- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Egyház
2011-10-09 20:05:00 Híres és hírhedt összeírások a SzentírásbanMit mond a Biblia a népszámlálásról?Istennek nem tetszik a király népszámlálási terve, és ezért csapással sújtja a népet. Három nap döghalál, egy rendelet miatt.A Tóra könyvei közül a negyedik foglalkozik a Bibliában behatóan Izrael fiainak első népszámlálásáról. A könyv neve a protestáns „Mózes negyedik könyve” mellett latinul Numeri, melyet magyarra Számok könyveként fordítanak.
közösség a pusztában kifejezetten Isten parancsára vétetik számba. Az ősi szöveg kifejezi a számlálás egyik fontos célját, mely nem más, mint a hadakozásra fogható férfiak, illetve a lévita papság esetében a kultikus szolgálatra besorolható férfiak felmérése volt. A nép nagycsaládjait külön-külön számba vevő, névszerinti felmérés csak a húsz évesnél idősebb, tehát munkaképes férfiakat érintette. A lévita papság férfijait a fiúgyermekekkel együtt külön vették számba. A népszámlálás leírása után azonnal közli Isten a nép táborozási rendjét is a pusztai hordozható Sátorszentély körül. A száraznak tűnő katalógusszerű felsorolások az Ószövetségben Izrael fiai számára fontos információkat hordoztak, mely nemzeti identitásuk megerősítésének és származásuk bizonyításának fontos eszközei voltak. A babiloni fogság, mint nagy nemzeti tragédia után felértékelődtek az egyes törzsek származásáról készült feljegyzések. Az ország újbóli benépesítése, a területek felosztása és a papi szolgálat helyreállítása végett mindenki igyekezett felkutatni pontos származását. Csak a bizonyítottan papi családból származók kezdhették el újra kultikus szolgálatukat.
mely azonban az isteni parancs híján balul sült el és számos áldozatot követelt. Dávid, Kús fia, a még egységes izraeli királyság dinasztiaalapítója a nép megszámlálását rendeli el a Királyok könyve és a Krónikás történetírás tanúsága szerint. A tömör, a történéseket csupán sejtető, ám annál érdekesebb leírás szerint Istennek nem tetszik a király népszámlálási terve, és ezért csapással sújtja a népet. Gád próféta által választás elé állítja az uralkodót, aki a büntetések közül a három napig tartó döghalált választotta. A parancsot az ÚR angyala kivont karddal hajtotta végre, és a csapás során hetvenezer ember halt meg. A történet szerint Jeruzsálemen megkönyörült Isten, amikor is Dávid bűnbánatot tartott és áldozatot mutatott be Ornán szérűskertjében, mely a későbbi szentély helyén terült el. Az elbeszélés utal arra, hogy Dávid hadi sikereinek és hatalmának csúcsán fel szerette volna mérni a hadakozó férfiak pontos számát az országban. Mindezt azonban Isten jóváhagyása és akaratának megkérdezése nélkül, tehát saját hatalmának méregetése miatt tette. A csapás pontosan az erre adott válasz, mivel a népből sokan meghalnak.
A császár rendeletét Izrael földjén a nép hagyományainak nagyfokú tisztelete mellett hajttatta végre, mely jól látszik abból, hogy mindenkinek a származási helyén kellett megjelennie. Lukács evangélista a Názáreti Jézus életét hozzáköti ehhez a híres, Kr. e. 8-ban kiadott rendelethez, ezzel okolva meg József és Mária utazását szülőföldjükre, a Júdeában fekvő Betlehembe. Az utazás során teltek be Máriának a napjai és életet adott első fiának, Jézusnak, akit szállás híján jászolba fektetett. Az evangélista hallatlan történetírói érzékenységgel kapcsolja össze korának két legfontosabb eseményét, az egész birodalmat megmozgató összeírást és a Messiás érkezését.
|
Hírsor
A hét java
|
|