Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-02-01 18:54:00

Koalíciós nemzeti kormány felállítását követeli az ellenzék

Egyiptom: már Hurghadában is katonák vannak

Soha nem látott nagyságú tömeg gyűlt össze kairói Tahrír téren. A helyszínről tudósító al-Dzsazíra becslése alapján a tüntetők száma meghaladja az egy milliót.

Sokan egész éjszakára a Tahrír téren maradtak, ahol már kora reggel gyűlni kezdetek a tüntetők, akik Mubarak elnök azonnali távozását követelik, és abban bíznak, hogy ma áttörést érhetnek el. Felbátorította őket, hogy tegnap este a hadsereg szóvivője nyilatkozatot tett közzé, amiben biztosította a lakosságot, hogy a katonák nem fognak erőszakot alkalmazni az tüntetőkkel szemben.

A hadsereg állami televízióban tett bejelentése újabb jele lehet annak, hogy a katonák elpártoltak Mubarak rezsimje mellől, de az is előfordulhat, hogy taktikai megfontolások állnak a határozott állásfoglalás mögött. Elemzők egy része szerint mindez Omár Szulejmán hatalomátvételét készíti elő, aki mindenképpen szeretné elkerülni, hogy véres összecsapásba torkolljanak a keddi megmozdulások. A jelenlegi helyzetben, egyedül a katonaság rendelkezik valódi legitimitással az országban, és amennyiben a tisztek hajlandóak támogatni Mubarak alelnökét, könnyen elképzelhető, hogy Omár napokon belül átveszi az irányítást Egyiptomban.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy Mubarak továbbra sem kíván lemondani a hatalomról, helyette alkotmányos reformokat ígért, és felkérte alelnökét és az új kormány tagjait, hogy kezdjenek egyeztetésekbe az ellenzéki pártok képviselőivel, és mihamarabb konkrét tervet dolgozzanak ki a lakosság helyzetének megsegítésére.

Az ellenzéki pártok azonban nem kívánnak tárgyalni az újonnan felállt kabinettel, helyette közös nyilatkozatban követelik Mubarak lemondását és egy koalíciós nemzeti kormány felállítását. A nap folyamán megszólalt Mohamed el-Baradei is, aki egy arab televíziónak nyilatkozva azt mondta, Mubaraknak legkésőbb péntekig mennie kell.

Az elemzők egy része szerint immár nem az a kérdés hogy, Mubarak távozni kényszerül-e a hatalomból vagy sem, hanem az hogy mikor és milyen körülmények között kerül majd erre sor. Számtalan szcenárió elképzelhető, de az biztos, hogy Mubarak távozásának előkészítői elsősorban arra fognak törekedni, hogy az elnök méltóságteljesen vonulhasson vissza, már amennyiben ez lehetséges.

A Tharír téren összegyűlt tüntetők abban bíznak, hogy Mubarak még ma le fog mondani. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy fenntartsák a tüntetések békés jellegét, Kairóban számtalan ellenőrző pontot állítottak fel, ahol polgári szerveződések és katonák együtt igazoltatják és motozzák meg a térre tiltakozni érkezőket. A lezárt utak és vasútvonalak miatt sokan nem jutottak el Kairóig, így délután szimpátiatüntetések kezdődtek Alexandriában és más nagyvárosokban, és első alkalommal katonák jelentek meg Hurghada üdülővárosában is.

Kormányváltás Jordániában
Hetek óta tartó tüntetések után, kedden lemondott Számir al-Rifai, Jordánia miniszterelnöke. Abdullah jordán király ezt követően menesztette az egész kabinettet és új miniszterelnököt nevezett ki Maruf al-Bakhit személyében. Al-Bakhitől, aki korábban a titkosszolgálat vezetője, és Jordánia jeruzsálemi nagykövete volt, azt várják, hogy szembeszáll az Jordániát sújtó korrupcióval és elindítja az országot egy politikai reformfolyamat útján, összhangban Abdullah a király átfogó modernizációs terveivel.
A jordániai megmozdulások, ellentétben a tunéziai és egyiptomi tüntetésekkel alapvetően békés jellegűek voltak. A résztvevők nem kérdőjelezték meg a király hatalmát, elégedetlenségük elsősorban a kormány munkájára irányult. A demonstrációkon Jordániában is részt vettek a helyi iszlamisták, akik mellett világi ellenzéki csoportok és nyugdíjas tábornokok szövetsége vonult nagy számban utcára.

 

Megbénulhat az egyiptomi gazdaság?

Egyre nehezebben viseli a lakosság az immár nyolcadik napja tartó demonstrációk gazdasági hatásait. Vasárnap óta nem nyitottak ki a bankok és zárva maradt a legtöbb élelmiszerüzlet is. Az ATM-ekből kifogyott a készpénz, a boltokban nem fogadják el a bankkártyákat, ezért az egekbe szöktek az élelmiszerárak, de az is egyre nagyobb problémát jelent, hogy sokan nem kapják meg január havi bérüket. A kijárási tilalom miatt továbbra is akadozik az áruszállítás, de sok nemzetközi vállalat inkább meg sem próbálja útnak indítani kamionjait, az egyre több úttorlasz és a lezárt utak miatt egyáltalán nem biztos, hogy azok célba érnének.

Vasárnap óta nem nyitott ki a tőzsde sem, és láthatólag megindult az országból a tőkekivonás. A lakosság körében is egyre többen igyekeznek biztonságosabb valutákba váltani pénzüket, de mivel a bankok zárva vannak, ez egyre nehezebben megy. A nagy hitelminősítő cégek is sorra leértékelik az egyiptomi államkötvények adóskockázati besorolását, arra hivatkozva, hogy a megmozdulások következtében Egyiptomban fiskális lazítás várható, ami valószínűleg az államháztartási hiány növekedésével jár majd. Az újonnan kinevezett pénzügyminiszer, Szamír Radwan eddig nem jelentett be gazdasági intézkedéseket, de türelmet kért és azt mondta a kormánynak egyértelmű terve van a munkanélküliség, a szegénység és a korrupció legyőzésére.

Félő, hogy az egyiptomi eseményeknek jelentős regionális gazdasági hatásuk is lesz, ami komoly drágulást eredményezhet a kőolaj- és födgázpiacon. Hétfő délután – 2008 óta először – száz dollár fölé ment a Brent olajfajta ára, és az elemzők szerint ha súlyosabbá válik az egyiptomi válság, akkor még tovább gyorsulhat az olajárak emelkedése, ami komolyan visszavetheti az éppen csak megindult világgazdasági fejlődést is.

200 fölött a tunéziai halottak száma
Egyiptom mellett Tunéziában is folytatódnak az összecsapások, az ENSZ adatai szerint legkevesebb 219 ember halt meg a tüntetések kezdete óta – közülük 72 börtönlázadásokban vesztették életüket –, noha a kormány hivatalosan összesen csak 80 halottról beszél.
Tunéziában egy hónapnyi tüntetés után sikerült elűzni a 29 évig uralkodó Ben Ali elnököt, ám a helyét átvevő átmeneti kormány összetétele egyelőre nem találkozik a tüntetők elképzeléseivel, így a zavargások folytatódnak az országban.
Mohamed Ghannouchi miniszterelnök hat hónapon belül ígért új választásokat. Erre a hírre hazatért többek között a Ben Ali hatalomra kerülése után – 22 éve – londoni száműzetésben élő tunéziai iszlamista vezető, Rachid Ghannouchi (nem összetévesztendő a miniszterelnökkel!) is, amit a tüntetők egy része a szekuláris tunéziai állam lerombolására tett első lépésként értékel. Ghannouchi azonban már a repülőtéren kijelentette, hogy „nem vagyunk terroristák, ellene vagyunk a terrornak, ahogy mindenki más is.” Azt is hangsúlyozta, hogy a „Január 14-e mozgalom” minden tunéziai állampolgáré, a felkelést nem sajátíthatja ki magának egyetlen csoport sem. „Azért vagyunk itt, hogy felépítsük Tunéziát” – fejezte be nyilatkozatát.


Thurányi Kata
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Közel-Kelet
  • Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről
  • Tízezrek követelik a zsarnok kivégzését
  • Kilövési engedélyek az egyházra
  • Ismét kivonulnak a zsidók Egyiptomból?
  • Vallási ünnepen robbantott az öngyilkos merénylő
  • Miért haltak meg az iráni atomtudósok?
  • Újabb háborúra készül Amerika?
  • Az ország, ahol a legnagyobb veszélyben vannak a keresztények
  • Az EU-embargó is drágítja majd a benzint
  • Fehérneműk miatt válnak munkanélkülivé férfiak ezrei

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.