Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2010-11-10 07:13:00

Hét számítógépet használunk el

Nagy lábon élünk

Bár az idei év a biológiai sokszínűség, a biodiverzitás nemzetközi éve volt, a kitüntető figyelem semmit nem javított környezetünk állapotán.

A most kiadott Élő Bolygó Jelentés adatai az eddigieknél is riasztóbb képet festenek Földünk környezetvédelmi helyzetéről. Ma már több tigris él fogságban, mint szabadon; 1,8 milliárd ember használ internetet, ugyanakkor egy milliárd földlakó még mindig nem jut elegendő ivóvízhez – olvasható a nemzetközi környezetvédelmi szervezet, a WWF idei jelentésében. Ebben a szerzők adatokkal támasztják alá a trendet, amely minden jelzőszámot tekintve egyre aggasztóbb.

Egyre nagyobb lábon él az emberiség, pontosabban egyre növekszik az ökológiai lábnyoma. Azaz mindegyre nő az a földterület, amelyet a népesség a fönntartására használ. A jelzőszám legfontosabb összetevői a beépített területek, a szántóföldek, az erdők, valamint az a kalkulált földterület, amely ahhoz szükséges, hogy az előállított környezetszennyező anyagokat, így különösen is a széndioxidot eltüntesse, elnyelje.

Másképpen fogalmazva, ez jelenti a Föld erőforrásainak azt a fedezetét, amely egy-egy ember fogyasztása mögött áll. És ez a lábnyom 1966 ót megkétszereződött, ma pedig már másfél Földnek megfelelő erőforrást használunk el, vagyis jócskán túlléptük a megengedett keretet.

Mindez persze az egész Föld viszonylatában, globálisan igaz, az egyes országok energiaétvágya, s ebből következően az ökológiai lábnyoma ennél jóval nagyobb is lehet. Mint például Nagy-Britanniában, ahol egy átlagos brit állampolgár az élete során összesen hét számítógépet használ el, öt tévékészüléket dob a szemétbe, mintegy 120 kilométernyi vécépapírt öblít le és 1,2 millió kilométert autózik. Ha csak a közlekedésből eredő teljes brit széndioxid-kibocsátást nézzük, akkor ennek semlegesítéséhez (abszorbeálásához) akkora erdő kellene, amely másfélszer nagyobb Nagy-Britannia teljes területénél.

 

 Nem jobb a helyzet a másik fontos jelzőszám tekintetében sem, amely a sokszínűség, a biodiverzitás állapotát mutatja. A jelentésből kiderül, hogy ennek értéke 1970 és 2007 között 30 százalékkal esett vissza, vagyis az élővilág sokfélesége ennyivel csökkent, ami elsősorban a trópusi országokat érinti.
Egyre fontosabb jelzőszám lesz a harmadik értékmérő, a vízlábnyom, amely az ember víz iránti igényét fejezi ki, s amelynek mostani értéke alapján elmondható, hogy a Föld 71 országa már ma is túlhasználja a természetes vizeit, amelynek következtében a vizek kétharmada már ma is mérsékelten vagy súlyosan károsodott, szennyeződött. Mindez alapvetően befolyásolja a vízi környezet állapotát, illetve az élelmiszertermelés lehetőségeit.

Azok az országok, amelyek továbbra is az erőforrások további, mind teljesebb kihasználását tartják szem előtt, saját jövőjüket teszik kockára – áll az Élő Bolygó Jelentésben. Velük ellentétben azok a nemzetek, amelyek úgy lesznek képesek megőrizni az életszínvonalukat, hogy közben csökkentik az ökológiai igényüket, vezető szerepet tölthetnek be egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező világban. 

Valló László

 

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Világvége
  • Nincs is olyan messze a világvége?
  • A világvége tíz forgatókönyve
  • Katasztrófafővárost építene Japán
  • Képek: A tetoválás, amiért halál jár
  • A „megváltási program befejeződött”: világvége október 21-én?
  • A keresztényszociálisok kívül tudnák a „latrokat”
  • Világméretű feszültséget okoz a vízválság
  • Agymosással vádolják a tiszteletest
  • Új világválság jön: a Világkereskedelmi Szervezet a kormányokat okolja
  • Túléljük a válságot? A jövőkutatás professzorát kérdeztük

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.