A legnagyobb veszélyt az emberiség okozza

Nincs is olyan messze a világvége?

A hollywoodi szuperprodukciók, amelyekben a világvége egy hajszálnyira kerül el bennünket, tömegével vonzza az embereket a moziba. Elég csak a 28 nappal később, a Deep Impact vagy Armageddon, illetve a Holnapután című filmekre gondolni, ahol vírusok, aszteroidák, klímaváltozás fenyegetik a Földet. A másfél-két órás akciódús, körömrágós történetek befejezéseként egy csapat hős megmenti bolygónk lakosságát és fellélegezve hisszük el: mindenre van megoldás és nekünk csak annyi a dolgunk, hogy bízzunk a profikban. Alokh Ja, a Guardian publicistája érdekes okfejtegetésre adta a fejét.

Variációk egy témára

A valóságban – szerencsénkre? – még nem tudjuk, hogy mi okozza majd az emberiség vesztét. Az előrejelzések és predikciók mindig a vallások kenyere volt, és egybehangzóan állítják, hogy az általunk ismert világ végét a Teremtővel való találkozás jelenti. A vég, vagyis az ítélet napja megtisztítja majd bolygónkat, hogy aztán új és erkölcsösebb világ jöjjön el. A vallási vezetők hangoztatják, hogy annyi bűn és kicsapongás van manapság, hogy ez a nap nagyon is közel van. Egyes szekták pedig arra szakosodtak és jól meg is élnek abból, hogy különböző napokat jelölnek ki a vég napjának.

A sokat foglalkoztatott égitest. Fotó innen

A tudomány szemüvegén keresztül vizsgálva többféle világvége-variáns is létezik. A Földön nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt fogant meg az élet. Ezen a bolygón a különféle fajok kihalása nem számított ritka dolognak. A tudósok megállapították, hogy ezidáig 4 milliárd faj fejlődött ki, és ezeknek a 99 százaléka ki is halt. Az elmúlt 500 millió évben pedig ötször került sor olyan eseményre, amikor megnyomta valaki a törlés gombot. Senki nem tudja, hogy mi okozta ezeket a kihalásokat, de minden egyes esetnél az akkor élő fajok 75 százaléka egy szempillantás alatt kipusztult.

Az egyik ilyen eseménynél vélhetően a Deep Impact hollywoodi szuperprodukcióból is ismert aszteroida-becsapódás lehetett a ludas. Ha egy ilyen égitest eltalálta a Földet, akkor földrengések, cunamik keletkezhettek világszerte és olyan porfelhő jöhetett létre, amely néhány évig blokkolta a napfényt is. Ennek következményeként pedig az élelmiszertartalékok megsemmisülhettek, amely éhínséghez vezetett. Ez történhetett a dinoszauruszokkal is, amikor egy 10 kilométer átmérőjű aszteroida a mai Mexikónál csapódott Földünkbe.

Monica Grady aszteroida-szakértő szerint csak idő kérdése, hogy Földünk mikor találkozik egy objektummal. Elmondta: sok kisebb tárgy szakítja át a Föld légkörét, amelyek semmilyen hatással nincsenek bolygónkra nézve. Egy 1 kilométer átmérőjű égitest néhány százezer évenként ütközik a Földnek, egy 6 kilométer átmérőnél nagyobb tárgy pedig százmillió évenként köszön be. Grady elmondta, hogy már túl vagyunk egy ilyen nagy ütközésen. A kozmikus fenyegetések között van még a Tejút galaxisunk ütközése az Androméda-galaxissal (a legközelebbi szomszédunkkal) vagy az, hogy eltűnünk fekete lyukban.

Minden bajok okozói

A valóság viszont sokkal közelebb van, mint azt gondolnánk. Az emberiség elképesztő módon tud alkotni, de sajnos, ennek az ellenkezője is igaz. A rombolást is professzionális szinten végezzük, nem csoda tehát, ha önmagát pusztítja majd el az emberiség. Elég csak az oly sokat hangoztatott klímaváltozásra, a túlzott szennyezésre, a természeti erőforrások kiszipolyozására vagy az atomfegyverekre gondolni. A nanotechnológia, a szintetikus biológia és a genetikai módosítások jobbfajta élelmiszereket, biztonságosabb gyógyszereket és tisztább világot biztosítanak, miközben gyakorlatilag ugyanolyan rombolást is elérhetnek.

Lehetséges jövőkép. Fotó innen

Martin Rees brit királyi csillagász 2003-as, Az utolsó századunk? című könyvében azt írja, hogy a 2100-ra csak az emberiség 50 százaléka marad életben, mert addigra olyan fegyvereket vetnek be egymás ellen, mint a biológiai terrorizmus vagy a molekuláris technológia. Az első figyelmeztető jel az emberiségnek a saját maga által kreált atombomba-robbanás volt, amely – mint tudjuk – iszonyatos károkat okozott.

A potenciális veszélyek forrását mégiscsak a közelmúltban kell keresnünk. Társadalmunkat a kapcsolatok hálózata szövi át (számítógépek, mobiltelefonok, internet), amely gazdasági és tudásbeli változásokat idézett elő. De ezek a kapcsolatok mind emberi, mind pedig számítógépes vírusokat is terjeszthetnek. Egy arra szakosodott terrorista sejt könnyedén feltörheti az energiaellátó rendszereket, ellophat vagy törölhet gazdasági vagy kormányzati adatokat, de lerombolhat olyan ellátási láncokat is, amelyek a világ működéséért felelősek. Ha összeomlana az Egyesült Államok rendszere, akkor másodperceken belül érződne a hatás Kínában, de még Ausztráliában is.

Jelszó: túlélni

Most pedig képzeljük el azt, hogy megkérdezzük a felvilágosodás korának nagy gondolkodóit – Isaac Newtont, Francis Bacont, George Berkeley püspököt – arról, hogy szerintük mi okozza majd a világ végét. Nagy valószínűséggel egy felsőbbrendű hatalom beavatkozását (Newton úgy hitte a Biblia alapján, hogy a világvége a 21. században következik be) vagy egy véres háborút képzelnének el. De egyikük fejében sem fordulna meg az atomkatasztrófa, a fekete lyukak vagy a klímaváltozás ténye.

Egyes elméletek szerint a vákuum tünteti el Földünket, mások szerint az idő szűnik majd meg létezni. Sokan a halálos idegen anyagtól (strangelet) tartanak, amely beszippantja a körülötte lévő dolgokat – ez pedig végzetes lehet az emberiségre nézve. Azzal viszont minden tudós egyetért, hogy bármelyik rizikófaktort komolyan kell venni, illetve ha egy mód van rá: mindent meg kell tenni az emberiség fennmaradásának érdekében. Az egzisztencia utáni hajsza nem ér meg annyit, hogy elpusztuljon a bolygónk.

Más világvége-elméletek szerint a drasztikus klímaváltozás vagy a megnövekedett vulkáni aktivitások okozzák bolygónk vesztét. Bármelyik következik is be, globális katasztrófát okozhat, de tekintettel arra, hogy több ezer évet élt le úgy az emberiség, hogy ezek közül egyik sem történt meg, kevés esély van arra, hogy az elkövetkezendő néhány száz évben megtörténjenek. A felsorolt veszélyekben az a közös, hogy bár tudunk róluk, vajmi keveset tehetünk ellenük. Inkább azon kellene eltöprengenünk, hogy egy ilyen megrázkódtatást követően hogyan kezdődne újra az Élet a Földön.

– mi (forrás: guardian.co.uk)

A nyitókép innen

• Cimkék:
világvége pusztítás aszteroidák atomfegyverek betegségek emberiség

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére