Funkcionális analfabétát csinálnak a vásárlóból

Tudja ön, honnan származik az étel, amit fogyaszt?

A németországi rejtélyes hasmenésjárvány ismét felszínre hozta az igényt, miszerint a csomagolt import élelmiszereken a korábbinál részletesebben tüntessék fel a termék származási helyét. A pánik dacára úgy tűnik, a hazai illetékesek egyelőre nem terveznek változtatásokat, így az árukon található tájékoztatóból továbbra is csak annyi derül ki, hogy az Európai Unió területéről való.

Nem mindegy, honnan jön

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál portálunknak azt mondták: a jelenleg hatályos rendelet szerint az élelmiszer jelölésén csak akkor kell feltüntetni pontosan az eredetet vagy a származás helyet, ha megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől. Mindez tehát nem jelenti azt, hogy minden élelmiszeren kötelező feltüntetni a származási helyet. Azokon a termékeken, amelyeken nem kötelező a származás feltüntetése, ott az EU jelölés egy plusz információ, így nem kifogásolható.

A kötelezően megjelölendő származási helyre példaként említették a hatóságnál: ha a termék jelölésében megjelenik egy olyan ország zászlaja, térképe, vagy jellemző épületének, földrajzi egységének képe, amellyel kapcsolatban a fogyasztónak valami kifejezett, pozitív elvárása van, de a termék máshonnan való. Ilyen például a sajtokon a francia, a csokoládén a svájci, tésztákon az olasz utalás. Amennyiben az élelmiszer mégsem onnan származik, akkor fel kell tüntetni a pontos helyet, máskülönben nem.

A bőség zavara. Honnan jönnek?

Az Európai Unió jogrendszerében a jelölésre vonatkozó irányelv helyett a közeljövőben uniós rendelet fog megjelenni, amely alapján várhatóan az összes hús és tejterméken kötelező lesz a származási helyre vagy eredetre vonatkozó adatok feltüntetése – tették hozzá a hivatalban. Megjegyezték azonban: az, hogy a terméken esetlegesen nem szerepel származási hely megjelölés, vagy csak annyi szerepel, hogy EU tagországból származik, nem jelenti azt, hogy sérülne bármely termék nyomon követhetősége. A jelöléstől függetlenül bármilyen élelmiszer-biztonsági hiba esetén megtalálható a hiba pontos helye, hiszen a terméken az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe is szerepel.

Rendet vágnak a káoszban?

Óvatosság ide, gyanakvás oda, vásárló legyen a talpán, aki a terméken lévő tájékoztató alapján meg tudja mondani, hogy az általa kiválasztott áru milyen összetevőkből áll és hol készült. A fogyasztó lényegében funkcionális analfabéta, hiszen bármennyire is igyekszik elolvasni a legapróbb betűs információt, aligha képes kideríteni, hogy például az E-104-es jelölés valójában mit takar. A vásárlókat ráadásul a védjegyek sem segítik az eligazodásban, hiszen abból is túl sok van. A mindennapi.hu információi szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium mielőbb rendet akar tenni ebben a káoszban, és rendeletben tisztázzák majd, milyen termékek nevezhetők különlegesnek, prémiumnak, kiválónak vagy extrának, és azt is egyértelmű lesz, milyen termék mondható magyarnak.

Mint megtudtuk, a Tudatos Vásárlók Egyesülete üdvözli a kezdeményezést. Képviselőjük, Ottlakán Johanna kérdésünkre elmondta: a vásárlóknak fogalmuk sincs arról, hogy a különböző jelölések mögött milyen tartalom van. A legnagyobb probléma, hogy az adatok nem nyilvánosak, sokszor a védjegy használatára jogosult és a felhasználó szerződést köt, és csak a szerződésből derül ki a védjegy használatára való jogosultság megszerzésének a feltétele. A szolgáltatók és a gyártók a védjegyekkel tehát úgy szereznek bizalmat, hogy nem követhető nyomon, mitől is jó vagy kiváló a termék (a magyar termék például attól, hogy az alapanyag magyar, vagy csak itthon gyártják, de az alapanyag nem feltétlenül hazai).

A Tudatos Vásárlók Egyesületénél emlékeztetnek arra: a hungarikum törvény előkészítésénél úgy tervezték, hogy az új típusú védjegyet az kaphatja meg, aki legalább 90 százalékban magyar alapanyagot használ. A megítélés azóta kicsit más irányt vett, ezért nem egységes és az alapanyagok szempontjából sem ellenőrzött védjegyhasználat kezd kibontakozni.
 

Szigeti Ildikó

• Cimkék:
termékek hungarikum szabályozás eu védjegy

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére