Nyitni kell a határokat és nyitni kell egymás felé

Súlyos kilátástalanság a Gáza-övezetben

Egy Budapest területénél is kisebb tengerparti sávban több mint másfél millió palesztín várja, hogy a nemzetközi politikai viszonyok kedvezőbben alakuljanak, és a Gázai övezetet 2007 óta sújtó blokádot végre feloldja Izrael. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy rövid időn belül megoldódhat az évek óta tartó gázai konfliktus, de az elmúlt hónapok fejleményei sok fiatal számára mégis reményt jelentenek.
 

Barát – ellenség – barát: a Hamasz és a Fatah viszonya

Május elején megbékélési egyezményt írt alá a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamasz és a palesztínok képviseletével hivatalosan is elismert Fatah, melynek értelmében a két szervezet egységkormányt hozna létre a soron következő palesztín választásokig. A megegyezésnek történelmi jelentősége is van: a 2007-es szakítás óta ez az első alkalom, hogy a politikai erők hajlandóságot mutatnak az együttműködésre.

A Hamasz és Fatah közötti konfliktus a 2006-os palesztín választásokra vezethető vissza – a politikai megméretettetést a nemzetközi közösség meglepetésére a radikális iszlamista szervezetként elkönyvelt Hamasz nyerte meg. Noha először úgy tűnt, hogy egy egységkormány létrehozásával sikerül feloldani a belpolitikai feszültségeket, a nemzetközi közösség nem nézte jó szemmel a Hamasz térnyerését, így rövid időn belül elhatárolódott az új palesztín vezetéstől. Ezt követően a Fatah kilépett a koalícióból és általános válságállapotot hirdetett, mire válaszul a Hamasz teljes ellenőrzése alá vonta Gázai övezetet – kiszorítva onnan a Fatah képviselőit.
 

Nyílik a blokád

A gázai palesztínok mindennapjaira azonban sokkal nagyobb hatást gyakorolt az Egyiptomba vezető rafahi határátkelő megnyitása, amely május vége óta a 18 és 40 év közötti palesztínok számára akár vízum hiányában is lehetővé teszi az övezet elhagyását.

A rafahi átkelő megnyitása jól mutatja, hogy az egyiptomi átmeneti kormány más szellemben viszonyul a Gázai övezet kérdéséhez, mint a Mubarak-rezsim – Nabil al-Arabi külügyminiszter egyenesen szégyenteljesnek nevezte a korábbi döntést, melynek értelmében 2007 óta szinte folyamatosan zárva volt a határ. Az egyiptomi vezetés az elmúlt időszakban különösen aktív volt palesztín politikai kérdésekben – a Hamasz és a Fatah közötti kiegyezés is a kairói közvetítésnek volt köszönhető.

Aggódva figyeli a fejleményeket azonban Izrael, ők egyelőre elzárkóznak attól, hogy akár közvetett formában is tárgyaljanak a Hamasz képviselőivel, a Gázai övezetet sújtó blokádot pedig továbbra is jogosnak és szükségszerűnek ítélik meg, azzal érvelve, hogy a határok megnyitása újfent lehetőséget biztosít a Hamasz katonai szárnyának a fegyverkezésre.

Az egyiptomi határátkelő megnyitása azonban nem jár együtt az áruk szabad áramlásának lehetőségével, az Izrael által előírt szigorú áru- és eszközbeviteli korlátozások továbbra is érvényben maradnak – ennek eredményeképp Gázában továbbra is nélkülözni kell olyan alapvető nyersanyagokat, mint a cement, acél és kavics, amik egyszerűn elengedhetetlenek az elmúlt évek során lerombolt épületek újjáépítéséhez.
 

Konstans humanitárius válság

A gázai gazdaság katasztrofális helyzete pedig nem igazán látszik javulni, a palesztín menekültek segélyezéséért felelős ENSZ-szervezet (UNRWA) legújabb jelentése szerint a tavalyi évben a munkanélküliségi ráta meghaladta a 45 százalékot, és emellett a fizetések is jelentősen csökkentek. Paradox módon ebből a helyzetből a Hamasz profitál leginkább – a szervezet szociális ellátóhálója és az Egyiptom felé vezető csempészalagutak feletti befolyása kétségtelenül növeli a szervezet tekintélyét a Gázai övezet lakóinak szemében. Egyre csak növekszik a kormányzat alkalmazásában állók száma is, ennek értelmében több tízezer ember számára biztosít állást – és vár el cserébe lojalitást – a Hamasz vezetése.

Míg a nemzetközi közösség figyelmét leköti az izraeli-palesztín békefolyamat aktuális alakulása és a Palesztín Hatóság elismerésének kérdése, a Gázai övezet lakói számára kétségtelenül az jelentené a legnagyobb előrelépést, ha Izrael feloldaná a blokádot és megindulhatna a térség fejlődése. Erre azonban úgy tűnik még egy darabig várni kell, ugyanúgy, ahogy a béketágyalások tekintetében sem lehet számítani gyors áttörésre.

Tóth Kata 

• Cimkék:
gáza fatah izrael konfliktus blokád hamasz

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére