Az unió is támogatja az alacsonyabb korhatárt

Pénzbírsággal sújthatnák az óvodai hiányzást

A tervek alapján az óvodáztatás − a megfelelő körülmények megteremtésétől kezdve − ugyanolyan „közoktatási” kötelezettség lenne, mint az általános iskolai részvétel, és ezt az új közoktatási törvényben is rögzítenék. A kötelezettség alól önkényesen kibújókat akár 50 ezer forintos bírsággal is sújthatnák a jövőben – tudatták az államtitkárságon. Kötelező lesz az óvoda három éves kortól

Az oktatási kabinetnél elmondták: jelenleg csak ötéves kortól teszi kötelezővé a törvény a napi négyórás óvodai nevelésben való részvételt. Magyarországon a hároméves korosztályhoz tartozó gyermekek 90 százaléka jelenleg is jár óvodába, de a szakemberek úgy vélik, hogy éppen azok a gyerekek tartoznak a hiányzó 10 százalékba, akiknek családi körülményei miatt a legnagyobb szüksége lenne az óvodára. Az illetékesek úgy becsülik, nagyjából 20 ezer gyereket érintene a törvénymódosítás.

Felmentést kaphatnak a „jó családból valók”

Habár a készülő törvény általánosan kötelezővé tenné az óvodába járást, bizonyos esetekben úgymond „rugalmasan” kezelnék az előírásokat. A szakállamtitkárságon jelezték: számos egyeztetés még hátravan, ám annyi már most is biztosnak tűnik, hogy ahol a családban való nevelkedés megbízhatóan segíti a kicsi testi-lelki fejlődését, a körülmények mérlegelése után a gyerek felmentést kaphat a kötelező óvodába járás alól.

E rugalmas hozzáállás dacára a szakállamtitkárságon azt mondják: a család körülményeitől függetlenül minden gyereknek ajánlott az óvoda, hiszen ebben a korban kiemelt szerepe van a tudatos, szakmailag megalapozott közösségi nevelésnek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyermekek már az általános iskolában érezhetően profitálnak az óvodában vagy egyéb intézményes keretek között eltöltött időszakból. A korai nevelés intézményes feltételeinek biztosítása hosszú távon az állam szempontjából kifejezetten jó befektetés.

Megtérülő befektetés az óvodáztatás

A téma kapcsán nemrég nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten. A szakmai tanácskozáson Andrulla Vasziliu oktatásért felelős EU-biztos emlékeztetett rá: az unió célja, hogy 2020-ra a négyéves és a tanköteles életkor közötti gyermekek 95 százaléka kapjon megfelelő színvonalú intézményes kisgyermekkori nevelést. Ez különösen a hátrányos helyzetű gyerekek életében fontos, mert későbbi eredményeik függnek a szakszerű korai felzárkóztatásuktól.

Andrulla Vasziliu szerint a tagállamoknak gazdasági szempontból is fontos a kisgyermekek minőségi nevelése, mert így kevésbé valószínű felnőttkori munkanélküliségük, és mivel tájékozottabbak, jó eséllyel egészséges életmódot folytatnak majd, így az egészségügy költségeit sem növelik olyan nagymértékben. Kutatások igazolják, hogy az országok hatalmas megtakarításokat érhetnek el, ha nagy hangsúlyt helyeznek a kisgyermekkori nevelésre – tette hozzá az uniós illetékes.

Az Európai Unió oktatáspolitikája a minőség és a méltányosság szempontjából az oktatás különböző szintjeire korábban ajánlásokat fogalmazott meg, a kisgyermekkori nevelés és az iskola-előkészítés területén ilyen ajánlás még nem született.
Az államtitkárságon kérdésünkre említették Edward Melhuish, az University of London professzorának számításait, miszerint Nagy-Britanniában húsz év alatt 880 milliárd fontos költségmegtakarítás érhető el a megfelelő színvonalú korai intézményes nevelés által.

Lenne hely az új óvodáknak

A kötelező óvodába járás nem okoz ugyan „létszámrobbanást”, de a férőhelyek egyenlőtlen elosztása miatt elsősorban a szegényebb országrészekben kell majd állami és uniós források segítségével új intézményeket építeni, régi óvodákat felújítani, bővíteni – hangsúlyozták az illetékesek. Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy az államtitkárság pontosan fel akarja mérni, hány óvodai férőhely van.

A Széchenyi Terv keretében még ebben a fél évben uniós projektek indulnak, s 10-12 milliárd forintból óvodák bővítése kezdődhet meg. Országos szinten nagyjából megfelelőnek tűnik a férőhelyek száma, a három-négy éves gyermekekkel számolva hét-nyolc százalékos növelésre lenne szükség, ami néhány ezer férőhelyet jelenthet. A mindennapi.hu úgy tudja, több − jelenleg használaton kívüli − állami tulajdonú épületet is újraminősíttetne az államtitkárság; kissé „puhítanák” az óvodák létesítésével kapcsolatos infrastrukturális minimumfeltételeket, mivel azok több ponton indokolatlanul szigorúak.

Szigeti Ildikó
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére