Társadalom
2011-02-03 15:06:00
Hibridtechnológiákra költik a legtöbb fejlesztési pénztSok tízezer áramkúté a jövő
A jelenleg futó egymilliárd belsőégésű motor még évtizedekig biztosan uralja a világ útjait, ám a fejlesztők már benzin helyett „áramkutak” tízezreivel kalkulálnak.
Miközben alig múlik el hét, hogy újabb autógyártó ne jelentené be konnektoros járművének közeli piacra dobását, sőt kis híján kereskedelmi háború tört ki Franciaország és Kína között a Renault villanyautós fejlesztési titkainak állítólagos kikémlelése miatt, szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a jövő közlekedését az akkumulátoros autók jelentik majd. Valószínűbb, hogy 20-30 év múlva egyetlen uralkodó technológia helyett sokféle járműhajtási módszert alkalmaznak majd egymás mellett.
A mai személyautó számos kompromisszum eredménye: egy felmérés szerint az átlagos gépkocsi élettartama legnagyobb részében parkol, s ha megy, főként egy személyt szállít, s azt is csak néhány kilométeres távon, hosszú utazásra pedig évente csak néhány alkalommal vállalkozik. Ennek ellenére a piacon kapható személyautók kivétel nélkül autópályás ütközéstől védik utasaikat, többnyire olyan végsebességet tesznek lehetővé, amelyet tilt a KRESZ, motorjaik pedig az ellentétes kívánalmak szorításában vergődnek. Könnyen lehet azonban, hogy az elszálló olajárak és a kibocsátás csökkentésének a kívánalma gyökeresen átalakítja a következő évtizedekben a személyautót. Például úgy, hogy élesen különválnak majd a városi használatra és távolsági közlekedésre szánt járművek.
Olajjal vagy árammal pusztítsunk?
A Föld több mint egymilliárd gépjárművének motorja ma szinte kizárólag olajszármazékot éget, ez önmagában 15-20 százalékkal járul hozzá a globális széndioxid-kibocsátáshoz. A kormányok évtizedek óta igyekeznek a járműgyártókat környezetbarát közlekedési eszközök kifejlesztésére szorítani. California állam akkori kormányzója már 1997-ben rendeletet adott ki a zéró emissziójú járművek fokozatos bevezetésére, a villanyautók azonban máig nem tudtak áttörést elérni sem Amerikában, sem máshol.
– A technika és a gazdaság fejlődésének jelenlegi pozíciója alapján kimondható: a hibrid és tisztán elektromos hajtásmódok állnak a legközelebb ahhoz, hogy a világ autóipara dollár- és jüan-milliárdokat öljön a mindennapi használatra alkalmas, nem robbanómotoros személyautók kifejlesztésébe. Az e-autó azonban, számos vonzó tulajdonsága mellett, amellyel főként a nagyvárosi közlekedésben tehet jó szolgálatot, komoly hátrányokkal is rendelkezik. Ezek közül a leginkább elgondolkodtató, hogy a globális felmelegedésért, a melegház-hatásért felelős gázok kibocsátása tekintetében nem áll sokkal jobban, mint a belsőégésű motor – mondta el kérdésünkre Szabó Zoltán, a Levegő Munkacsoport programvezetője.
A szakember szerint, bár maga a villanymotor lényegesen jobb hatásfokú, mint a belső égésű, ám ha az energia útját végigkísérjük az erőműtől a járműig, csaknem ugyanannyi CO2 kerül a légkörbe, mint amit a „hagyományos” motorok termelnek. Nem mindegy persze, hogy az áramot megújuló energiahordozóból nyerték-e vagy sem. Az EU áram-előállítási indexe azt mutatja, hogy a hálózatba táplált villamosság 56 százaléka fosszilis energiahordozók – szén és szénhidrogének – elégetéséből, 18 százalék megújuló forrásokból, míg a fennmaradó hányad atomerőművekből származik. Vagyis a villanyautók is felelősek a környezet terheléséért, a zéró emisszió, a nulla kibocsátás csak érzékcsalódás.
A hibridek állnak nyerőre
A praktikus akadályok sorában az első: az e-autó energiatárolási képessége, és emiatt a hatótávja is erősen korlátozott. Nem csupán gyakran kell „tankolnia”, de sokáig is: a leghatékonyabb technikák alkalmazása mellett is órákig tart a töltés, nem percekig, mint a benzines kocsik esetében. Ahhoz, hogy egy villanyautóval vezetője nekiinduljon a nagyvilágnak, sok tízezer „áramkútra” és nagyon gondos tervezésre lesz szükség: amennyiben egy töltéssel elér is a szomszéd városba, ott aztán gondoskodni kell az energia pótlásáról, amíg a sofőr ebédel, ügyet intéz, tárgyal. Valószínűbb, hogy városi kisautó formájában terjed el először, hiszen néhányszor tíz kilométert egy töltéssel már ma is teljesítenek az e-autók, ezzel szemben a Budapest-München távra még sokáig a robbanómotort legalább részben használó túrakocsi lesz az alkalmasabb választás.
Az autóipar mindenesetre igyekszik felkészülni a jövőre: a KPMG közelmúltban ismertetett tanulmánya szerint a következő öt év beruházásaiból 37 százalékkal részesedik a hibrid technológia, vagyis amikor a robbantómotor mellett már egy villanymotort is működik a kocsiban, a pénz 31 százaléka megy a tisztán elektromos fejlesztésre, és 21 százalék a távolabbi jövő technológiájának tartott hidrogén hajtóanyag háziasítására. Érdekes, hogy a korábbi slágerekre, mint a biodízel vagy etanol, csak a figyelem töredéke jut.
Egyelőre a robbanómotoroké lesz az utca
Bármennyire is az alternatív hajtásoké a távoli jövő, a következő évtizedekben még a jó öreg Otto-motoroké lesz az utca. Az 1867-es párizsi világkiállítás szenzációja, az akkor még gázzal hajtott négyütemű motor ma is folyamatosan megújul, és a szakértők szerint nem fogja könnyen megadni magát. A benzinmotorok tekintetében ma a motor űrméretének a csökkentése, az úgynevezett „downsizing” a legjellemzőbb fejlesztési irány. A következő évtizedekben a dugattyús motorok még további jelentős fejlesztés előtt állnak, mielőtt végleg lelépnek a történelem színpadáról.
Vashegyi András
|
