Társadalom
2011-04-01 07:50:00
Hiába az ellenjavallat, mégis veszikVeszik a jódot, mint a cukrot – kiürültek a raktárak
Átlagosan 20-30 százalékkal több jódtartalmú készítmény fogy annak ellenére, hogy szakemberek hangoztatják: a japán atomkatasztrófának itthon nincs káros hatása.
Jóllehet, Pozsonyban tegnap a szokásos jód-131-es koncentráció 500-szorosát mérték, ám sem ez, sem a Budapesten tízszeresére nőtt radioaktivitás nem káros az egészségre – állítják a szakértők, a hivatalos kommunikáció szerint egyelőre még nincs bizonyítható összefüggés a fukusimai balesettel. Az egyértelmű szakvélemények dacára várhatóan tovább nő itthon a jód iránti kereslet. A portálunknak nyilatkozó bioboltokban és patikákban átlagosan 20-30 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be. A legtöbb helyen várólistára kerültek az érdeklődök, a jódtabletták ugyanis elfogytak a nagykereskedők raktáraiból.
Nem véletlen a hiány – mondta lapunknak az egyik, neve elhallgatását kérő kereskedő, hiszen a szerves jódot csak kevesen, bizonyos pajzsmirigybetegségben szenvedők keresték korábban. A japán atomkatasztrófa után kialakult pánik következtében azonban ugrásszerűen nőtt az igény a jódra, amely amúgy tényleg alkalmas arra, hogy megkösse a jódizotópot, és segítse a szervezetből való minél gyorsabb kiürülését. Ha viszont nincs ilyen veszély, az indokolatlan jódbevitel káros lehet.
Esélytelen észérvek
Veszélyhelyzetben a tömegpszichózis hatásaival kell számolni, ilyenkor az egyéni akarat a tömeg akarata alá rendelődik – mondta el a mindennapi.hu-nak Gonzez Ilona pszichológus. A szakértő rámutatott: ha kitör a pánik, az amúgy megfontolt, kizárólag észérvekre hagyatkozó személyek is könnyen befolyásolhatóvá válnak. Ezzel magyarázható, hogy – noha egyre hangosabban mondogatják az atomtudósok, hogy Magyarország túl messze van a japán atomkatasztrófa helyszínétől, az emberek aggódnak a következmények miatt.
Gonzez Ilona rámutatott arra is: a média által „ránk öntött”, a katasztrófát testközelből mutató képsorok felerősítik a pánikot. Ilyen esetben hiába mondogatják, hogy mindez több ezer kilométernyi távolságra történik, a híradások mesterségesen közelivé teszik a fenyegető elemeket. A folyamatos tudósítások ráadásul nem hagyják pihenni a lelket, fenntartják a stresszt, ami konzerválja a pánikot.
A katasztrófahelyzetek egyik speciális velejárója a kiszolgáltatottság érzése – jegyzi meg a szakember. Úgy véli, a tömeges jódfelvásárlás hátterében az áll, hogy a legtöbben minimalizálni akarják ezt a kellemetlen és szorongató érzést, így maguk akarnak tenni ellene. Márpedig ebben az esetben az egyetlen látszólagos védekezési mód a jód beszerzése. Erre az irreális viselkedésre azok is hajlamosak, akik amúgy nagyon tudatosan élnek, megfontoltan döntenek. Ez a pánik tipikus hatása, amit a média csak tovább erősít. A jelenség leginkább egy ördögi körhöz hasonlít, hiszen a hisztériakeltés nyomán a boltokban felvásárlás kezdődik, ami előbb-utóbb hiányt generál, ez pedig újabb pánikot eredményez.
Túlzott félelem igazgat
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakértői azt mondják: ha a veszély előre jelzett, akkor a katasztrófát megelőző szakaszban a veszélytől való túlzott félelem van jelen a lakosság körében. Fontos jellemzője ennek a szakasznak az, hogy az „érzelmi fertőzés” jellemzi. Ez azt jelenti, hogy az ember hajlamos úgy viselkedni – akár tudattalanul is – ahogy mások teszik. A félelem a szervezet védekezése szempontjából nagyon lényeges érzelmi állapot, mivel a veszély elkerülésére késztet, s mintegy motiválja és alkalmassá teszi az embert cselekvések végrehajtására. A veszélyhelyzet illetve katasztrófa bekövetkezése mintegy erőteljes negatív inger váltja ki azt a kritikus időszakot, amit a szakirodalom „sokk-szakasznak” nevez.
A sokkhatást, amit nem egyformán élünk meg önmagában még nem tekinthető kóros reakciónak, lényegében egy fenyegető ingerre adott természetes válasz, az idegrendszer erőgyűjtési állapota. A veszélyhelyzetben való viselkedés hatékonysága szorosan összefügg az egyén arousal (éberségi, izgalmi) szintjének mértékével.
A legtöbb ember esetében a fenyegetettség elmúltával normalizálódik az idegrendszer állapota és a veszélyhelyzetben célszerű hatékony cselekvésre képesek. Előfordulhat az is, hogy bizonyos embereknél a sokkhatás nem múlik el és a mentálisan egészséges állampolgárok is kóros reakciókat produkálnak, melyek járhatnak túlműködéssel (például hisztériás reakciókkal, tudatzavarral) és járhatnak csökkentett intenzitással (például depressziós reakciókkal).
Szigeti Ildikó
|
