A Warburtons tudja, hogy mi a jó nekünk?

Mindennapi angol tartóskenyerünk

A Warburtons nemcsak Nyugat Európa piacaira, de Kelet-Európa piacaira is szemet vetett. Mindezt akkor, amikor jellemzően csökken a kenyérfogyasztás Nagy-Britanniában. A szigetországi termelők eredendően idegenkednek a tengeren túli terjeszkedéstől a bénítóan magas kereskedelmi költségek miatt, írja a Financial Times online kiadásának szerzője Louise Lucas.

Nő az étvágy

A kelet-európai fogyasztóknak megnőtt az étvágyuk az angol kenyérre és a hajlandóságuk is megvan, hogy kétszer annyit fizessenek érte, mint a brit fogyasztók, ez nyitja meg előttünk a lehetőséget, mondta Jonathan Warburton, a cég elnöke. Nem mindenhol vélik úgy, hogy a brit élelmiszer a prémium kategóriába tartozna, de úgy tűnik, hogy Kelet-Európában egy kicsi, ám érdeklődő közönségre bukkantunk tette hozzá az FT.com hasábjain Warburton.

Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon próba gyanánt megvesznek a vásárlók olyan termékeket, mint amilyen a teljes kiőrlésű kenyér vagy az angol muffin. A Warburtons már heti rendszerességgel küldi pár ezer kenyérből álló szállítmányát Angliából Prágába, ahonnan a többi ország felé továbbítják az árut.

Siker esetén az exportot felváltja a Prágába áthelyezett helyi termelés. Jelenleg ugyanis három-négy napba telik, amíg a kenyér eléri Prágát és újabb egy napot vesz igénybe a többi országba irányuló disztribúció. Ahhoz, hogy a szállítás során a kenyér minősége megmaradjon, felturbózzák azt gyárilag előállított és természetes tartósítókkal. A Warburtons pillanatnyi célja, írja az FT.com, hogy rendszeresen szállítson és a kamionok szinte naponta érkezzenek Prágába. Jonathan Warburton elmondta, hogy a nyugat-európaiak egyre inkább a brit típusú kenyér felé nyúlnak a polcon. Sőt, mint mondja, megkeresték őket azzal is, hogy áruljanak süteményt Párizsban.

Lipóti vélemény: nem konkurencia

Megkérdeztük Tóth József Pétert a Lipóti Pékség alapító tulajdonosát, miként vélekedik az angol cég kenyér expanziójáról. „Aki nem napi friss kenyérrel szolgálja ki a vásárlókat az nem a mi konkurenciánk” – nyilatkozta a mindennapi.hu-nak Tóth József Péter, és hozzátette, ezért van öt-hat üzemünk országszerte, hogy mindenkihez időben el tudjon jutni a kézi készítésű, hagyományos technikával készülő kenyerünk. De már, nem lepődök meg semmin, 1992-ben kezdőként kellett talpon maradnom, az uniós csatlakozás után pedig olyan nyugati versenytársakkal kellett megküzdenem, akik mögött több generáció tudása és banki háttér biztosította a mindennapi gördülékenységet. Most pedig világválság nehezíti a mindennapokat, de épp az évek során megtanult alkalmazkodási képesség adja életerőnket, és azért tudunk fejlődni, mert a mindent a vásárlóért elvet követjük.

A magyarok kenyérevési szokásiról a Lipóti Pékség tulajdonosa azt mondta, lassú az elmozdulás a fehértől a barna kenyér irányába. Egyelőre még mindig nyolcvan százalékban fehér kenyeret vásárolunk, és csak húsz százalékban költjük a pénzt rost gazdag kenyérre. Az hogy a fehér kenyeret részesítjük előnyben a mögött az olcsóbb árfekvést tartja valószínű oknak Tóth József Péter, üzleteinkben átlagosan négyszáz forintot költ egy vásárló tette még hozzá.

Tallián Hedvig

• Cimkék:
kenyér élelmiszer multi tartósított

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére