Győriványi Gábor szerint különös pápai figyelem illeti Magyarországot

Támadások a kereszténység ellen: interjú a vatikáni nagykövettel

– Néhány hónapja dolgozik a Vatikánban, még friss élmény a kinevezés. Milyen ceremónia kíséri a megbízólevél átadását?

– Decemberben sikerült átadnom a megbízólevelemet a pápának. Ilyenkor nagy a sorban állás, mivel a Szentatya a nyarat Castel Gandolfóban tölti, ahol nem fogad külsőst, ezért ősszel már sokan várnak rá. Az átadás protokollja egyszerű. A Svájci Gárda sorfala és egy úgynevezett pápai nemesember fogadott, aki felkísért az egyházfő dolgozószobájába, és a megbízólevél átadása után 15-20 percet beszélgethettem is a Szentatyával. A találkozó súlyát nem a ceremónia, hanem a csodálatos művészi környezet és a pápával való találkozás adta, aki egyébként nagyon otthon van a magyarországi eseményekben, látszik, hogy különös figyelemmel kíséri és szereti Magyarországot.

– Milyen célokat fogalmazott meg magának kiérkezése előtt? Egyáltalán van arra mód, hogy egy nagykövet a többinél hangsúlyosabban kezelje a számára fontos ügyeket?

– Szerencsés pillanatban érkeztem Rómába, hiszen a kormányváltás után jelentősen megváltozott a magyar állam és a Katolikus Egyház kapcsolata, ami egyébként különböző szinteken is érezhető volt: programok, deklarációk, újságcikkek szóltak Rómában a magyar váltásról. Nekem az volt a fontos, hogy fenntartható legyen ez a kezdeti lendület, és a Szentszékben ne alakuljon ki az az érzés, hogy a program mögé nem vagy alig kerül tényleges eredmény. A pozitív kapcsolat gyakorlati megvalósítása jó úton jár, az eredmények tudatosításában úgy érzem, nagy segítségünkre van EU-elnökségünk. Bemutatkozó látogatásaimat még mindig folyamatosan végzem a különböző bíborosoknál, kongregációknál, tanácsoknál. Ezeken a beszélgetéseken jóval nagyobb figyelmet ébreszthetek, ha nemcsak Magyarország, hanem az egész unió képviselőjeként jelenek meg.

– A katolikus egyház és a magyar állam kapcsolatát számos tényező tette zavarossá az utóbbi szűk egy évtizedben. Amikor kiérkezett, érezhető volt, hogy szükség van a bizalom helyreállítására?

–Az egyház nagyon stabil intézmény, diplomáciája hosszú távon gondolkodik. Ha bizonyos kormányokkal nem is felhőtlen a viszony, rutinosan kezelik a helyzetet, és kivárják a nekik kedvező pillanatot. Ugyanakkor tény, hogy a kapcsolatunk most szemmel láthatólag dinamizálódik. Történtek már lépések a vatikáni szerződés áttekintéséért, és a megvalósítás értelmezése körüli álláspontok tisztázásában. Döntések születtek a különböző adókedvezményekkel kapcsolatban és az örökjáradék megítéléséről, amire más egyházak ügyében már korábban sor került. A fejlődő kapcsolatot mutatja az is, hogy gyakorlatilag a köztársasági elnök első külföldi útja Rómába vezetett, és a hivatalba lépését követő fél éven belül a miniszterelnök is ellátogatott a Vatikánba. Ezeken a találkozókon sok konkrétum is szóba került, de a látogatások gesztusértéke is igen fontos. A Szentszék azt is pozitív jelzésnek tartja, hogy II. János Pál pápa boldoggá avatására is a legmagasabb szintű, miniszterelnöki delegáció érkezik Rómába.

– Szóba került az alkotmányozás folyamata ezeken a találkozókon?

– A köztársasági elnök és a miniszterelnök látogatása idején is felmerült az alkotmányozás ügye, tájékoztattuk a Szentszéket a kormányzat terveiről. Elmondtuk, hogy szeretnénk, ha a preambulumban utalás születne a keresztény értékekre és Magyarország keresztény hagyományaira, és tükröztetni szeretnénk benne az életvédelemmel és a családpolitikával kapcsolatos értékalapú politikát. Ez pozitív szentszéki visszhangot kapott, mivel értékelésük szerint precedensértékű és az unió más országai elé is példaként állítható modell lenne.

– Lényeges ma az, hogy az alaptörvényben a keresztény gyökerekre hivatkozzunk?

– Ma Európában igen nagy vita van a vallásszabadság, és ennek a Szentatya több beszédében, többek között az újévi üdvözletében és a diplomáciai testületnek adott beszédében is publicitást adott. Az egyház nézete szerint a világban a vallásszabadság csak súlyos terhek árán és korlátozások között valósul meg, és igen sok támadás éri a kereszténységet, aminek vannak súlyos esetei. Gondolhatunk itt például a robbantásokra, a gyilkosságokra Egyiptomban, Irakban vagy Törökországban, de a kereszténység elleni támadásoknak van egy szofisztikáltabb változata is, amit Európában sokszor megfigyelhetünk. A vallásos emberek elleni támadások háromnegyedét a keresztények ellen követik el a világban. A keresztények elleni, téli támadások kapcsán az unió Olaszország kezdeményezésére megfogalmazott egy nyilatkozatot, amit a lengyelek és mi is támogattunk. A javaslatot azonban az uniós bürokrácia annyira felhígította, hogy mire a külügyminiszterek elé került, gyakorlatilag már csak az szerepelt benne, hogy támogatjuk a vallásszabadságot és az általános emberi jogokat. Az egyháznak napról napra meg kell küzdenie saját értékeinek a megvédéséért és a lelkiismereti szabadságért − a nyugati demokráciákban is.

– Vatikáni magyar nagykövetként milyen konkrét eredményeket tud elérni, mit tehet például azért, hogy lehessen magyar püspök a Felvidéken, vagy magyar papok is prédikálhassanak Csángóföldön?

– Annyit tehetek, hogy elmondom a magyar álláspontot, ami sok esetben nagyon fontos lehet. A közelmúltban például jártam a püspöki kongregáció prefektusánál, aki szintén nem olyan régen foglalta el a helyét. Nagy érdeklődéssel figyelt, jegyzetelt, és megígérte, hogy utána fog nézni a felvidéki és az erdélyi helyzetnek. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy feltétlenül és rögtön nekünk kedvező megoldás születik, de elképzelhető, hogy kis szerencsével én előbb látogattam meg, mint a szlovák vagy a román kollégám, így a prefektus talán nekünk kedvezőbb alapismeretekre tett szert…

– Ki lehet azt mondani, hogy a Szentszék ma nagyobb figyelmet fordít a Föld valamelyik területére, például Dél-Amerika evangelizálására, mint mondjuk a szekularizált Európára?

– A Szentszék nem geopolitikai prioritások mentén működik, persze főként azokra a területekre próbálja irányítani a figyelmet, ahol a hívők vallási élete korlátokba ütközik. Nyilván ez a különböző régiókban mást és mást jelent. Úgy látom: XVI. Benedek előtérbe helyezi a vallásszabadság kérdésének megvalósulását. A problémákat nyíltan megfogalmazó pápa felhívja a figyelmet arra, hogy különböző kontinenseken különböző formákban, de súlyosan megsértik a vallásszabadságot, a lelkiismereti szabadságot és a katolikusok társadalmi életterét.

– Miben más az a történelmi helyzet, amiben XVI. Benedeknek kell tevékenykednie, mint amiben II. János Pálnak kellett?

– II. János Pál idején sajátos történelmi helyzet állt elő, ő felismerte, hogy egy világrend megdőlt, és helyette új építményre van szükség. Azt cselekedte, amit megkövetelt a lelkiismerete, és így elévülhetetlen szerepet játszott a Közép-Európában bekövetkezett változásokban, nem véletlen, hogy a boldoggá avatása is ezt a régiót mozgatja meg a leginkább. Benedek pápa azonban más helyzetben van. Mostanában szerintem a nagy történelmi fordulatok kora helyett inkább a hétköznapi, kitartó, szívós küzdelmek idejét éljük. Az egyház például felismerte, hogy rengeteg az útkereső fiatal, aki igazi kapcsolatokra vágyik, ezért hozta létre az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát azzal a feladattal, hogy megpróbáljon utat mutatni a kiúttalanságtól szenvedő és iránytévesztésben lévő embereknek, elsősorban az európai kultúrkörben.

– A keresztény világ nagy ünnepre készül: vasárnap avatják boldoggá II. János Pál pápát. Neki az egész keresztény világban hatalmas kultusza van, nálunk viszont mintha ő is kezdene feledésbe merülni. Hogyan készül a nagykövetség az ünnepre?

– Nálunk kevésbé látványos az iránta való tisztelet, mint itt Olaszországban vagy természetesen Lengyelországban, de azért vannak pozitív példák. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságetikai intézete például nem véletlenül vette föl az ő nevét, de említhetném a debreceni Svetitset, ahová gyermekem jár, és ahol élénken ápolják látogatásának az emlékét. Fontos, hogy emlékezzünk rá, mert nagyon szerette a magyarokat, és ezt többször is kinyilvánította. A szentszéki magyar nagykövetség a boldoggá avatáshoz kapcsolódóan kihozza ide, Rómába, a II. János Pál lelkisége címen Hatvan városában megrendezett nemzetközi gyermekrajz-kiállítás legsikeresebb darabjait, és néhány díjazottnak lehetővé tesszük, hogy találkozzon a Szentatyával. A kiállítás megnyitásával egy napon nagyszabású hangversenyt rendezünk a Vatikánban, ami a Liszt-évhez és a magyar EU-elnökséghez kapcsolódik, egyben ott is az emlékünkbe idézzük a boldoggá avatott II. János Pál pápát, hiszen utoljára tíz éve az ő részvételével hangzott el magyar felajánlású koncert a VI. Pálról elnevezett audienciateremben. A rendezvényre május 27-én kerül sor a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével. Az előre bejelentkezőknek a szentszéki magyar nagykövetség ingyen belépőjegyet kínál a hangversenyre.
 

Sz. A. 

• Cimkék:
Győriványi Gábor Vatikán nagykövet kereszténység katolikus. merénylet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére