Szükségünk van-e a plázákra?

Öt LMP-s képviselő még márciusban nyújtotta be módosító javaslatát az Országgyűlésnek,  amelyben az új szabályozás megszületéséig százezer lakos feletti településeken 800, a kisebbekben pedig a 400 négyzetméter feletti új kereskedelmi létesítmények engedélyének kiadását függesztenék fel. A javaslatot –  a kormánypárti képviselők többségének támogatásával – múlt hétfőn vette tárgysorozatba a parlament.
 

Padlóra kerülne a gazdaság?

A legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztő cégeket tömörítő IFK pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményben hangsúlyozza: a kereskedelmi létesítmények létrehozásához jelenleg is részletes hatástanulmányokra van szükség. Az egyesület emlékeztet arra, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabály alapján most sem lehet kontroll nélkül bevásárlóközpontokat építeni Magyarországon. - Maga a javaslat egyébként címével ellentétben nem csak a bevásárlóközpontok és hipermarketek, de a szupermarketek és valamennyi diszkont kiskereskedelmi egység fejlesztését is tiltaná - hívja fel a figyelmet az IFK.

Az egyesület támogatja a kormányzat munkahelyteremtést középpontba állító, és a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló törekvéseit. Egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát.

Egy pangó piaci környezetben, a kiskereskedelmi piac az egyetlen, amely a várakozásokhoz képest jól teljesített. Tavaly megállt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése és a kereslet stabilizálódott. A személyi jövedelemadó csökkenése a kiskereskedelmi forgalom növekedését eredményezi és ez által a kereskedők bátrabb terjeszkedését is Magyarországon. Egy adminisztratív módon korlátozó javaslat a gazdasági fellendülés lelassuláshoz vezetne - vélekednek az ingatlanfejlesztők.

mi, mti

• Cimkék:
plázastop kereskedelem munkahelyteremtés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére