- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Világhír
2011-06-29 14:00:00 Christine Lagarde erősítheti az összeesküvés-elméleteketAz új IMF-elnök sem mentes a botrányoktólHabár visszaéléssel vádolták meg Sarkozy kedvencét, eldőlt: ő a megfelelő ember a világ hatalmasainak szemében az IMF élére. De milyen érdekek állnak e mögött?Ötvenöt éves, a kitartás a jelszava. Tanulmányait hazájában és Amerikában folytatta. Több külföldi lap szerint az egyik legismertebb, legtöbbet kérdezett jelenlegi francia politikus, Nicolas Sarkozy mellett, a nemzetközi gazdasági életben. Hosszú időn keresztül dolgozott az amerikai Baker & McKenzie jogi irodának, melynek vezetését 1999-ben át is vette. Politikai pályafutása 2005-ben kezdődött külügyminiszteri kinevezésével, amit 2007-ben a pénzügyminiszteri pozícióra cserélt.
A hölgynek gazdasági és pénzügyminiszterként csupán 4 év tapasztalata van, végzettsége nem közgazdasági (vagy pénzügyi), hanem jogi, korábbi tapasztalatai inkább a diplomáciára és a vállalatirányításra vonatkoznak. A Nemzetközi Valutaalap szerepe az utóbbi időben óriásira nőtt, az eurozóna válsághelyzetének kezelésében jelentős szerepe van, de a 187 tagországot felölelő szervezet munkája és jelentősége anélkül is hatalmas. Ezért érdekes, hogy Európa miért egy olyan személyt jelöl a szervezet élére, akinek az ez irányú tapasztalatai rövidek. Elődje, Dominique Strauss-Kahn, 2007-es kinevezése előtt 16 évig volt a politikai élet része, 1991 és 1993 között ipari miniszterként, utána ellenzéki politikusként, majd 2 évig gazdasági és pénzügyminiszterként. A politikai vezetőkkel kialakított kapcsolata mindenképpen sikeres, hiszen nem csak Sarkozy támogatását élvezi, az Európai Bizottság elnöke, Barroso, a német kancellár, Angela Merkel is azonnal mellé állt. Mára Európa vezető politikusai egyöntetűen támogatják, vagy legalábbis nem ellenzik a jelölését. A francia szocialisták körében elterjedt az összeesküvés-elmélet, hogy maga Sarkozy áll Dominique Strauss-Kahn (megrendezett?) szexbotránya és bukása mögött, hiszen az előző IMF-elnök lett volna a francia kormányfő esélyes kihívója. Ezt a képzetet akár erősítheti is Lagarde személye.
Május elején azonban egy kényes ügy kapcsán olvashattunk Lagarde asszonyról, ugyanis a párizsi ügyészség visszaéléssel vádolta meg a minisztert egy korábbi ügy kapcsán. Mindez akár negatívan befolyásolhatta volna a jelölését, azonban nem így történt, sőt a Financial Times Deutschland szerint Christina Lagarde a lehető legjobb személy erre a pozícióra.
Nem akar európai, kevésbé globalizált Valutaalapot
A jobboldali politikusról egyéb hírek is elterjedtek, melyek etikai és jogi kérdéseket vetnek fel. A New York Times szerint olyan cégbe fektetett be 20 000 eurót, melynek a vezetője egy általa kinevezett vezető fia. Ráadásul a férfi a kis és középvállalkozásokat segítő intézmény vezetője. Habár ő cáfolja az ügylet illegalitását, az többek szerint erkölcsi szempontból így is elítélendő. Egy olyan szervezet vezetőjének lenni, melynek célja a nemzetközi gazdasági és pénzügyi stabilitás és egyenlőség megteremtése, óriási feladat és rendkívüli embert kíván, aki minden szempontból feddhetetlen, szakmai tudása pedig a lehető legnagyobb. Ezek tükrében érdemes áttekinteni Lagarde néhány korábbi, a nemzetközi és hazai pénzügyi porondon tett állásfoglalását.
Francia pénzügyminiszterként már most jelentős szerepet játszik az eurozónában kialakult válsághelyzet kezelésében, ami erősödhetne az IMF vezetőjeként. Eddigi nyilatkozataiból kiderült, hogy a görög államadósság-törlesztés átütemezését nem tartja lehetségesnek, ahogy az ország kilépését az eurozónából sem. Elődje, Dominique Strauss-Kahn erről éppen fordítva gondolkozott: bukása előtt épp tárgyalni készült egy haralmas segélycsomagról Görögország számára. 2010 őszén rádióinterjúban hívta fel a franciák figyelmét arra, hogy az általános sztrájk (amit a nyugdíjkorhatár felemelése miatt tartottak) 200-400 millió euró kárt okoz naponta az államnak. Ugyanakkor tagadhatatlan: voltak lépései, melyek szociális érzékenységet sejtetnek. 2010 januárjában bejelentette, hogy a francia kormány 360 millió eurót vár a bankárok prémiumának egyszeri, 50%-os megadóztatásából, amit a bankmentő csomagokra hivatkozva vetnek ki, melyek lehetővé tették azok fennmaradását. 2009 őszén levelet intézett azokhoz a vállalatokhoz, melyekben az államnak nagyobb részesedése van, hogy humánusabb személyzeti politikára kérje őket, mert egy egyre erősödő öngyilkosság-hullám terjedt el.
Kotulics Mónika Kapcsolódó cikkek: IMF-elnökváltás: Clinton nőt akar
|
Hírsor
A hét java
|
|