A jelenség mögött egzisztenciális félelmek lehetnek

Izraeliek ezrei keresnek állampolgárságot az EU-ban

Országuk viharos története ellenére az izraeliek látszólag elég biztos létfeltétekkel rendelkeznek: ütőképes hadsereggel, világszínvonalúan fejlett iparral és arra támaszkodó erős gazdasággal, az Egyesült Államokkal kötött megbízható szövetséggel. Az európai állampolgárság és a vele járó útlevelek kérelmezése első látásra gyakorlatias megfontolásnak tűnik: EU-útlevéllel szabadon lehet utazni és munkát vállalni a 27 tagállamból álló unióban, jó minőségű és államilag támogatott felsőoktatásban lehet tanulni. A felszín alatt azonban a jövő miatti aggodalom rejtőzik.

Kell a biztos pont

– A helyzetünk miatt jó, ha van menekülőútvonal – magyarázza az uniós útleveleket kérelmezők megfontolásait Moti Alberstein 36 éves biokémikus doktorandusz, aki éppen most kapott lengyel állampolgárságot. Szerinte az élet Izraelben annyi bizonytalansággal jár, hogy szükség van némi biztos pontra. Izrael potenciális fenyegetésnek tekinti a vitatott atomprogramot folytató Iránt, amelynek vezetői időnként a zsidó állam elpusztításáról szónokolnak. Sok izraelit aggaszt az ultraortodox zsidók növekvő belpolitikai befolyása is – főleg azóta, hogy e gyorsan gyarapodó közösség férfi tagjai közül sokan a szentírás tanulmányozásának szentelik életüket és állami juttatásokból élnek -, s attól tartanak, hogy ez veszélybe sodorhatja az izraeli társadalom liberális vonásait.

Nem rohannak el. Fotó innen

Az izraeliek általában könnyebben hozzájutnak külföldi útlevelekhez, mint mások, mert többségük – vagy szüleik – a világ más részeiből érkezett a zsidó államba, és fenntartotta magának a jogot arra, hogy szülőhazájának papirjait is birtokolja. A külföldi útlevelek igénylése ellenére az izraeliek egyelőre nem rohannak elhagyni országukat, amely jobban vészelte át a nemzetközi pénzügyi válságot, mint sok más állam. Tavalyelőtt mindössze 16 ezer izraeli távozott a zsidó államból és élt külföldön egy évnél tovább, miközben 11 ezer tért haza több mint egyéves külföldi távollét után. A bevándorlás valamelyest nőtt, tavaly 17 ezren telepedtek le a zsidó államban.

Izraelben közismerten nehéz beszerezni a második útlevéllel (állampolgársággal) kapcsolatos statisztikákat, s a világ más országainak kormányai sem tudják mindig, hány állampolgáruk vált más ország állampolgárává. A tel-avivi amerikai nagykövetség úgy becsüli, 120-200 ezer amerikai állampolgár élhet Izraelben. A Szovjetunió húsz évvel ezelőtti összeomlása óta több mint egymillió bevándorló érkezett a zsidó államba Oroszországból, Ukrajnából és más szovjet utódállamokból – a bevándorlás ügyét kezelő Zsidó Ügynökség szerint többségük valószínűleg megtartotta külföldi útlevelét.

Új jelenség viszont, hogy izraeliek olyan, az Európai Unióhoz 2004 és 2007 között csatlakozott néhány új tagország állampolgárságát is felveszik, ahova zsidók milliói vezetik vissza gyökereiket. A legtöbben Lengyelországhoz kötődnek - ahol a vészkorszak előtt 3 millió zsidó élt -, valamint Romániához, ahol egymillió volt a holokauszt előtt a zsidó közösség lélekszáma. A fájdalmas történelmi emlékek ellenére ezen országok EU-tagsága elég vonzóvá tette állampolgárságuk felvételét. A lehetséges „menekülési útvonal” mellett van még egy talán ugyanolyan fontos, gyakorlatias megfontolás: európai uniós útlevéllel könnyebb utazni, mint izraelivel, sokkal több ország kér ugyanis vízumot az izraeli állampolgároktól, mint az uniósoktól.

A lengyel hatóságok az ország 2004-es EU-csatlakozása – egyben a lengyel úti okmány unióssá válása - óta csak a varsói körzetben 12 800 lengyel útlevelet adtak ki izraelieknek. A tel-avivi lengyel nagykövetség adatai szerint a külképviselet az elmúlt időben évente közel kétezer lengyel útlevelet állított ki izraeli állampolgároknak. Román útlevelet jóval kevesebb izraeli igényel: a bukaresti belügyminisztérium szerint 2009 januárja óta mindössze 162 ilyet adtak ki.

A legbonyolultabb eset talán – a régi EU-tag – Németországé. A német törvények lehetővé teszik, hogy a holokausztot túlélő zsidók visszaigényeljék német állampolgárságukat: több mint 25 ezer izraeli ezt meg is tette az elmúlt évtizedben.

MTI

A nyitókép innen

• Cimkék:
izrael útlevél állampolgárság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére