- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Életmód
2011-11-03 19:30:00 Szökőár, robotok vagy háború?A világvége tíz forgatókönyveHarold Camping, az önjelölt és „gyakorlott” amerikai világvégejós október 21-ére várta a végítéletet, de újra lejáratta magát. A kataklizma ugyanis az előző időpont, május 21. után ezúttal sem következett be.A spanyol ABC munkatársai ezért tudósokhoz fordultak, és tőlük tudakolták meg, hogy milyen veszélyek fenyegetik a Föld élővilágát. Ők nem az időpontot tűzték ki, hanem modellezték a világvége tíz legvalószínűbb forgatókönyvét. A szakértők persze hangsúlyozták, hogy egyik változat sem száz százalékig bizonyos, és három csoportra osztották a tíz forgatókönyvet: az egyikbe a bolygó pusztulását előrevetítő elméleteket sorolták, a másodikba azokat, amelyek „csak” a földi élet eltűnésével járnak. A harmadik változatban az élet is végleg eltűnik.
2. Lejár Naprendszerünk csillagának élettartama. Előbb vörös óriás lesz a Napból 5-6 milliárd év múlva, majd egy 600 millió évig tartó folyamat során előbb a Vénuszt, aztán a Marsot is, és nagy valószínűséggel a mi Földünket is magába olvasztja. Aztán újra összemegy, kihűl, és fehér törpe lesz belőle, de ezt a Föld mint bolygó már nem éri meg. Földbe csapódó üstökös 3. Egy üstökös vagy meteorit ütközik a Földnek, egy előre nem látott időpontban. Szakértők már csak azért is tartják valószínűnek ezt a lehetőséget, mert ennek tulajdonítják, hogy a földi élet korábban ötször is részben vagy majdnem teljesen kihalt. A Földet megközelítő üstökösök vagy meteoritok többsége azonban kicsi, és még azelőtt megsemmisül a légkörben, hogy becsapódna. Október 16-án az Elenin üstökös 35 millió kilométerre „közelítette meg” Földünket, viszont minden következmény nélkül – az előzetes katasztrófákat jóslóknak nagy csalódást okozva. A NASA összeállított egy listát ezekről az objektumokról, és folyamatosan frissíti.
Támadnak a földönkívüliek. Fotó a Függetlenség napja című filmből 6. A szupervulkán átlagosan minden százezer évben egyszer kitör, ahogy legutóbb 73 ezer éve Szumátra szigetén a Toba vulkán. Több ezer négyzetkilométeren elpusztultak az erdőségek, és a hatalmas vulkáni hamufelhő miatt szinte azonnal beköszöntött egy újabb jégkorszak, mert felfogta a napfényt az egész bolygón, és 16 fokos átlagos hőmérsékletet okozott. Patricia Gregg minap közölt tanulmányában a meteoritokon kívül a szupervulkánokat tartja a Földre leselkedő és legnagyobb veszéllyel járó kockázatoknak. 7. Robotok támadása. (Egy előre nem látott időpontban.) Sok szerző fantáziájában a maguktól és az embereknél értelmesebben gondolkodó, sőt szaporodásukat is maguktól megoldó robotok valóban fellázadhatnak alkotóik ellen. De már a legkisebb robotoktól, a nanotechnológiában alkalmazottaktól is tartani kell. Ezek ugyanis nagyon sok hasznot hajthatnak, de veszélyt jelenthetnek az egészségre, ha elvesztik felettük az ellenőrzést és önálló változásra lesznek képesek. Ma már létezik az úgynevezett Nanotechnológiai Felelősségközpont, amely figyelemmel kíséri ezeket a fejlesztéseket, és folyamatosan változnak az ezzel kapcsolatos törvények is.
8. Háborús önpusztítás. (Egy előre nem látott időpontban.) A hidegháborúból jól ismert MAD-doktrína (a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elve) abból indult ki, hogy az atomfegyver bevetése egyaránt a támadó és a megtámadott fél pusztulásával járhat. Napjainkban már számos állam rendelkezik atomfegyverekkel, amelyekkel teljesen vagy részben elpusztíthatják az emberi civilizációt vagy legalábbis részleges nukleáris telet idézhetnek elő, amit csak kevesen fognak túlélni. A Chicagói Egyetem 1947-ben indította be az apokalipszis óráját, amelyben az éjfél a világ végét jelenti. Akkor 23 óra 53 percről indultunk, 1991-ben meg 23.43 percet mutatott ez az óra. Most újra csak hat percre vagyunk az atomkatasztrófától. Közvetlenül a nukleáris háború után 9. Világjárvány. (Egy előre nem látott időpontban.) Az emberiség már több járványt megélt, amely jelentősen csökkentette a népességet a Kr. u. VI. és a XIV. században. Ha elterjed, ráadásul mutálódik is egy közönséges betegség különösen fertőző vírus- vagy baktériumtörzse, akkor akár ki is halhat az emberiség. Hosszú évekig nem zárták ki, hogy az űrből érkezik majd egy kórokozó.
|
Hírsor
A hét java
|
|