Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-10-09 20:05:00

Híres és hírhedt összeírások a Szentírásban

Mit mond a Biblia a népszámlálásról?

Istennek nem tetszik a király népszámlálási terve, és ezért csapással sújtja a népet. Három nap döghalál, egy rendelet miatt.

A Tóra könyvei közül a negyedik foglalkozik a Bibliában behatóan Izrael fiainak első népszámlálásáról. A könyv neve a protestáns „Mózes negyedik könyve” mellett latinul Numeri, melyet magyarra Számok könyveként fordítanak.


A Mózes vezetése által fokozatosan néppé formálódó

közösség a pusztában kifejezetten Isten parancsára vétetik számba. Az ősi szöveg kifejezi a számlálás egyik fontos célját, mely nem más, mint a hadakozásra fogható férfiak, illetve a lévita papság esetében a kultikus szolgálatra besorolható férfiak felmérése volt.

A nép nagycsaládjait külön-külön számba vevő, névszerinti felmérés csak a húsz évesnél idősebb, tehát munkaképes férfiakat érintette. A lévita papság férfijait a fiúgyermekekkel együtt külön vették számba. A népszámlálás leírása után azonnal közli Isten a nép táborozási rendjét is a pusztai hordozható Sátorszentély körül.

A száraznak tűnő katalógusszerű felsorolások az Ószövetségben Izrael fiai számára fontos információkat hordoztak, mely nemzeti identitásuk megerősítésének és származásuk bizonyításának fontos eszközei voltak. A babiloni fogság, mint nagy nemzeti tragédia után felértékelődtek az egyes törzsek származásáról készült feljegyzések. Az ország újbóli benépesítése, a területek felosztása és a papi szolgálat helyreállítása végett mindenki igyekezett felkutatni pontos származását. Csak a bizonyítottan papi családból származók kezdhették el újra kultikus szolgálatukat.


Az ószövetségi Szentírás beszámol egy másik nagy népszámlálásról is,

mely azonban az isteni parancs híján balul sült el és számos áldozatot követelt. Dávid, Kús fia, a még egységes izraeli királyság dinasztiaalapítója a nép megszámlálását rendeli el a Királyok könyve és a Krónikás történetírás tanúsága szerint. A tömör, a történéseket csupán sejtető, ám annál érdekesebb leírás szerint Istennek nem tetszik a király népszámlálási terve, és ezért csapással sújtja a népet. Gád próféta által választás elé állítja az uralkodót, aki a büntetések közül a három napig tartó döghalált választotta.

A parancsot az ÚR angyala kivont karddal hajtotta végre, és a csapás során hetvenezer ember halt meg. A történet szerint Jeruzsálemen megkönyörült Isten, amikor is Dávid bűnbánatot tartott és áldozatot mutatott be Ornán szérűskertjében, mely a későbbi szentély helyén terült el. Az elbeszélés utal arra, hogy Dávid hadi sikereinek és hatalmának csúcsán fel szerette volna mérni a hadakozó férfiak pontos számát az országban. Mindezt azonban Isten jóváhagyása és akaratának megkérdezése nélkül, tehát saját hatalmának méregetése miatt tette. A csapás pontosan az erre adott válasz, mivel a népből sokan meghalnak.


Az újszövetség is beszámol egy történelmi népszámlálásról,

melyet Augustus császár rendelt el a birodalom területén.  Lukács evangéliumának második része így kezdődik: „Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.” Augustus három összeírást (ezek között van vagyon összeírás is) rendelt el uralkodása alatt - ezt az ankarai Augustus-templom falán lévő felirat tanúsítja. Az egész föld kifejezés a szövegben az akkori ismert világ népességének számbavételét jelentette az adóbevételek pontos felmérésének céljából.

A császár rendeletét Izrael földjén a nép hagyományainak nagyfokú tisztelete mellett hajttatta végre, mely jól látszik abból, hogy mindenkinek a származási helyén kellett megjelennie. Lukács evangélista a Názáreti Jézus életét hozzáköti ehhez a híres, Kr. e. 8-ban kiadott rendelethez, ezzel okolva meg József és Mária utazását szülőföldjükre, a Júdeában fekvő Betlehembe. Az utazás során teltek be Máriának a napjai és életet adott első fiának, Jézusnak, akit szállás híján jászolba fektetett. Az evangélista hallatlan történetírói érzékenységgel kapcsolja össze korának két legfontosabb eseményét, az egész birodalmat megmozgató összeírást és a Messiás érkezését.

Tari Zoltán

 

 

 

 

 

 


 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Szentföld
  • Milyen pénzügyi tárgyalást folytat Izrael a Vatikánnal?
  • Szuperbaktériummal harcolnak az izraeli tudósok
  • Ismét kivonulnak a zsidók Egyiptomból?
  • Nemzetközi ostrom alá kerül Izrael?
  • Jeruzsálemben lesz az amerikai nagykövetség?
  • Döbbenet: erősödik a nőkkel szembeni kirekesztés Izraelben
  • Nem támogatja az ENSZ a palesztinokat
  • Támadások a Palesztin Hatóság ellen
  • Hamarosan 8 millió lakosa lesz Izraelnek
  • Izrael megemelte a nagykorúság korhatárát Ciszjordániában

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.