„Az egész narnia-i történet a Krisztusról szól”

Narnia: de mit akart C.S. Lewis?

Mennyország a kekszes dobozban

„Egy tudományos igénnyel megírt, jegyzetekkel, utalásokkal bőven ellátott, rémségesen unalmas és száraz mű volt.” – írta egy levélben C.S. Lewis jó barátjának, J.R.R. Tolkien-nek A Gyűrűk Ura írójának a Narnia előképéről, a Dobozföldi Krónika című gyermekkori művéről. A kekszes dobozban helyet kapott csodavilágot a bátyjával közösen építette fel, nem sokkal azután, hogy elvesztették édesanyjukat. “Amíg élek a Paradicsom képe bátyám játékkertjéhez kötődik bennem” – írta Lewis Az Öröm vonzásában című önéletrajzi művében. Lewis rendszerező, tudós elméje már ekkor is megmutatkozott: megírta a képzeletbeli birodalom történelmét, megrajzolta térképeit, és benépesítette ruhás, beszélő állatokkal.

Mesekönyv prédikáció nélkül

Ha Lewis nem találkozott volna 1926-ban Tolkien professzorral, valószínűleg Dobozfölde történetei is a feledés homályába vesztek volna. Tolkien nagy álma azonban az volt, hogy megírja az angolszászok nem létező, saját mitológiáját. Szűk baráti körben olvasta fel a Babó első sorait. Nem is sejtette, hogy ezzel a Narnia-történeteket is elindította. Tolkient hallgatva Lewisban megfogalmazódott az igény, hogy maga is formába öntse gyermekkori álmait.

Lewis ekkor már nem csupán irodalomtudós volt, hanem korának egyik leghatásosabb vallásfilozófusa is, kinek írásait keresztények milliói olvasták. Természetes volt számára, hogy ez a mese, az önfeláldozó szeretet meséje egyedül csak Isten fiáról, a világ Megváltójáról szólhat. Ám világosan emlékezett azokra a borzalmas órákra, amelyeket gyermekként a templomban kellett töltenie, végeérhetetlen és unalmas prédikációkat hallgatva. „Olyan mesekönyvet akartam írni, amelyikben nincs prédikáció.” – írta önéletrajzában.

A végső lökést a mű megírásához a második világháború adta. A bombatámadások elől a londoni gyerekeket vidéki kúriákban helyezték el, így Lewis otthonában is. Abban az időszakban sokat gondolkodott azon, hogy vajon mit érthetnek meg a nála elszállásolt kislányok Jézusról. Arra jutott, hogy az allegorikus mese lenne a legjobb módja annak, hogy az üdvtörténet nagy eseményeit lefordítsa gyereknyelvre. Leggyakrabban egy hatalmas, aranyszínű oroszlánról álmodott akkoriban, kinek hangjára világok teremtődnek, ki ugrándozva halad a virágokkal teli mezőn. Azután egy másik, régi kép is elé tárult: egy kicsi faun, amint egy behavazott tájon sok-sok ajándékdobozzal megrakodva egy lámpaoszlop felé tart.

A Narnia és a Biblia

Lewis professzor tudatosan, allegorikus pontossággal alkotta meg a szereplőket, építette fel a Narnia könyvek cselekményét. Igehelyekkel jócskán megtűzdelt jegyzeteiből, a kiadások utószavaiból világosan kiderül, hogy az első kötet, Az oroszlán, a boszorkány és a csodálatos ruhásszekrény exegetikai alapja Jézus váltsága, mint a legteljesebb áldozat (Zsid 10,6-18), és a passió, illetve a feltámadás (Mt 27,27-28,10). A mű főelemei is bibliai megalapozottságúak, olyannyira, hogy Tolkien igen sokat vitázott emiatt Lewisszal. A Gyűrűk Ura szerzője irtózott az allegorikus rendszerektől. Úgy érezte, hogy a történet és szereplők szinte kényszeres megfeleltetése az üdvtörténeti eseményeknek nehézkessé teszik a mesét, és a mű veszít esztétikai értékéből.

Lewis valóban biblikus rendszert alkotott meg a Narnia könyvek világával. A gyerekek még be sem lépnek Narniába, már elkezdődik az allegorikus utazás. Lewis szerint a Szentírás csodálatos hajlék, amelyben könnyű ugyan eltévedni (Mk 12,24), de minden könyve, minden fejezete új és új csodát rejt. Csak és kizárólag itt lehet megtalálni az ajtót (Jn 10,9), amely egy másik világba vezet. Ám ebbe a világba nem lehet csak úgy betörni, tiszta, gyermeki lélekkel kell kinyitni az ajtaját: Lucy testvérei első kísérletükkor azért nem jutottak át Narniába, mert nem hittek abban, hogy a szekrény mögött valóban létezik egy másik világ.

Edmund viszont hiába jut át Lucyt követve Narniába. Szándékai, szíve nem tiszta, így hamarosan a Fehér Boszorkány csapdájába esik. A török édesség, amellyel Edmundot a Fehér Boszorkány megkínálja, varázslatos sütemény: “aki egyszer is megkóstolta életében, mindig többet és többet kíván belőle, és ha korlátlan mennyiséget eszik valaki, végzetessé válhat”, mint ahogy a bűn is. Kívánságát követve, egy darab süteményért árulja el Edmund a testvéreit és egész Narniát.
A Fehér Boszorkány ellen csak Aslan, Júda oroszlánjának áldozatával győzhetnek a gyerekek és a ruhás, beszélő állatok. Aslan éjszakai lelki tusája, megcsúfolása, megveretése és megöletése pontról pontra megegyezik a nagypénteki eseményekkel (Mt 27,27-28,10). Aslan sem marad a halálban (feltámadásának leírása szintén párhuzamos a Máté evangéliumával), hanem feltámadásával elhozza a bűnbocsánatot, és visszahozza a tavaszt Narniába. A csata végeztével a gyermekek elnyerik a győzteseknek járó koronát (2Tim 4,7-8), és boldogan uralkodnak Narniában mindaddig, míg újra rá nem lelnek a szekrényajtóra. Ekkor még hazájukba térnek vissza, de eljön majd az a nap is, amikor Aslan oldalán léphetnek majd be egy újjáteremtett világba (Jel 21, 1-4).

Lewis híres levele

Lewis nem csak az első kötet exegetikai alapját dolgozta ki ilyen pontosan. A hét részből álló könyvsorozat minden egyes darabja biblikus hátterű. Egy olvasói levélre válaszolva pontosan le is írta, hogy melyik kötet milyen biblikus tanítást tartalmaz:

Magdalen College
Cambridge
1961. március 5.

Kedves Ann!

Amit Aslan értett az alatt, mikor azt mondta, meghalt, bizonyos értelemben elég egyszerű. Olvasd el a könyvsorozat egy korábbi tagját, melynek Az Oroszlán a Boszorkány és a csodálatos ruhásszekrény a címe, és meglátod, hogyan ölte meg őt a Fehér Boszorkány és hogyan támadt fel mégis újra. Ha elolvastad, azt hiszem, látni fogod, hogy van egy mélyebb jelentés is mindemögött. Az egész narnia-i történet a Krisztusról szól. Felteszem magamnak a kérdést: „Ha van egy olyan hely, mint Narnia, és (mint a mi világunk) elromlott, és mondjuk Jézus el akar menni oda, hogy megmentse ezt a világot, (mint ahogyan a miénkkel tette), vajon mi történt volna?"
Mivel Narnia a ruhás, beszélő állatok hazája, azt hiszem, hogy egy beszélő állattá változna, ahogyan itt, a Földön emberré lett. Úgy festettem le ott, mint oroszlánt, miután:
– ő az állatok királya
– Krisztust a Biblia úgy említi, mint „Júda oroszlánja”
– különös álmaim voltak oroszlánokkal, mikor dolgozni kezdtem a könyvön.
A teljes sorozat a következőképpen néz ki:
A Varázsló unokaöccse leírja a teremtést és azt, hogyan jut be a gonosz Narniába.
Az Oroszlán, a Boszorkány és a csodálatos ruhásszekrény a keresztre feszítést és a feltámadást beszéli el.
A Kaszpián herceg az igaz vallás visszaállításáról szól a romlottság után.
A Ló és kis gazdája egy pogány ember elhívását és megtérését beszéli el.
A Hajnalvándor útja a lelki életet mutatja be, különösen Reepcheepen keresztül.
Az ezüsttrón a sötétség erői ellen folytatott harcról szól.
Az Utolsó ütközet az Antikrisztus eljövetelét, a világvégét, a végítéletet írja le.
Minden tiszta?
Üdvözlettel:

C. S. Lewis

Miklya Luzsányi Mónika

Kapcsolódó anyagok:

http://mindennapi.hu/cikk/kultura/az-allatvedo-c-s-lewis/2011-01-07/1014
http://mindennapi.hu/cikk/blogok/jok-ezek-a-narnia-filmek-/2011-01-02/1008
http://mindennapi.hu/cikk/kultura/c-s-lewis-a-narnia-iroja-a-megtert-ateista/2010-12-16/766
http://mindennapi.hu/cikk/kultura/a-narnia-kampany/2010-12-09/695

• Cimkék:
Narnia C.S. Lewis J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura könyv film mozi

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére