Szoborcsere a Gellért-hegyen: Szabadság helyett Nagyboldogasszony?

Robin Hood akciócsoport a végrehajtók zaklatásai ellen

Több tucat, elsősorban hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványi iskola működése kerülhet veszélybe - írja hétfői számában a Népszabadság.  A lap arra mutat rá, hogy az egyházi iskolák kiegészítő normatívája megnövekedett, így a zárt keretösszeg miatt az alapítványi iskoláknak jutó pénz csökkenhet. A Népszabadság szerint az alapítványi iskolák működése akkor kerülhet veszélybe, ha rövidesen nem születik döntés az úgynevezett közoktatási megállapodások ügyében. Bak Zsófia, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének alelnöke ezzel kapcsolatban utalt arra, a megállapodásokban az szerepel, hogy az intézménybe járó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve rászoruló gyerekek ellátásához az oktatási kormányzat a minden diákot megillető normatíva összege feletti kiegészítő normatív támogatást nyújt. Az újság emlékeztetett arra is, hogy az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete az elmúlt hónapokban már többször küldött levelet a közoktatási államtitkárságra a megállapodások ügyében.

Egy tucat önkormányzatnál folyik jelenleg adósságrendezési, azaz csődeljárás - közölte a Napi Gazdasággal a Belügyminisztérium. A szaktárca tájékoztatása szerint Nick, Tiszaderzs, Neszmély, Sáta, Nemesvid, Jásztelek, Magyardombegyház, Esztergom, Nagydobos, Ősi, Gelse és Tiszabő települések tartoznak ebbe a körbe, ám a minisztérium arra számít, hogy a következő hónapokban újabb önkormányzatokkal szemben kell megindítani a fizetésképtelenségi eljárást. A tárca szakértői szerint a csődeljárás megindításának legfőbb oka a fejlesztések utáni fizetési probléma. A lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt 15 évben a mintegy 3.150 önkormányzat közül mindössze 41 ellen indítottak adósságrendezési eljárást, ugyanakkor több száz település "vegetál" a működésképtelenség határán.

Magyarnak látszó külföldi termékeket kínál polcain több multinacionális áruházlánc; a Magyar Nemzet hétfői írása szerint a megtévesztő csomagolással milliárdos nagyságrendű károkat okoznak a magyar gazdáknak. A lap szerint például az egyik áruházban piros-fehér-zöld szalaggal díszített csomagolású kínai és etiópiai babot, szlovákiai hántolt árpát találtak.
A termékek csomagolásán a "jellegzetes magyaros bajuszt" viselő, szürke marhával szántó gazda mellett még a magyar puli is feltűnik, ám az áru alaposabb szemügyre vétele során kiderül, hogy csak a csomagolást végezték Magyarországon.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Pócs János fideszes országgyűlési képviselő szerint a fogyasztókat megtévesztik, a magyar termelők piacát pedig szétrombolják azok a multinacionális áruházláncok, amelyek magyarnak látszó külföldi származású termékeket forgalmaznak. Pócs János közölte: hétfőn az Országgyűlésben arra kér majd választ a szakminisztertől, mitől válik magyarrá egy termék.

Robin Hood akciócsoport alakul a jogtalan végrehajtások és kilakoltatások megállítására a Magyar Hírlap értesülése szerint. Az újság hétfői számában Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének az elnöke azt mondta, azért alakították meg az akciócsoportot, mert a nyomoz hatóságok nem számolták még fel a fehérgalléros bűnözést. A civil szervezet elnöke közölte, céljuk az, hogy fellépjenek a hitel-visszafizetési gondokkal küszködő embereket és családokat zaklató, és velük szemben jogtalanul eljáró követeléskezelők, végrehajtók és kilakoltatók ellen.
Mint mondta, a törvények maradéktalan betartása mellett mindent elkövetnek, hogy megvédjék a rászorulókat és visszaszerezzék a már elvett ingatlanokat. A lap emlékeztet arra, hogy a banki adósok listáján nyilvántartott ügyletek száma egy év alatt 33 százalékkal nőtt.

Egy katolikus alapítvány kezdeményezte Schmitt Pál köztársasági elnöknél, hogy "a megújulás és a múlt lezárása jegyében" távolítsák el a budapesti Gellért-hegyről a Szabadság-szobrot, és a helyére Nagyboldogasszony szobrát állítsák - olvasható a Népszavában. A lap hétfői számában azt írja, Bakk István, a Bakk Endre Kanonok Alapítvány elnöke nem csak az államfőt, hanem a magyar püspöki kart is megkereste a javaslattal. Az alapítványi elnök a köztársasági elnöknek írt levelében a Népszava szerint úgy fogalmazott: "az új alkotmány elkészítésével párhuzamosan, amely a Szent Koronát helyezi a középpontba, helyre kell állítani Mária országa tekintélyét is", ezért kezdeményezi a szoborcserét.

(mti)
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére