„A korona tetején nem félhold, hanem kereszt van”

Rétvári: az alkotmány Magyarország belügye

− Sokak szerint az egyik probléma az új alkotmánnyal, hogy „túlságosan” keresztény, más vallásokat pedig nem vesz figyelembe. KDNP-s képviselőként mi a véleménye erről?

− Az új alkotmányban arányosan és ízlésesen van jelen a kereszténység. A Himnusszal kezdődik, aminek az első sora az, hogy „Isten áldd meg a magyart”. Magyarországot a kereszténység tartotta meg Európában, tehát ez nemcsak vallási kérdés, hanem történelmi tény is. A hitet a kegyelem adja meg, tehát nem mindenki részesülhet benne, de a kereszténységnek komoly kulturális vetülete is van. Akár az ünnepeink tartalma, a természethez való hozzáállásunk, akár a gazdasági berendezkedésünk, a piacunk mind-mind a keresztény kultúrában gyökerezik. Európában az is keresztény kultúrájú, aki ateista. Az új alaptörvény egyáltalán nem „túl” keresztény, hanem éppen annyira, amennyire Magyarország az, hiszen az ország ezer éve keresztény, és a társadalma is az. Az alkotmány a többi vallást sem mellőzi, hiszen a szövegben szerepel, hogy más vallások hagyományára is büszkék vagyunk, de a korona tetején nem félhold van, hanem  ezeréves múltú kereszt.

− Az új alaptörvény nemzetközi fogadtatása meglehetősen vegyes volt, sokan támadták az alkotmányt. Mit gondol, miért figyelnek az unióban ennyire Magyarországra?

− Magyarország nem azt az utat választotta, amit a nemzetközi pénzintézetek javasoltak neki, nem a nyugdíjakat adóztatta meg, hanem a bankokat. Nem pedagógusokat bocsátott el, hanem szektorális különadókat vezetett be. Minkét esetben közel azonos mennyiségű pénz folyt volna be. Magyarország nagy nemzetközi érdekérvényesítő képességgel rendelkező gazdasági csoportoknak sértette az érdekét, és csökkentette azok hasznát. Ezek a csoportok ezért léptek fel Magyarországgal szemben, egyrészt az Európai Bizottságnál jogi eszközökkel, másrészt egyéb fórumokon nem jogi eszközökkel. Magyarország ezért került a nemzetközi figyelem homlokterébe. A politikai színtéren is érkeztek támadások. A hazai ellenzék, különösen a választások óta apróra zsugorodott MSZP társadalmi támogatottság híján az itthoni fórumok helyett nemzetközi fórumokhoz fordult egy olyan ügyben, ami teljes mértékben Magyarország belügye. A külföldi sajtó nagyon komolyan foglalkozott ezzel a kérdéssel, egyértelműen meghatározható politikai oldal támadt az alkotmányra és a magyar kormányra. Az európai politikai térkép rajzolódott ki a támadások által. Az önmagában furcsa, hogy egy újság kifejti a véleményét a magyar alkotmányról.

− A bírák nyugdíjazása is belekerült az alaptörvénybe, miszerint 62 év lesz a nyugdíjba vonulás korhatára. Ezt a KDNP eleinte nem támogatta, később mégis. Miért?

− A KDNP alkotmányügyi bizottsági tagjának nem volt világos, hogy miért csupán a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése kerülne bele az alkotmányba, aztán egy módosító javaslattal az igazságszolgáltatás hasonló területeire, klasszikusan az ügyészségre is kiterjesztették a korhatár, így a diszkrimináció megszűnt.

− Az eddig korhatár 70 év volt, miért volt erre szükség egy ilyen szellemi munka esetében?

− Az Európai Unióban előfordul az új 62-65 éves szabályozás is, illetve van kedvezményes nyugdíjkorhatár, ami 70 év. Furcsa helyzet állt elő, hiszen az alkotmány elfogadása előtt két héttel azért tüntettek a tűzoltók, mert a nyugdíjba vonulásuk korhatára emelkedik, a bírák pedig azért tiltakoztak, mert ugyanez csökken. Tipikus politikai helyzet állt elő: mindenki egy szintre kerül, de mindenki tiltakozik. Azért kapott nagy figyelmet a kérdés, mert ez az utolsó komoly pont volt az alkotmány elfogadása előtt. A közigazgatásban is arra törekedtünk, hogy aki elérte a nyugdíjkorhatárt, ne kapjon fizetést is, és nyugdíjat is, hanem a helyükre olyan fiatalokat vegyünk fel, akik nyelveket beszélnek, másfajta jogi, közigazgatási kultúrában, szerencsésebb korban nevelkedtek az utóbbi húsz évben.

(Fotó: Vörös Szilárd)

− Az utánpótlás viszont lehet, hogy nem annyira tapasztalt.

− Ennek nem áll fent a veszélye, ha egy 65 éves bíró helyére egy 58 éves kerül, akinek nem húsz évvel van kevesebb tapasztalata, hanem csupán hét évvel. Mindenki egy kicsit előrébb lép, a 30-32 évesek pedig kezdőként léphetnek be arra a kétszáz helyre, ami meg fog ürülni a következő egy-két évben. Erre a kétszáz helyre jelenleg hatszáz titkár és kétszáz fogalmazó vár, tehát az utánpótlás megvan.

− Az országgyűlési biztosok rendszere is átalakul az új alaptörvény értelmében. Miért van erre szükség? Hiszen az ombudsmani rendszer a demokrácia komoly pillére…

− Az ombudsmanok nem szűnnek meg, tovább működnek, azonban ketten nem miniszteri, hanem államtitkári fizetést kapnak majd. Ugyanúgy a parlament választja őket kétharmados többséggel. Egy országgyűlési ombudsman lesz és annak két helyettese, mindegyik különböző területen tevékenykedve. Hatáskörük nem változik, hiszen csupán az adatvédelmi ombudsmannak van bírságolási lehetősége, hatásköre. A biztosoknak puha jogosítványaik vannak, vizsgálnak bizonyos jelenségeket, jelentést tesznek róla az Országgyűlésnek, valamint a nyilvánosságon keresztül az állampolgárok figyelmét is felhívják a problémákra.

− Az adatvédelmi biztos tevékenységét tekintve változik valami?

− Igen, egy adatvédelmi hivatal jön létre, mivel ez az a funkció, ami hatósági jellegű. Fontos, hogy egy erős jogosítványokkal rendelkező hivatal védje az állampolgárokat az adataikkal való visszaéléstől. A konkrét törvényjavaslatot az év második felében fogja előterjeszteni a kormány.

− A Fidesz−KDNP választási ígéretében nem szerepelt az új alkotmány megalkotása, ezért felmerül a kérdés, hogy megfelelően előkészítették-e az új alaptörvényt.

− Az új alkotmány előkészítése 11 hónapot vett igénybe. A németeknél és a franciáknál hat-nyolc hónapot igényelt ugyanez a munka, a rendszerváltáskor három hónapot, tehát nem tudni, hogy mennyi az ideális előkészítési idő. Az alkotmányban a változások nagy része a szakmai közvéleményben régóta ismert, a legtöbb esetben az intézmények részéről kért változások történtek. Például az, hogy csak egy ombudsman legyen, vagy az, hogy alkotmánybíróságnak ne kelljen az önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálatát végeznie. Nem tudni, mi lenne jobb az alkotmányban, ha az Országgyűlés vár vele még fél évet.

− Mesterházy Attila azt mondta, ha hatalomra kerülnek, akkor ezt az alkotmányt eltörlik. Mi a véleménye erről?

− Retorikai fordulat, mert miért törölnék el azt, hogy Magyarország demokratikus jogállam, vagy azt, hogy gondoskodjunk az idősekről, betegekről, vagy éppen azt, hogy tilos importszemetet behozni az országba. Amit az MSZP el akar törölni, az a 2010-es választási eredmény. Ez az egyetlen dolog, amit el akarnak törölni. Egyértelmű, hogy jogilag kétharmados többség szükséges ahhoz, hogy jogállami körülmények között alkotmányozni lehessen, ami csak egészen különleges helyzetben, nagyon ritkán fordul elő, és aminek a lehetőségét egyrészt egy teljesen katasztrofális MSZP−SZDSZ-kormányzás, másrészt egy kompetens politikai erő teremtette meg.

P. Horváth Csaba

• Cimkék:
Rétvári Bence alkotmány Mesterházy Attila

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére