A sokáig favorizált árapály-erőművekben sem látnak már nagy fantáziát

Rég nem volna szükség olajra, gázra és szénre

Mai szemmel nézve elég hihetetlen: megújuló energiával négy évtizeden belül az emberiség teljes energiaszükségletének nyolcvan százalékát fedezni lehetne, állítja egy zöldblog elemzése. Első feltétee: a kormányoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel általánossá teszik a zöldenergia-termelést.

Megelőzhetnénk a klímakatasztrófákat

Ha sikerülne bevetni az összes rendelkezésre álló megújuló-energia termelési módszert a világon, akkor a kritikusnak tartott 450 részecske/millió (ppm) szint alatt lehetne tartani az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben. Ellenben ha az üvegházgázok töménysége ezt a szintet meghaladja, a szakemberek szerint jócskán megnő az esélye annak, hogy a globális felmelegedés és klímaváltozás következményei még inkább katasztrofálissá és visszafordíthatatlanná válnak.

A tanulmány szerzői bizakodva szólnak a megújuló energiaforrások jövőbeni hasznosításáról, de megjegyzik, hogy a zöldenergia-termelés még számos elemében drágább, mint a kőolaj, a szén, illetve a földgáz hasznosítása. Ahhoz pedig, hogy a globális fölmelegedés a veszélyes szintre ne emelkedjen, hússzor annyi megújuló energiát kellene termelnie a világnak, mint jelenleg. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete jelentésében rámutat, hogy a megújuló energiaforrásokat már ma is gyorsuló ütemben aknázza ki az emberiség. 2008 és 2009 között például mintegy 300 gigawatt villanyáram-termelési kapacitást építettek ki, ennek közel felét, 140 gigawattot, megújuló forrásból, például szél- és napenergiából fedezik. A fejlődő országoknak különösen nagy szerepük van a zöldenergia-termelés terjesztésében, hiszen jórészt az ő területükön él az a mintegy 1,4 milliárdos népesség, amely nem fér hozzá a villamosáram-hálózathoz – áll a dokumentumban.

A szélturbináké lesz a jövő?

A szektor vezetői mindenekelőtt a szélenergia kihasználásában látják a legnagyobb lehetőséget. Már 2009-ben is szélturbinákkal fedezték a világ energiaszükségletének 2 százalékát, és ez az arány 2050-re körülbelül 20 százalékra nőhet. Ellenben a hullám- és árapály-energiában nem látnak ekkora fantáziát a kutatók, és úgy vélik, hogy ezek a megújuló energiaformák 2020-ig valószínűleg nem járulnak számottevően hozzá az energiaszükséglet fedezéséhez. Ugyanakkor ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének szakértői szerint 2050-ben a megújuló energiáknak összességében már nagyobb szerepük lesz a klímaváltozás mérséklésében, mint az atomenergiának és a szén-dioxid kivonásának, illetve tárolásának.

2008-ban a világ energiatermelésének mintegy 13 százaléka származott megújuló forrásokból, de az arány azóta nagy valószínűséggel emelkedett, mert például számos kínai intézmény és cég óriási ütemben fejleszti megújuló-energia kapacitásait (elsősorban a szélenergia hasznosítása terén). Ennek ellenére ma még a biomassza a leginkább elterjedt megújuló-energia forrás, ami bolygónk teljes energiatermelésének mintegy 10 százalékát adja. Csakhogy emiatt növekvő ütemben irtják az erdőket, ugyanakkor az égetésből származó korom gyorsítja a fölmelegedést, az égéstermékek pedig szennyezik a településeket, károsítják az ott élők egészségét.

Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének elnöke szerint a szükséges, megújuló energiatermelést érintő befektetés a világ GDP-jének körülbelül egy százalékát tenné ki. Ennyi pénzből lehetne elérni, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét a veszélyes szint, a 450 részecske/millió (ppm) alá szorítsa az emberiség. Amerikai dollárban ez mintegy 5000 milliárdot jelentene a következő évtizedben.

-mi-

• Cimkék:
zöldenergia árapály szélerőmű szélturbina környezetvédelem

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére