Svájci illúzió: illegális állami segítség a multik adómentességéhez

Zug: a kapzsi, svájci adóparadicsom

Zug a Svájcban található 26 közül a legkisebb, csupán 115 ezer lelket számláló kanton. Ugyanakkor kereskedelmi adatbázisában több mint 29 ezer cég szerepel, több mint ezer új vállalatot jegyeznek be évente. Példaképp az Északi Áramlat (Nord Stream) székhelye is itt került lajstromba, szépen, csendben. A település földszintes, acél-és üvegépületeiben vasérccel, gabonával, rézzel, kobalttal, földgázzal, olajjal, arannyal és gyémánttal kereskednek nagy tételben.

A kanton adatbázisában szerepelnek többek között Mark Rich cégbirodalmának utódai, aki az Egyesült Államokból menekült 1983-ban, miután megvádolták az amerikai történelem legnagyobb adóelkerülésével. Rich törvényen kívüliként, Zugba vonult vissza, hogy előnyt kovácsoljon az anonimitásból és a hely által kínált alacsony adóterhekből. A kantont így a „semmit sem kérdezünk kereskedelem” központjává tette. A helyiek szemében Rich ezért sokkal inkább népi hős, semmint gazember. Mítoszát táplálja, hogy Bill Clinton 2001-ben, hivatali idejének utolsó óráiban elnöki kegyelemben részesítette. A kérdéses tisztességű üzletember így továbbra is folytatja az ügyleteit egy szerény kis házikóból Zug vasútállomásának közelében.

 A Rich óta betelepült, több ezer vállalkozás között szerepel a Massachusetts-i székhelyű Biogen és a Transocean olajfúró vállalkozás, ami 2008-ban, Houstonból költözött Zugba, két évvel azelőtt, hogy az egyik fúrótornyuk felrobbant a Mexikói-öbölben, az emberiség legkatasztrofálisabb olajszennyezését okozva.

Amikor a kereskedelmi cégek megérkeznek, itt meleg fogadtatásban részesülnek. A papírmunka minimális és a cégbejegyzéshez mindössze csak egy hétre van szükség. A svájci hivatalnokok feltételezik, hogy a külföldi vállalatok ott fizetik meg az adót, ahol termelnek, míg Zugot a kellemes életmód miatt választják székhelyül, és mert mindössze 20 perc vonatútra van Zürich bankjaitól.

 – Az ideutazást sokan szükségtelennek tartják, mivel a „székhelyük” teljes mértékben a közönyös postahivatal épületén belül helyezkedik el, ahol több ezer postafiókot tartanak fenn a külföldi vállalkozások. Számos olyan cég van, aminek a neve nem szerepel egyetlen ajtón sem, csak egy postafiókjuk van itt. Más hasonló helyek is vannak a világban, Zug csak az egyike ezeknek a hírhedt adóparadicsomoknak. Ugyanezt megteheti az ember Dubaiban is, de itt mindezt könnyebb levezényelni – mondta Rolf Schatzmann, a PricewaterhouseCoopers zürich-i munkatársa.

 Valaha Zug volt Svájc legszegényebb kantonja, ahol kis tejgazdaságok és mindössze két gyár adta a termelés zömét. Ám a negyvenes évek végén a törvényhozók drasztikusan átírták a régió gazdasági kilátásait azáltal, hogy bevezették az úgynevezett „holding adózást”. Ez a törvény megengedi, hogy a Zugban bejegyzett cégek csak a Svájcban keletkezett jövedelmük után fizessenek adót. Zug adórendszere a kereskedelmi vállalatok számára tűnik testreszabottnak, amelyek hatalmas mennyiségben vesznek például nyersanyagokat, és utána a világ minden táján értékesítik az ügyfeleiknek, kihasználva az áruforgalomból eredő árkülönbözetet.

Papíron Zug a külföldi cégekre 8,8 százalékos adót vet ki. De, mint Neidhart elmondta, az érintettek levonhatják ezt az összeget a szövetségi adójukból 8 százalékig, ami az üzleteket majdnem adómentessé teszi. Ez Svájcnak így is előnyös, ugyanis minden egyes cég körülbelül 78 millió dollárral növeli Svájc GDP-jét a Zürichi Business Network Switzerland szerint. Nem meglepő, hogy a zugi szavazók a vállalati adók növelésére tett minden kísérletet elutasítanak.

 – Zug törvényei olyan áron növelik adózóik bevételeit, hogy a világ szegény országaitól veszik el azt, ahol ezek a vállalatok valójában működnek. Ebben az az átkozott, hogy teljesen legális – mondta Gisler.

2007-ben, az Európai Bizottság Brüsszelben azzal vádolta meg a Zughoz hasonló svájci kantonokat, hogy illegális állami segítséget nyújtanak az óriásvállalatok adómentességéhez. A nem EU tagállam Svájc hátráltatja Európa próbálkozásait a vita megoldására. Az USA és az EU politikusai megfogadták, hogy lerombolják az adóparadicsomokat, hogy visszaszerezzék az elveszett állami jövedelmeket. Izgalmas tény: a Transocean és a Weatherford milliárdokat takarítottak meg azáltal, hogy székhelyeiket Zugba helyezték át a Kajmán-szigetekről amikor az Egyesült Államok elkezdte szigorítani a Karib-tengeri adóparadicsomokkal kapcsolatos jogszabályokat.

Mindeddig Svájc ellenállt az adórendszere átalakítását sürgető nemzetközi felszólításoknak, ám az USA könyörtelen nyomására lazított a banki titoktartási szabályokon – amik védték az amerikai adócsalókat. Zugban a hivatalnokok beismerik, hogy kezd bizonytalanná válni a jövőjük. Ám amennyiben talán növekednek is az adók Zugban, a városkának van egy másik vonzereje is: a titoktartás, ami még Svájchoz képest is szűkszavú. Az adózási adatok bizalmasak; Neidhart állítása szerint még ő maga sem tud hozzáférni.

Most azonban, hogy az amerikai és az európai tisztviselők próbálják irányításuk alá vonni az adóparadicsomokat, Zug rejtekhely-szerepe nem biztosított. Azonban sokan vonakodnak elhagyni a bukolikus tóparti városkát, még akkor is, ha az adók lassan emelkednek. Közéjük tartozik az Északi Áramlat, ami 2005 keserű telén indította el a vállalkozását Zugban.

– Az olajvezeték öt különböző ország tengerén fog áthaladni, ezért nyilvánvalóan a legjobb székhely egy hatodik országban van. Semleges területet választottunk – indokol Frank Dudley az Északi Áramlat szóvivője.

(Forrás: Time)
-erdős-
 

• Cimkék:
Zug

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére