A svéd őserő nem csak a balhék idején tör elő belőle,vagány kapu előtt is

A magyar Zlatannal verhetnénk a svédeket

Sokan tartják, hogy Zlatan maga a sátán, viselkedése rengeteg emberben szült ellenérzéseket. Tuskó módra tréfálkozik csapattársaival, beszól a bírónak, az ellenfélnek, a közönségnek. Góljai miatt azonban rendre megbocsátanak neki.

Bárkivel képes összebalhézni

Kevés labdarúgó dicsekedhet például azzal, hogy eltiltása utáni első meccsén ismét piros lapot kapott. Ibrának ez is összejött. Tavasszal, kétmeccses kényszerszabadság után tért vissza a Milanba, ám a Fiorentina elleni találkozón újra előcsalogatta a játékvezető zsebéből a piros lapot. Bár utóbb azt nyilatkozta, hogy saját magát szidta ügyetlenségéért, hihetőbb verzió, hogy a sípos embernek szólt be. Tavaly ősszel egy edzésen saját csapattársát, az amerikai Oguchi Onyewut kezdte el fojtogatni, mert az keményen lépett oda neki. Ugyancsak milánói csínytevés volt Sierra Leone-i csapattársa, Rodney Strasser hátbarúgása egy edzésen.

Idén januárban, egy dubaji felkészülési meccsen csaknem megverte a katari al-Ahli edzőjét, miután az számon kért rajta egy brutális belépőt.

A kapu előtt is igazi vagány

A csatárt persze nem ezekért a tetteiért szeretik. Az őserő ugyanis nem csak a balhék idején tör elő belőle, a kapu előtt sem retten meg, reménytelen párharcokból hozza el a labdát, s szerez ezekből gólt. Mi is emlékszünk a 2009-es találatára, amikor Babos Gáborral csapott össze a magyar–svéd vb-selejtezőn 1-1-es állásnál a 94. percben. A világ szinte valamennyi játékosa elkerülte volna az ütközést, ő odament és a testéről a magyar kapuba pattant a labda.

Torghelle, Rudolf, Szalai?

Pénteken este a Puskás Ferenc-stadionban újra a svédek ellen játszunk, s a sorsdöntő Európa-bajnoki selejtezőn jól jönne a magyar csapatnak egy Ibrahimovic kaliberű focista. Nem is feltétlenül ilyen tudású emberre gondolunk, inkább a szellemiségére, az akadályt nem ismerő küzdeni tudására lenne szükségünk. Mert tuskó viccekben erős játékosunk van jónéhány, csak az érem másik oldala, a pályán nyújtott teljesítmény hiányzik ezekből a srácokból. Habitusában talán Torghelle Sándor hasonlítható a leginkább Zlatanhoz, csak a "mi Sanyinkba" jóval kevesebb gól szorult. Aztán Rudolf Gergely is átvehetné ezt a szerepet, ám az ő jóval kisebb növésű a Milan sztárjánál. Termetben hasonló a jelenleg keresztszalag-szakadása után lábadozó Szalai Ádám, a Mainz légiósa viszont túl jó fiúnak tűnik Ibrahimovichoz képest: hiányzik belőle az a vagányság, ami a svédben megvan. Igaz, ő nem is rúgta még hátba edzésen egyetlen csapattársát sem…

Zs. P.

• Cimkék:
labdarúgás foci magyar válogatott Zlatan Ibrahimovic

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére