A Szabadság téren lesz, jól megfér majd az ötágú csillaggal

Szerdán avatják Reagan budapesti szobrát: miért is?

A Szabadság tér és a Zoltán utca sarkánál felállítandó Reagan-szobor 2,2 méter magas, Máté István csongrádi szobrászművész alkotása. A rendezvényen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök és Condoleezza Rice, az Egyesült Államok volt külügyminisztere. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a KDNP elnökeként kezdeményezte az alkotás felállítását, korábban kiemelte: Ronald Reagan a szabadság szimbóluma, emléke összefogja a közép-európai népeket. Emlékeztetett, hogy Ronald Reagan kiállt az emberi jogok egyetemes érvényesülése mellett.

Ezzel szemben a mi a valóság?

Többen a nevéhez kötik a Szovjetunió összeomlását, amit a korábbi enyhülési politika feladásával ért volna el. Igaz, ez a változás legfeljebb a republikánusok korábbi, Nixon és Kissinger alatti külpolitikájához képest történhetett meg, hiszen a kommunista rendszerekkel szembeni offenzív külpolitikát Zbigniew Brzezinski, Carter elnök tanácsadója dolgozta ki. Szintén árnyalja a képet, hogy Reagan idején pozitívan ítélték meg a Fehér Házban Nicolae Ceaușescut, például akkor, amikor Románia – a Moszkva által szervezett bojkott ellenére – részt vett az 1984-es, Los Angeles-i olimpián.

Reagan amúgy sem volt finnyás abban a tekintetben, hogy milyen politikai rezsimekkel áll kapcsolatban, milyen államfőknek nyúl a hóna alá. A Reagan által támogatott diktátorokból impozáns a lista. Szerepel rajta többek között Ferdinand Marcos, fülöp-szigeteki elnök és Mobutu Sese Sekó zaire-i (kongói) elnök, aki rémuralma idején megtiltotta a keresztény nevek adását. A „baráti” zsarnokokat támogató külpolitikájának a legemlékezetesebb és legtöbbet vitatott eleme azonban a latin-amerikai katonai juntáknak nyújtott támogatás lehet.

A Reagan-adminisztráció támogatta Leopoldo Galtierit és az argentin katonai juntát, valamint Augusto Pinochetet is. Az argentin junta által folytatott „piszkos háború” idején több, mint 30 ezer ellenzéki „tűnt el”. Chilében nyolcezer embernek veszett nyoma az argentínaihoz hasonló körülmények között és több, mint 130 ezer embert börtönöztek be. Pinochet közben a Reagant is támogató, úgy nevezett „chicagói iskola” neoliberális reformjait kényszerítette az országra az Egyesült Államok támogatásával.

Az USA a reagani külpolitika idején beavatkozott Nicaraguában is és támogatta az El Salvador-i polgárháború idején a kormányt, amelynek halálbrigádjai misézés közben lelőtték Oscar Romero érseket, többek között megöltek hat jezsuita papot, megerőszakoltak és megöltek négy apácát, köztük Jean Donovan amerikai misszionáriust.

Nem baj az, mi tapsolunk és főhajtunk

Magyarországon megalakult a Ronald Reagan Emlékbizottság, az év első felében két konferencia is megemlékezett az elnökről, a Magyar Posta pedig Reagan-bélyeget és emlékborítékot bocsátott ki.
Az avatóünnepségen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt, Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Condoleezza Rice, az Egyesült Államok volt külügyminisztere, Edwin Meese volt amerikai igazságügyi miniszter, a reagani adminisztráció hajdani irányítója és Kevin McCarthy, a kongresszusi delegáció vezetője.

Ronald Reagan 1983-ban minősítette a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának" az Evangelikálok Nemzeti Szövetsége előtt elmondott floridai beszédében. A néhai republikánus elnök beszédének kézzel korrigált változatát januárban először állították ki a washingtoni Nemzeti Levéltárban. Reagan 1984-ben elindította az Egyesült Államok úgynevezett „csillagháborús" rakétavédelmi programját is, amellyel erejét meghaladó fegyverkezési versenyre kényszerítette a Szovjetuniót. A politikus 2004-ben hunyt el, 93 éves korában.

Nézze meg ezeket is:

Véres diktatúrákat támogatott: szobrot neki

Ronald Reagan nem találja a lábát (videóval)

- mi

• Cimkék:
Ronald Reagan demokrácia diktatúra Semjén Zsolt Condoleezza Rice a gonosz birodalma Orbán Viktor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére