Láthatóvá válik a pekingi Tiltott Város?

A japánok és a gárdisták is kifosztották

A pekingi Palotamúzeum hosszú hónapok óta készül a kínai műtárgyak népszerűsítését célzó nagyszabású kiállításra, amelynek egyedülálló és lenyűgöző darabjai már becsomagolva várják, hogy hajóra rakják őket. A pekingi Tiltott Város emlékét őrző gyűjtemények közül néhány most először kerül kiállításra a francia művészeti élet központjában. A szeptember végén kezdődő tárlat a hatszáz évvel ezelőtt uralkodott Ming- és Csing-dinasztiák kulturális relikviái között kalauzolja végig a látogatókat. A kiállításon fegyverek, ruhák, bronztárgyak, jáde kőből faragott szobrok, lakkozott tárgyak, zománccal díszített porcelánok és kerámiák mesélnek a kínai császárok életéről és mindennapjairól – olvasható a China.org.cn internetes portálon.

„Ezúttal összesen 155 ősi műkincset küldünk Franciaországba. Ezek közül 22 az első osztályú nemzeti kincseink közé tartozik, és a portrék, illetve a trónok közül sok még soha nem hagyta el Kína területét. A tárlat egyszerre mutatja be a palota – mint uralkodói lakóhely és mint múzeum – történetét" – mondta Cseng-long (Chenglong), a Palotamúzeum kutatója.

A Tiltott Város vagy Kukung (Császári Palota) Peking központjában található, a Tien'anmen tér északi részén. Tulajdonképpen császári paloták csoportja, melyet falak és árkok védtek a külvilágtól, csak a császár és közvetlen környezete tartózkodhatott itt. 1420-ban építették a harmadik Ming császár idején, aki Pekinget a birodalom fővárossá emelte, áttéve székhelyét Nankingból – írja a Világ Csodái portál. 1644-ben a mandzsuk megbuktatták a Ming-dinasztiát, kifosztották a várost, majd megalapították a Cs'ing-dinasztiát. Az építkezést azonban tovább folytatták, új templomokat, palotákat, gyönyörű tavakat és kerteket hozva létre.


Aranycsengettyűk és tömjénfüst

A Tiltott Város a XVII. században érte el fénykorát, benne a császár és az anyacsászárnő, az uralkodó feleségei, ágyasai, a szolgák és az eunuchok kaptak helyet. A paloták, kapuk, belső udvarok, patakok, kertek elhelyezését szigorú arányok és szimmetria jellemzi, az épületeket a tájba, a természeti környezetbe tervezték. A főépületek homlokzata és a főbejárat, a Déli kapu (Vumen) hátat fordít az északról jövő támadásoknak és a hideg szibériai szélnek. A belső udvart kicsiny folyó, az „Aranyvíz" szeli át, mely a Mennyei Béke Kapuja felé vezeti a látogatót. A fölötte átívelő karcsú márványhidak az öt erényt szimbolizálják.
 

Mao figyeli a Tiltott Várost. Kép innen.

Egy márványteraszon magasodik a Tiltott Város legnagyobb épülete, a Mennyei Béke Csarnoka. Itt trónolt a császár, és intézte a birodalom ügyeit, közben aranycsengettyűk szóltak, tömjénfüst kavargott a trón lábánál, magas tisztségviselők, alattvalók népes hada vette körül. A szertartás még további két helyiségben folyt: a Teljes Béke Csarnokában és a Béke Megmaradásának Csarnokában. A Tiltott Város a Ming- és Cs'ing-dinasztia idején a kínai birodalom központja volt, egészen az 1911-ig a birodalom felbomlásáig. 1937-ben a japánok kifosztották a Tiltott Várost, majd 1949-ben a nemzeti gárdisták is sok értékes tárgyat mentettek át Tajvanra.

A most készülő Louvre néhány termét átalakítják, hogy alkalmasabbak legyen a gyűjtemény befogadására. A tárlatot pedig négy – politikai, művészeti, építészeti és a mindennapi életet bemutató – szekcióra bontva járhatják be az érdeklődők. A szállítási szakértők megkülönböztetett figyelemmel ügyeltek a törékeny darabokra, amelyek csomagolásához víz-, és rázkódásálló anyagokat használtak a sérülések elkerülése érdekében. A kiállítási darabok három külön szállítmányként fognak megérkezni Franciaországba. Az érdeklődők szeptember 29-től 2012. január 9-éig kereshetik fel a Tiltott Város a Louvre-ban című kiállítást.

mti, mi

A nyitókép innen.
 

• Cimkék:
louvre múzeum tiltott város politika művészettörténet iparművészet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére