Társadalom
2011-02-19 16:27:00
Alkotmánybíróság a termelők és a felvásárlók vitájábanVészhelyzet a gabonapiacon
A természeti károk miatt nem termett annyi gabona, mint amennyire a termelők korábban leszerződtek a felvásárlókkal. A törvény a gazdákat védi, a kereskedők pedig csődtől tartanak. Az Alkotmánybíróság közbeléphet.
Több százezer, sőt több millió forintos kártérítést is követelnek a gabonakereskedők azoktól a termelőktől, akik nem tudták, nem tudják szállítani a szerződésbe foglalt mennyiséget. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (Magosz) szerint a gabona-termőterületen bekövetkezett károk mértéke mintegy 50 milliárd forint, ami a gazdálkodókat sújtja.
Az előző esztendő szélsőséges időjárása, a belvíz- és viharkárok miatt gabonából nem termett annyi, hogy a gazdák teljesíthetnék a szerződött mennyiségeket. A kereskedők persze követelik a teljesítést vagy pénzben, vagy gabonában. Az ágazat helyzetét súlyosbítja, hogy az áruhiány ellehetetleníti a kereskedelmet, megnehezíti az ágazat banki finanszírozását, elbizonytalanítja a termelési integrációk és a szerződéskötések rendjét.
− Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény tavaly év végi módosítása elháríthatatlan külső ok esetén hiába mentesíti a termelőket a terményértékesítési megállapodások alól, a jogszabály lényegében hatástalan maradt – hívta fel a figyelmet Jakab István, a Magosz elnöke. Szükségtelennek bizonyultak a vis maior helyzetről szóló igazolások is, a gabonakereskedők változatlanul több százezres pénzösszegeket követelnek a gazdákon fedezetvásárlás címén. A tisztán látáshoz szükséges megjegyezni, hogy a gabonatermelők kára közel 50 milliárd forintra rúg.
Az áldatlan helyzetben a Magosz díjmentes jogi tanácsadással igyekszik segíteni a bajba jutott gazdálkodókon – mondta az elnök. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet, hogy konkrét ügyekben csak megbízás alapján járhatnak el a jogászok. Bírósági ítélet ilyen ügyben még nem született, vélhetően azért sem, mert maguk a termelők is ódzkodnak az eljárásoktól. Ez nem is csoda, hiszen pervesztés esetén akár az uniós támogatásuk is veszélybe kerülhet, sőt a későbbi eladásaikat is megnehezítheti, ha ujjat húznak a kereskedőkkel. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a különböző szakmai tanácskozásokon hangsúlyozza a megegyezés fontosságát, hiszen az ágazat szempontjából is életbevágóan fontos, hogy ne rendüljön meg az egymás iránti bizalom.
Időközben a felvásárlók is hangot adtak kifogásaiknak, egy magánszemély pedig az Alkotmánybíróságon meg is támadta a törvénymódosítást. Amint azt Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője közölte, a beadvány szerzője szerint a vis maiorral kapcsolatos jogszabály-módosítások nem felelnek meg a jogbiztonság követelményeinek, többek között azért sem, mert nem határozzák meg egyértelműen a feleket terhelő jogokat és kötelezettségeket. Ugyanakkor ezzel az intézkedéssel a piaci szereplők versenyhátrányba kerülnek más uniós gabonatermelőkhöz, illetve felvásárlókhoz képest, a vis maiorral összefüggő üzleti kockázat pedig szerintük egyoldalúan a felvásárlóknál jelenik meg.
Valló László
|
