Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szavazófülke
Ön helyesnek tartja-e, hogy Isten neve szerepeljen az új alkotmány preambulumában?

  • Nem, mert ez ellenkezik az egyház és az állam szétválasztásának elvével.
  • Nem, mert Isten nevével nem dobálóznék.
  • Igen.
  • Szerintem eleve nincs szükség új alkotmányra.
  • Világhír
    2011-09-30 08:00:00

    Jemen ivókútjai tíz éven belül elapadhatnak

    Világméretű feszültséget okoz a vízválság

    Napjainkban világszerte, mintegy egy milliárd ember küzd szomjúsággal, két milliárd pedig nélkülözi a tiszta vizet a mosakodáshoz, illetve a főzéshez.

    Földünk 71 százalékát víz borítja, de ebből csak az édesvíz készlet, azaz 2,1 százalék, mintegy 35 millió köbméter alkalmas emberi fogyasztásra. Az édesvíz fogyása napjainkban hihetetlen feszültségeket okoz főként a Közel-Kelet, Afrika és Ázsia több országában.

    A Spektrum magazin legfrissebb számában megjelent ivóvízről szóló összeállításban a vízhiányát főként a 21. században megfigyelhető, eddig soha nem látott népességrobbanással, valamint a fejlett civilizációk pazarlásával magyarázza. Az okokhoz még hozzájárul a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és a szintén világszerte megfigyelhető városiasodás. A gondokat tovább szaporítja, hogy a vízhiánnyal küzdőkön kívül, szintén milliárdoknak okoz gondot a szennyvíz elvezetése.

    Egyes becslések szerint ezzel a problémával három, mások szerint négy milliárd ember küzd napjainkban. Az ivóvíz, illetve a szennyvízelvezetés hiánya súlyos, emberek ezreinek életét követelő járványokhoz vezet, valamint hozzájárul a magas csecsemő- és gyermekhalandósághoz.
    A világ vízben legszegényebb országai között található többek között Kuvait, az Arab Emirátusok, Katar, Líbia, Szaúd-Arábia Jordánia, Jemen, Izrael, Algéria, Tunézia, Egyiptom és Ciprus.

    Az egyik legnagyobb gonddal Jemen küzd, aminek egyes becslések szerint tíz éven belül elapadhatnak az ivókútjai. Ráadásul már most beszivárog a tengervíz – ami gyakran olajjal szennyezett - a felszínalatti vizekbe. Az országban ráadásul fogyóban van az olajkészlet, aminek kitermelése mindeddig a gazdaságának 75 százalékát jelentette. Jemenben annál is inkább súlyos a helyzet, mivel a gazdasági válsággal küzdő államban harminc százalék fölötti a munkanélküliség, és egymás közötti törzsi villongásoktól sem mentes a belpolitikai helyzet.


    Pénzügyi és technológiai megoldásokra várva

    A szakemberek közül többen tartanak attól, hogy ha pár évtized múlva nem sikerül a világ ivóvízkészletének békés rendezése, több helyen kirobbanhatnak két szomszédos ország közötti háborúk. Az optimistábbak azonban reménykednek abban, hogy sikerül olyan technológiai megoldásokat találniuk, amelyeknek a segítségével úrrá lesznek a helyzeten. Erre egyik jó példa a Szaúd-Arábiában működő tengervíz-sótalanító üzem, aminek segítségével az elmúlt években sikerült nagymértékben enyhíteni az ország ivóvízhiányát. 

    Ma már több országban működnek, igaz főként kísérleti jelleggel, olyan üzemek, amelyek a szennyvízből állítanak elő ultratisztaságú ivóvizet. Ezek az eljárások ma még rendkívül drágák, de a szakemberek bizakodnak benne, hogy amennyiben sikerül a költségeket lefaragni, akkor már meg is találták a jövő kulcsát, illetve kulcsait. Amíg a tudósok a különböző technikai megoldásokon dolgoznak a zöldszervezetek sem tétlenkednek. Állandó kampányt folytatnak a rejtett vízfogyasztás megismertetéséért és megadóztatásáért. Ezenkívül állandó harcban vannak azért, hogy a harmadik világból olcsón importált termékek árába belekalkulálják a vízhasználatot is, amit a vízkészletek megmentésére lehetne visszaforgatni.
     

    Csaknem harminc évig vitáztak a bangladesi és az indiai politikusok hogy kinek a fennhatósága alá tartozzon a Bengáli-öböl egyik kis sziklás szigete, a New Moore. A politikusoknak nem sikerült dűlőre jutniuk, a természet viszont megoldotta a kérdést. Ugyanis a globális felmelegedésnek köszönhetően mára teljesen elnyelte a tenger a szigetet, még műhold felvételeken sem lehet látni a nyomait. A Bengáli-öbölben történt erőteljes vízszint emelkedés ma már több millió ember lakóhelyét veszélyezteti. Míg az ezredfordulóig évente kettő millimétert emelkedett a tengerszint, addig az elmúlt tizenegy évben már átlagosan öt millimétert. A térségben a tenger térhódítása miatt újabb tíz sziget tűnhet el az elkövetkezendő években. Nem jobb a helyzet a dél-ázsiai Bangladesben sem, ahol az előrejelzések szerint negyven éven belül húsz millióan lesznek kénytelenek elhagyni az otthonaikat. Szintén súlyos a helyzet a Csendes-óceán déli részén fekvő Salamon-szigeteken is, ahol a szigetek alacsony fekvése miatt már most minden sóssá válik a tengerszint emelkedése miatt. A víz már eddig is rendszeresen betör több mezőgazdasági területre, és ha nem találnak mielőbb megoldást, akkor a szigetállam több szigetét is örökre elnyelheti az óceán.


    Parcsami Gábor

     

    Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

    További cikkek Világvége
  • Nincs is olyan messze a világvége?
  • A világvége tíz forgatókönyve
  • Katasztrófafővárost építene Japán
  • Képek: A tetoválás, amiért halál jár
  • A „megváltási program befejeződött”: világvége október 21-én?
  • A keresztényszociálisok kívül tudnák a „latrokat”
  • Agymosással vádolják a tiszteletest
  • Új világválság jön: a Világkereskedelmi Szervezet a kormányokat okolja
  • Túléljük a válságot? A jövőkutatás professzorát kérdeztük
  • Valóban veszélyes a Földre az Elenin üstökös?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.