annyi újat hozott, hogy kezdődjön el egy párbeszéd, egy együttműködés, ahol az álláspontok közeledhetnek egymáshoz. Úgy, hogy a katolikus álláspont nem változik!

Nem várok érdemi vitát erről a témáról! Nem várok érveket, mert tudom, hogy képtelenek vagytok bármit érdemben megvitatni.
Jön majd a nagy fröcsi, jön majd sok kopipészt a "hogyan ragadjunk ki szavakat a Szentírásból, hogy némi csavar után felhasználhassuk" című ref kézikönyvből, jön majd pár YouTube link (mintha a YoutTube valami tanítóhivatal lenne, vagy bármi rajta hiteles tanítás lenne).

Nem kérek vitát! Egyet kérek! Ne vegyétek az általunk szentnek tartott dolgokat a szátokra, vagy billentyűzetekre! Mert ehhez nincs jogotok! Ez csak mutatja, mennyire erkölcstelenek vagytok.

Láttam már undorítóbbat: benneteket! Szörnyű élmény, mondhatom.
Az etika, az erkölcs süllyesztőjének mélyén, mindenféle szeretet, tisztelet, a másik elfogadása nélkül.
Van egy rossz hírem nektek!
A vitában eldőlt, hogy a református tanok tévesek (legalábbis amiről vitatkoztunk).
Hogy mi a rossz hír? Az, hogy EGY Isten van és Ő nem változik.
Nem alkalmazkodik a ref vagy bármely protestáns tanokat hirdető egyházhoz. Ennek következtében nincs predesztináció. És itt jön a rossz hír: nincs "egyszer befogadom a kegyelmet és onnantól kezdve mindent a Szentlélek tesz bennem" dolog!!
Mivel hogy Isten nem változik, nem adja meg nektek azt, amit a téves tanok alapján hisztek (aki ki van választva az üdvözül is).
És mivel nem fogadtátok be az Ő igaz tanítását, NEM IS TETTÉTEK MEG AZT, AMIT Ő KÉRT!!
Tehát se nem kaptatok semmit Istentől (amit gondoltatok), se nem tettetek semmit üdvösségetekért. Így kizárható, hogy ti, ha most meghalnátok, a Mennyországba kerülnétek. Kizárható, hogy kegyelmi állapotban vagytok. Ebből megállapítható, hogy a halálos bűn állapotában vagytok. Innentől kezdve legalább 95%-a annak, amit írtatok helytelen és hamis.
A tény, hogy vezetőitek be sem írtak a fórumra, meg sem próbáltak bocsánatot kérni a TI viselkedésetekért, abból látszik, hogy ők is az etika és az erkölcs süllyesztőjén vannak.
Gondolom, most azon dolgoznak, hogy lehetne még csavarni egyet a Szentírás kiragadott szavain, hogy igazolni lehetne az ő tanításaikat.

Igazolni a református tanokat! Régi folyamat ez. A prot egyházak mindig is kisebbségi érzéstől szenvedtek. Mindig is igazolni akarták tanaik helyességét. Ami eleve egy reménytelen vállalkozás. Közben egyre lejjebb süllyedtek, egyre elvtelenebbül folytatták a vitát. Vitát? Fülüket befogták, szemüket behunyták, és mintha lemezről játszanák le, fújták az ostobaságaikat, pont úgy, mint ti. Meg se hallgatták a másikat, pont úgy, mint ti.
A kisebbségi érzés miatt hívatják a lelkészeket már papnak magukat. Ami helytelen. Ők is tudják. A kisebbségi érzés miatt próbálnak katolikus gyerekeket ajándékok tucatjaival átcsábítani magukhoz.

Valaki azt írta valahol, hogy ha katolikus protestánssal vitatkozik, akkor az utóbbi a vita egy szakaszában biztosan elő fog állni a "jó öreg" "búcsúcédulapápadogma" fröcsivel. Ez jelzi az érvek végét. Tehát ha a mondat igaz, és én magam is tapasztaltam, hogy az, a prot érvek elfogynak egy idő után. Ez történt itt is.

Sajnállak benneteket! A Sátán jól átvert benneteket! Azt hiszitek, minden a legnagyobb rendben, és ti hirdetitek az egy igaz tant, miközben az ő rabláncán sínylődtök. Ezért vannak protestáns egyházak (egy csomó!), és szekták.
A Sátán egy "huncutsága", hogy ráveszi az embert a bűnre, aztán meg elkezdi piszkálni: hé, bűnt követtél el! Rossz úton jársz! Te is tudod! De fel ne add!! Ezért van a kisebbségi érzés. Mert minden protestánst, így vagy úgy, ha máskor nem, de ilyen viták során megpiszkálja.

Ökumené csak egy módon létezik: hogy a prot egyházak visszajönnek a Katolikus Anyaszentegyházba. Lásd anglikánok!
Ugyanis a Katolikus Anyaszentegyház nem változtathatja meg tanításait, ahogy Isten sem teszi. A II. Vatikáni Zsinat annyi újat hozott, hogy kezdődjön el egy párbeszéd, egy együttműködés, ahol az álláspontok közeledhetnek egymáshoz. Úgy, hogy a katolikus álláspont nem változik!

Nem várok érdemi vitát erről a témáról! Nem várok érveket, mert tudom, hogy képtelenek vagytok bármit érdemben megvitatni.
Jön majd a nagy fröcsi, jön majd sok kopipészt a "hogyan ragadjunk ki szavakat a Szentírásból, hogy némi csavar után felhasználhassuk" című ref kézikönyvből, jön majd pár YouTube link (mintha a YoutTube valami tanítóhivatal lenne, vagy bármi rajta hiteles tanítás lenne).

Nem kérek vitát! Egyet kérek! Ne vegyétek az általunk szentnek tartott dolgokat a szátokra, vagy billentyűzetekre! Mert ehhez nincs jogotok! Ez csak mutatja, mennyire erkölcstelenek vagytok.

Láttam már undorítóbbat: benneteket! Szörnyű élmény, mondhatom.
Az etika, az erkölcs süllyesztőjének mélyén, mindenféle szeretet, tisztelet, a másik elfogadása nélkül.
Van egy rossz hírem nektek!
A vitában eldőlt, hogy a református tanok tévesek (legalábbis amiről vitatkoztunk).
Hogy mi a rossz hír? Az, hogy EGY Isten van és Ő nem változik.
Nem alkalmazkodik a ref vagy bármely protestáns tanokat hirdető egyházhoz. Ennek következtében nincs predesztináció. És itt jön a rossz hír: nincs "egyszer befogadom a kegyelmet és onnantól kezdve mindent a Szentlélek tesz bennem" dolog!!
Mivel hogy Isten nem változik, nem adja meg nektek azt, amit a téves tanok alapján hisztek (aki ki van választva az üdvözül is).
És mivel nem fogadtátok be az Ő igaz tanítását, NEM IS TETTÉTEK MEG AZT, AMIT Ő KÉRT!!
Tehát se nem kaptatok semmit Istentől (amit gondoltatok), se nem tettetek semmit üdvösségetekért. Így kizárható, hogy ti, ha most meghalnátok, a Mennyországba kerülnétek. Kizárható, hogy kegyelmi állapotban vagytok. Ebből megállapítható, hogy a halálos bűn állapotában vagytok. Innentől kezdve legalább 95%-a annak, amit írtatok helytelen és hamis.
A tény, hogy vezetőitek be sem írtak a fórumra, meg sem próbáltak bocsánatot kérni a TI viselkedésetekért, abból látszik, hogy ők is az etika és az erkölcs süllyesztőjén vannak.
Gondolom, most azon dolgoznak, hogy lehetne még csavarni egyet a Szentírás kiragadott szavain, hogy igazolni lehetne az ő tanításaikat.

Igazolni a református tanokat! Régi folyamat ez. A prot egyházak mindig is kisebbségi érzéstől szenvedtek. Mindig is igazolni akarták tanaik helyességét. Ami eleve egy reménytelen vállalkozás. Közben egyre lejjebb süllyedtek, egyre elvtelenebbül folytatták a vitát. Vitát? Fülüket befogták, szemüket behunyták, és mintha lemezről játszanák le, fújták az ostobaságaikat, pont úgy, mint ti. Meg se hallgatták a másikat, pont úgy, mint ti.
A kisebbségi érzés miatt hívatják a lelkészeket már papnak magukat. Ami helytelen. Ők is tudják. A kisebbségi érzés miatt próbálnak katolikus gyerekeket ajándékok tucatjaival átcsábítani magukhoz.

Valaki azt írta valahol, hogy ha katolikus protestánssal vitatkozik, akkor az utóbbi a vita egy szakaszában biztosan elő fog állni a "jó öreg" "búcsúcédulapápadogma" fröcsivel. Ez jelzi az érvek végét. Tehát ha a mondat igaz, és én magam is tapasztaltam, hogy az, a prot érvek elfogynak egy idő után. Ez történt itt is.

Sajnállak benneteket! A Sátán jól átvert benneteket! Azt hiszitek, minden a legnagyobb rendben, és ti hirdetitek az egy igaz tant, miközben az ő rabláncán sínylődtök. Ezért vannak protestáns egyházak (egy csomó!), és szekták.
A Sátán egy "huncutsága", hogy ráveszi az embert a bűnre, aztán meg elkezdi piszkálni: hé, bűnt követtél el! Rossz úton jársz! Te is tudod! De fel ne add!! Ezért van a kisebbségi érzés. Mert minden protestánst, így vagy úgy, ha máskor nem, de ilyen viták során megpiszkálja.

Ökumené csak egy módon létezik: hogy a prot egyházak visszajönnek a Katolikus Anyaszentegyházba. Lásd anglikánok!
Ugyanis a Katolikus Anyaszentegyház nem változtathatja meg tanításait, ahogy Isten sem teszi. A II. Vatikáni Zsinat annyi újat hozott, hogy kezdődjön el egy párbeszéd, egy együttműködés, ahol az álláspontok közeledhetnek egymáshoz. Úgy, hogy a katolikus álláspont nem változik!

Nem várok érdemi vitát erről a témáról! Nem várok érveket, mert tudom, hogy képtelenek vagytok bármit érdemben megvitatni.
Jön majd a nagy fröcsi, jön majd sok kopipészt a "hogyan ragadjunk ki szavakat a Szentírásból, hogy némi csavar után felhasználhassuk" című ref kézikönyvből, jön majd pár YouTube link (mintha a YoutTube valami tanítóhivatal lenne, vagy bármi rajta hiteles tanítás lenne).

Nem kérek vitát! Egyet kérek! Ne vegyétek az általunk szentnek tartott dolgokat a szátokra, vagy billentyűzetekre! Mert ehhez nincs jogotok! Ez csak mutatja, mennyire erkölcstelenek vagytok.

Igen, azért csinálja így az ördög és viszi be az ezoterikus tanokat meg pszichológiát, stb, és gyúrja össze mert csak így fog tudni uralkodni a világi embereken is, Ő nemcsak a vallásos rétegeket akarja uralma alá hajtani, hanem az egész világot. A világi emberek nagy részét nem érdekli a vallás, viszont a szeretet után Ők is vágyakoznak, ahhoz pedig, hogy a sátán a bélyegét a világi emberre is rá tudja nyomni, ahhoz kell elvilágiasítani a vallásokat ezzel az ökumenikus mániával, amit a protestáns egyházaink vezetői be is vesznek, így isznak majd a harag poharából.
Azért egy esetben beletörik majd a foga!
Mégpedig azok a "csúnya" fundamentalistának csúfolt emberekbe, akik mindvégig kitartanak Krisztusban, ragaszkodva a Szentíráshoz.:)

Nincs tisztázva? Ez aztán érdekes!

Az sincs még tisztázva, hogy mit is jelent az, hogy valódi keresztyénség. Sőt, sátánnak az is a célja, hogy egyre inkább összekeverje, kutyulja a hamisat az igazzal.

Annál undorítóbbat nem láttam, mint mikor azt a kezet hordozzák

Konklúzióként azt vontuk le, hogy István valóban talán legnagyobb királya volt népünknek, de a körülötte kialakult szokások (körmenet, Szent Jobb, stb.) sok esetben méltatlanok hozzá és nem az evangéliumi hitre épülnek.
Egyetértek.:)
Igen, nem a szentek csontjaiban van a mi üdvösségünk.
Az sincs még tisztázva, hogy mit is jelent az, hogy valódi keresztyénség. Sőt, sátánnak az is a célja, hogy egyre inkább összekeverje, kutyulja a hamisat az igazzal.

Lényegében arról szólt az előadás, hogy egy rövid dogmatörténeti áttekintés keretében Sipos Ete Zoltán összehasonlította István királynak a fennmaradt írásokból rekonstruálható hitvallását a mai római katolikus, illetve a reformált - evangéliumi - hitvallásokkal, és a konklúzió az lett, hogy István alapvetően a X-XI. századi nyugati keresztyénséget vallotta, ami sok mai római dogmával (átlényegülés, Mariológiai dogmák sokasága) még nem volt "fertőzve", ugyanakkor ez messze nem volt egy későbbi reformációhoz hasonlítható hitvallás, már csak azért sem, mert a XI. században egész más volt a római egyház szerepe és helyzete, mint 500 évvel később. Aztán kialakult némi polémia az úgynevezett Szent Jobb körül (többek szerint nem is István király jobbkeze az), meg arról is, hogy tulajdonképpen hogy is volt ez a Szűz Máriának való felajánlás (ez ellen szólnak egyháztörténeti iratok, pl. VII. Gergely pápa Salamon magyar királyhoz írt 1074. október 28-i levele, melyben arra hivatkozva tart Róma nevében igényt Magyarországra, hogy István az országot Szent Péternek ajánlotta fel, akinek ő ül a székében).

Konklúzióként azt vontuk le, hogy István valóban talán legnagyobb királya volt népünknek, de a körülötte kialakult szokások (körmenet, Szent Jobb, stb.) sok esetben méltatlanok hozzá és nem az evangéliumi hitre épülnek.

Mi az, hogy amíg itt vagy? Maradj!
Előbb említett könyvet egy másik - kedvenc - fejezet miatt vettem elő, odalapozok (Hogyan láthatjuk meg a Szentlélek jelenlétét című)
"A keresztények értsék meg a kutatás kezdetétől fogva: Krisztus nem mentesítette tanítványait e világ örvénylő eseményeitől és a nyomukban járó megrendüléstől és zavartól. Ellenkezőleg az volt a kívánsága, hogy mindennek kellős közepén álljanak. Sohasem ígért nekik új világrendet, amely világos, tiszta és antiszeptikus. Inkább arra intette őket, hogy életük tele lesz meglepetésekkel, jókkal és rosszakkal egyaránt,míg ő el nem jön megint.És még jövetelét is úgy írja le, mint egy egyetemes kataklizma utolsó eseményét, amelyben a zűrzavar akkora lesz, hogy még a csillagok is leesnek az égről és a nap és hold elsötétül.Ez persze szimbolikus nyelv...
Krisztus bizonytalan világot ígér tanítványainak, de megadta nekik egy vezető biztonságát. Ez a vezető a Szentlélek."
"A Pünkösd szele nem rombol életet: több mozgással bővebbé teszi az élet ajándékát. Ha valahol egyáltalán nincs mozgás nem valószínű, hogy ott jelen van Isten Lelke, az élő Isten, aki újjáteremti a föld színét. "
"Urunk azt mondta, hogy a Szentlélek elvezeti a tanítványokat minden igazságra. Azért akinek a Lélek jelenlétének áldása jut osztályrészül, az új belátásokat nyer Krisztus tanításába....az új híradás új betekintés a régi tanításba - nem hagyományaink le
rombolása, hanem megdicsőítése."

"A Szentlélek jelenlétének a jele egy jó ember szívében a szeretet....s a szeretet túlcsordulása ott kezdődik, amikor valaki saját magát adja másnak, ...azért, mert az ajándékozóban a szeretet határt nem ismerő forrása fakad föl. Az ilyen szeretet csak a Szentlélektől származhat, mert Istentől jövő világosság és erő szükséges annak a kockázatnak a vállalására, annak a bizonytalanságnak elviselésére, amellyel az ilyen adakozás jár....Az ember a szeretetben lesz a legnagyobb, mert a szeretet nem ismer határt."
"Az öröm a Lélek jelenlétének egy másik ismertetőjegye. Nem valami egetverő emóció...az ilyen öröm összefér bánattal, szenvedéssel, halálos kínnal is, mert az öröm a lélek mélyén lakik és a mindennapi viharai nem zavarhatják meg."
"A béke, amelyet a Lélek hoz, nem a tó felszínének békéje szélcsendes napon, amikor a kecses és könnyed vitorlások élettelenül lebegnek a vízen. A Szentlélek békéje azok nyugodt bizodalma, akik a dühöngő vihar idején szilárdan lehorgonyzott csónakban tartózkodnak."
"Hinni a bolond szeretet végső sikerében: ez a Szentlélek ismeretőjegye. Senki más nem viheti idáig az embert."
"Mindaz, ami a Szentlélektől jön, az emberség jegyét viseli. Ez azt jelenti, hogy ha egy mű a Szentlélek ihletéséből ered, az isteni lesz, de ugyanakkor mélyen emberi is. Nem is lehet másként, hiszen Krisztus személyében Isten Igéje testet öltött..."

Ó, Karácsony! Hogy tudtunk volna mi ilyet kitalálni! Picike újszölött Gyermek, a mindenség Ura közénk született :))))))))).................................

Köszönöm szépen:)
Addig, amíg itt vagyok, szeretnék pontosítani,utólag olvasva már nem mindig világos,mi hova vonatkozik. Mindennapi feladaton félelmeink, kétségeink,általában rosszabb énünk vagy engedetlenségünk leküzdését értettem, N.Mandela buzdító beszédét idézve. Sarkított a megfogalmazás ....sok a félreértés, nem könnyű behatárolni "A Szentlélek ezer arca" területét, bár szeretnénk, mint egyházaink is,( máig élő tapasztalat), utána évszázados neheztelés, holott a Lélek szokatlan ajándéka lehet valahol, sajátos üzenettel-talán a gyógyulás kezdete.

78. K.: A kenyér és a bor valóságos testévé és vérévé válik-e Krisztusnak?

F.: Nem. Mert miként a Keresztség vize nem változik át Krisztus vérévé, sem a bűnöket le nem mossa, hanem csupán isteni jegye, záloga azoknak; éppen úgy nem válik Krisztus testévé a kenyér az Úrvacsorában, habár azt a sákramentumok használati módja szerint Krisztus Jézus testének mondjuk.

Máté 26: 29, 3: 11; 1. Kor. 10: 3-4, 11, 16; 2. Móz. 12: 11; Tit. 3: 5; 1. Pét. 3: 21.
http://mek.niif.hu/00100/00168/00168.htm

Köszönöm szépen:)
Addig, amíg itt vagyok, szeretnék pontosítani,utólag olvasva már nem mindig világos,mi hova vonatkozik. Mindennapi feladaton félelmeink, kétségeink,általában rosszabb énünk vagy engedetlenségünk leküzdését értettem, N.Mandela buzdító beszédét idézve. Sarkított a megfogalmazás ....sok a félreértés, nem könnyű behatárolni "A Szentlélek ezer arca" területét, bár szeretnénk, mint egyházaink is,( máig élő tapasztalat), utána évszázados neheztelés, holott a Lélek szokatlan ajándéka lehet valahol, sajátos üzenettel-talán a gyógyulás kezdete.

"Reformátusnak lenni annyi, mint megélni azt, amit napjainkban jelent az evangélium" - akkor tehát REFORMÁTUS vagyok? igen! - persze katolikus, ahogy már írtam, sajgó-szaggatott szívvel...

Mint idéztem Häring bíborost (valahol az oldalon) "... eretnek nem bírok lenni..."

Ha reformáció nem lett volna... vannak, akik "haragszanak" érte, s ha katolikus, üzenem: a nagyszombati Exultet himnuszban egyházatya kifejezésére utalva: "Valóban áldott éjszaka... valóban boldog bűn, mely ilyen Megváltót követelt" - ama bizonyos "felix culpa"...