Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-07-13 19:30:00

„Ha tudtak volna akkoriban a cunamiról, biztos, azt is beleírják”

A professzor szerint sokszor átírták a Bibliát

Vermes Géza, a qumráni tekercsek és a történeti Jézus kutatásáról is ismert világhírű oxfordi professzor hitéről és kételyeiről is nyilatkozott a Mindennapinak.

– Közel fél évszázada vetette fel az újraírt Biblia gondolatát, amiről a napokban konferenciát tartanak a Károli Gáspár Református Egyetemen. Hol tart most a program?

– Ezt a programot én már sok évvel ezelőtt a hátam mögött hagytam. Az újraírt Biblia elképzelését az 1960-as években dolgoztam ki, de az 1970-es évek elején más irányt vett az érdeklődésem. Meg is lepett, hogy az elmúlt két évtizedben felfedezték ezt a témát, és több fiatal kutató is elkezdett vele foglalkozni.

– Minek tulajdonítható a friss érdeklődés?

– Talán annak, hogy számos új szöveg került elő az 1990-es évektől kezdve. Ezek jó részéből nyilvánvaló volt, hogy a Bibliát rengetegszer újraírták, újramagyarázták.

– Sokakat sokkolhatott régebbi felfedezése, hogy már több évezreddel ezelőtt is újraírták a Bibliát. Honnan jött az elképzelés?

– Feltűnt, hogy már a Biblia is újraírta a Bibliát. Erre a legvilágosabb példa a Krónikák könyve, ami teljesen átírja, néhol kicsit, máskor nagyon megváltoztatva a Sámuel és a Királyok könyveinek történeteit. Ennek nyilván politikai és valláspolitikai okai lehettek. Aztán persze találtunk olyan, a Krisztus előtti századokból származó szövegeket is, amelyek megint csak újraírták a Bibliát. Ezt úgy kell elképzelni, hogy fennmaradtak olyan kéziratok, amelyek a Biblia történeteinek kizárólag egyfajta értelmezését kívánták „kanonizálni”. A sokféle szöveg persze sokféleképpen, de a többi párhuzamos értelmezési lehetőséget kizárva magyarázta a Bibliát.

 


Vermes Géza, Jézus-kutató. Fotó innen.

– Tudna erre példát mondani?

– A Jubileumok könyve a Krisztus előtti II. századból például teljesen újraírja a Teremtés Könyvét, és a Kivonulás Könyvének is a jó részét. A kronológiai újramesélés közben olyan részletekkel gazdagították az eredeti szöveget, ami nincs benne a Bibliában. Például amikor Ábrahám fel akarja áldozni Izsákot a Mórija hegyén, a Jubileumok könyve megmondja ennek pontos idejét, holott a Biblia hallgat erről. A Jubileumok könyve szerint Niszán hónap 15-én történt ez, vagyis azon a napon, ami évszázadokkal később a páskha ünnepe lett. Az Újszövetségben természetesen ez lesz Krisztus keresztre feszítésének az időpontja is. Egy másik szöveg egyébként nem tavaszra, hanem őszre teszi Ábrahám emlékezetes tettét, méghozzá Tisri hónapra, abban is a zsidó újév napjára. Ezek a részletek természetesen teljesen megváltoztatták az addigi általánosabb értelmezéseket.

– Más, kevésbé kegyes okokból is átírták a Bibliát?

– Hogy mennyire kegyes, azt nem tudom, de Ábrahámmal kapcsolatban más átírás is született. A Biblia ugyanis azt mondja, hogy Ábrahám a nővérét vette feleségül. Igaz, egy másik szöveg Sáráról, mint a féltestvéréről beszél, de akárhogyan is, ezt a szoros rokoni házasságot egyértelműen tiltotta a mózesi törvény. Ezért aztán muszáj volt valamit kitalálni, mégse járja, hogy a zsidók ősapja ilyesmit tegyen. Később úgy magyarázták, hogy a nővér mégsem nővért jelent, hanem általános nőrokont, például unokahúgot, egy másik újraírás szerint a nagybátyja húgát. Ez már azért sokkal kóserebb, mint a nőtestvér!

– A hívő emberek többségénél sokkal jobban ismeri a Biblia szövegét. Soha nem gondolt arra, hogy ön is hívő legyen?

– Mit jelent hívőnek lenni? Ha ez azt jelenti, amit az úgynevezett hívők gondolnak, akkor ez tényleg soha nem merült fel bennem komolyabban. A magam módján azonban komolyan veszem a szövegeket, és értelmezem azokat magamnak.

– Bocsánat, ha megpróbálom sarokba szorítani…

– Nyugodtan, de nem lesz könnyű dolga.

– Melyik hagyományos kijelentéshez, mondjuk úgy, ábrahámi valláshoz került közel?

– Ami az említett vallások igazságait illeti, bármelyiket mondhatnánk. Ami igaz a kereszténységben, a zsidóságban és az iszlámban, az ténylegesen igaz. Ami nem igaz, az nem igaz – ez persze a válaszadó saját elfogultságaitól függ.

– Ez azt jelenti, hogy hisz a Teremtő Istenben?

– Én nem így szoktam feltenni a kérdéseimet. A legfontosabb kérdés a számomra inkább az, hogyan is kellene élnünk? Amire azt szoktam mondani, hogy nem kell templomba, zsinagógába vagy mecsetbe mennem ahhoz, hogy találkozzam az Istennel. Én inkább az erdőbe megyek ki, ahol magányosan és csendben lehetek – ott aztán szabadon elmélkedem. Tapasztalatom hasonlít kicsit Illés próféta esetére, akivel kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy amikor Istent kereste, jött a szél, de az Isten nem volt benne. Aztán jött a földrengés, de az Isten abban sem volt. Később jött a tűz, de ott sem volt az Isten. Ha tudtak volna akkoriban a cunamiról, biztos, azt is beleírják. Mindenesetre Illés végül egy halk és szelíd hangot hallott.

– A szent szövegekkel való foglalkozás segítette ennek a hitnek a kialakulását, vagy az ettől teljesen függetlenül született meg?

– Biztosan segítette, sőt, kimondható, hogy ez annak az eredménye.
 

 

M. O.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Máshitűek
  • Interjú: Tóta W. Árpád a vallási élményeiről
  • Korea magyar szemmel 1. rész - Szöul (videó)
  • A világ legnépszerűbb vallásai
  • Mi az a bibliodráma?
  • Nők az iszlámban: Ezeregyéjszaka, a történeti forrás
  • Új, vallásközi egyetem: a jó erkölcs jó üzlet?
  • Mégsem tiltják be a szent szöveget
  • Az alkoholnak és a bikininek mennek neki a szélsőségesek
  • Ahol a zsidók kiirtását iskolában tanítják
  • Egyháztörvény: marhákkal a Parlament előtt

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.