Alkotmányos védelmet kapnak a fogyatékkal élők

Siket EP-képviselő az új alaptörvény emberségességéről

− Véleménye szerint fogyatékosbarátnak nevezhető a most készülő alkotmány?

− Az elfogadás előtt álló alaptörvény több mint fogyatékosbarát: még az európai alkotmányok sorából is kiemelkedik majd előrelátásban! Felismerve a demográfiai tényt, hogy a magyar társadalom tagjainak átlagéletkora folyamatosan emelkedik, megteremti annak a lehetőségét, hogy az idősödő állampolgárok is hasznos tagjai maradjanak hazánknak. A fogyatékkal élők életkörülményeit javító minden egyes intézkedés egyben a jövő befektetése, hiszen ami hasznos egy mozgásban akadályozott vagy hallássérült embernek, az hasznos az idősebb korosztály tagjainak is. Tehát nemcsak fogyatékosbarát, hanem egyben jövőbarát is.

− Melyek a fogyatékkal élők számára jelentős előrelépést, jogvédelmet jelentő pontok a dokumentumban?

− A kormány a magyar jelnyelvet nem csupán kulturális értékké emelte, hanem elismerte a magyar kultúra szerves részeként, és ilyen minőségében védeni kívánja, de persze a fogyatékosok egyetlen csoportja sem marad alkotmányos védelem nélkül. A dokumentum egyrészt kimondja, hogy a nők és az idősek mellett a fogyatékkal élőket is külön intézkedésekkel védi, másrészt támogatásra való jogosultságot is megállapít, ami általános kötelezettség lesz, tehát a támogatás mindenkinek jár majd a fogyatékosság típusától függetlenül.

− Az eddigi alaptörvény milyen szinten foglalkozott a fogyatékkal élőkkel?

− A fogyatékkal élőkkel eddig nem foglalkozott az alkotmány: a rokkant kifejezést haszálta, és a diszkrimináció tilalmát tartalmazta, támogatásról azonban szó sem esett. Az Alkotmánybíróság külön hangsúlyozta, hogy megfelelő feltételekkel egy társadalmi csoport pozitív diszkriminációban részesíthető, az nem minősül alkotmányellenesnek. Az új alaptörvény ezt már önmagában tartalmazza majd. Arról nem szabad azonban megfeledkezni, hogy 2005-2006 körül igen jelentős mértékben megugrott a rokkantnyugdíjasok száma a potyautasok miatt, ezért ha ilyen jogokat adunk, akkor elengedhetetlen a támogatandók körének pontos újradefiniálása. Aki a jövőben a támogatással visszaél, az az alkotmányos elvvel szegül szembe.

− A most kiadott közleménye szerint nemzetgazdasági szempontok is indokolják, hogy az alaptörvényben is rögzítsék a fogyatékkal élők jogait. Konkrétan milyen szempontokra gondolt?

− A fogyatékkal élő összes emberre és a velük kapcsolatos foglalkoztatási mutatókra. Az inaktivitás, a munkanélküliség köztük drámai mértékű, ami nemzetgazdasági szinten is jelentős összegbe kerül. Jóval olcsóbb lenne, ha aki tud és képes dolgozni, visszakerülne a munkaerőpiacra, és hozzájárulna a gazdasági növekedés beindításához. Az EU-átlagtól való lemaradásunk ezen a téren számottevő, két-háromszoros nagyságrendről beszélhetünk. Képzéssel és integrált foglalkoztatással számottevő eredmény érhető el ezen a területen.

− Tapasztalatai szerint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása terén milyen kiaknázatlan lehetőségek vannak itthon?

− Számtalan lehetőség van, szinte bármilyen területen lehetne előrelépni ez ügyben. A rehabilitációs hozzájárulás a munkáltatók többségének adminisztratív teher, és nem ismerik fel, hogy egyben lehetőség is: olcsón alkalmazhatnának szorgalmas és lojális munkavállalókat. Ehhez azonban párbeszédre lenne szükség az érintettek között, és a jó gyakorlatokat meg kellene ismertetni velük. A HR-szakemberek képzésekor is oda kellene figyelni arra, hogy ne csak a számokat figyeljék, hanem az értékes erőforrást is lássák ezekben az emberekben. A digitális technika is számos lehetőséget kínál a fogyatékkal élők foglalkoztatására. De itt van például a közbeszerzés: az állami szektor maga is elősegíthetné ezt a folyamatot, ha a közbeszerzési eljárásoknál előnyben részesítenék a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó cégeket.

− Hogyan értelmezhető az, hogy miközben a kormány a kényszerű takarékosságra hivatkozva drasztikusan csökkentette fogyatékkal élők rehabilitációjával, oktatásával foglalkozó intézmények állami támogatását, az alkotmányban prioritásként kezeli a problémát?

− Egy öröklött folyamatról beszélünk, amit az állam európai uniós forrásból finanszírozott; kérdés, hogy ez korábban mennyire volt költséghatékony és fenntartható. Meg kell vizsgálni azt is, hogy történtek-e szabálytalanságok, mert akkor akár vissza is fizettethetik az erre fordított összegeket. Az üzenet számomra az, hogy a kormány elkötelezett az átlátható és fenntartható finanszírozás mellett, és meg fogja találni ennek optimális módját.

− Információi szerint az idei büdzsében mennyivel csökkent a kifejezetten fogyatékosügyi célra felhasználható állami támogatás?

− A fogyatékos emberek érdekében tevékenykedő országos szervezetek támogatása nem csökkent, hanem nőtt. Ami a foglalkoztatás támogatását illeti, az Állami Számvevőszék kirívó szabálytalanságokat, aránytalanságokat és visszásságokat talált, már a kormányváltás előtt.

− Bízik abban, hogy az alaptörvényben leírtak a gyakorlatban is tükröződnek majd?

− Természetesen, mert immár az Alkotmánybíróság őrködik a fogyatékosság ügye felett, ami összehasonlíthatatlan előrelépés a korábbi, jogilag nem kényszerítő jellegű országgyűlési határozathoz képest.
 

Szigeti Ildikó

• Cimkék:
fogyatékos fogyatékkal élő siket alkotmány jogvédelem

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére