Az Iliásztól Süsüig és tovább

Lopáson kapták a német védelmi minisztert

A német közélet egyik legnépszerűbb alakjának  tette nem egyedülálló, sőt úgy tűnik, egyre terjed az oktatási intézményekben is mások szellemi munkájának eltulajdonítása, és az internet sokat segít ebben.

Kis magyar plágiumtörténet

A plágium csöppet sem új keletű, létezett már a számítástechnika elterjedése és a copy-paste (kivág-beilleszt) funkció feltalálása és az internet néven ismert „világkönyvtár” előtt is, csak picit körülményesebb volt kivitelezni. Nehezebb volt hozzájutni az eredeti művekhez és újra le kellett írni kézzel vagy géppel a másoktól eltulajdonított szellemi terméket.

Az első magyar plágiumperként vonult be a köztudatba az úgy nevezett Iliász-pör, amit Kölcsey és Kazinczy Ferenc vívott egymással. Kazinczy szerette volna magyarul kiadni az Iliászt ezért Vályi Nagy Ferenc sárospataki tanítónak és a Himnusz költőjének Iliász-fordítását is felhasználta, azok részleteiből összerakva jelentette meg a lefordított művet. Kölcsey plágiumnak nevezte az eljárást, arra hivatkozva, hogy nem említették meg fordítóként, Kazinczy pedig azzal védekezett, hogy a fordító személye mellékes, hisz a szerző Homérosz.

Esterházy Péter Harmonia Caelestis című könyve már több éve áll plágiumviták és perek középpontjában. A szerző és a mű németre fordítója – utóbbi úgy került plágiumvitába, hogy a Sigfrid Gauch német írótól vett részeket nem visszafordította, hanem az eredetit használta fel a német nyelvű kiadáshoz – azzal védekezett, hogy Esterházy csak úgy nevezett vendégszövegeket használt és azok összefűzése új minőséget adott az író művének.

Diplomamunkák, dolgozatok esetében az irodalmi művekhez képest sokkal egyértelműbben eldönthető, hogy az idézés lopásnak minősül-e. Plágiumnak minősül nem csak a szó szerinti idézés, hanem egy kész anyag átfogalmazása is, ha nem tüntetik fel a pontos forrást vagy nem jelölik a dolgozatban az idézett részt. Ugyanígy plágium egy az egyben leadni mások által készített munkát, legyen az letöltött vagy mással íratott, vásárolt. Sőt, a diák önmagát is plagizálhatja ha ugyanazt a dolgozatot többször beadja – mondjuk más kurzusokon – a tanárok tudta és belegyezése nélkül.

Három éve több diák is lebukott a Kaposvári Egyetemen azután, hogy két plágiumnak bizonyult szakdolgozat miatt a bíráló tanárok szúrópróbaszerűen megvizsgálták a leadott diplomamunkák ötödét, újabb „ollóval írtakra” akadva. Tavaly a Corvinus Egyetem két doktorandusza bukott le azzal, hogy sajátjukként tüntettek fel másoktól származó szövegrészeket is a disszertációjukban. Az egyik dolgozatot éppen az a tanár bírálta, akitől a hallgató forrásmegjelölés nélkül idézett. Szintén 2010-ben vettek vissza először doktori címet plagizálásért Magyarországon. A Debreceni Egyetem volt hallgatója már megkapta a doktori címet, amikor bebizonyosodott, hogy PhD-értekezéséhez mintegy 70 oldalt – a teljes disszertáció mintegy 30 százalékát – hivatkozás nélkül „kölcsönzött” más szerzőktől.

Könnyen lehet, hogy a mai harmincasok és a náluk is fiatalabbak meghatározó gyerekkori zenei élménye, a Süsü a sárkány főcímdalát is a más kertjében cseresznyézés módszerével „szerezték”, hiszen egyetlen félhangnyi eltéréssel azonos Willie Mitchell afroamerikai zenész öt évvel korábbi számával a Cherry Tree-vel. A hasonlóságot Kanada Káosz a Tilos Rádió műsorkészítője, a Qualitons együttes zenésze és producere fedezte fel. A Süsü főcímdalának szerzőjeként feltüntetett Bergendy István akkor úgy nyilatkozott, hogy sose hallott Willie Mitchellről és arra sem emlékszik, hogy hallotta volna a számot – bár ez utóbbit nem tartotta kizártnak – majd hozzátette, hogy az adott szám egyébként sztereotípiákból épül fel, ez is lehet a hasonlóság oka.
 

A politikusok is szeretnek lopni

Nem a német sajtóban csak „copy-paste bárónak” csúfolt zu Guttenberg az első politikus, aki plágium-botrányba keveredett. Vizsgálatot indított a London School of Economics Kadafi fiának, Szaif al-Iszlámnak a doktori értekezése ügyében. Gyanú szerint a líbiai diktátor fia másoktól származó szövegrészleteket illesztett a civil társadalom demokratikus folyamatokban játszott szerepéről írt disszertációjába és mindezt forrásmegjelölés nélkül.

2003-ban Alaistair Campbell a brit kormány kommunikációs főtanácsadója és Tony Blair akkori miniszterelnök sajtófönöke a Kalifornia Egyetem végzős hallgatójának 12 évvel korábbi disszertációjával „turbózta fel” az iraki tömegpusztító fegyverek létét bizonyító titkosszolgálati jelentés sajtónak elküldött változatát, még a gépelési hibák is benne maradtak a szövegben. Igaz, a plagizálás maga kisebb botránynak bizonyult annál, hogy a brit kormány visszaélt a hírszerzési információkkal az iraki háború közvélemény előtti elfogadtatása érdekében. Blair hivatala csak annyit ismert el, hogy hibát követtek el, amikor nem ellenőrizték elég alaposan a források hitelességét.

Vlagyimir Putyin 16 oldalt kopírozott át az 1997-ben írt közgazdaságtani doktori disszertációjába a pittsburghi egyetem két kutatójának 1978-as tanulmányából szó szerint vagy kisebb módosításokkal. A washingtoni Brookings Intézet kutatói megállapították, hogy az eredeti tanulmány orosz fordítását egy a KGB-hez közel álló intézet fordított oroszra a még '90-es évek elején, a forrásmegjelölés nélkül idézett részek ebből a fordításból származnak.

A számítástechnika és az internet segítségével azonban nem csak a plagizálás lett könnyebb, hanem a lebukás is. Több szoftver és weboldal áll már az egyetemi tanárok, vagy a politikusokat lebuktató újságírók rendelkezésére a lopott munkák kiszűrésére. Ilyen például a plagiarism.org vagy a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének KOPI névre keresztelt online plágiumkeresője.

-tl-

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére