A családi adókedvezmény nem jutalom

Mitől lehet boldog egy gyerek? - interjú Soltész Miklóssal

– A most készülő alkotmány szavazati joggal, a már elfogadott adótörvény kedvezményekkel ösztönzi gyermekvállalásra a fiatalokat. Ezek valós motiváló erővel bírnak?

− Kizárólag külső „ösztönzőkkel” nem lehet gyermekvállalásra buzdítani a fiatalokat. A kormány elsődleges célja azonban nem is az, hogy minél több gyermek szülessen, hanem az, hogy a gyermek érték legyen, ne nyűg vagy teher. Az intézkedések célja, hogy valamiféle kompenzációt kínáljon a gyermekek vállalásával automatikusan több felelősséget is vállaló családoknak. Az intézkedések üzenete tehát az, hogy érvényesíthető legyen a gyermekvállalás. Fontos, hogy már az első gyermek után is járhassanak a kedvezmények, hiszen sok esetben az első gyermek megszületését nagyobb dilemma előzi meg, mint a másodikét vagy a harmadikét. Tisztában kell azzal lenni, hogy a gyermekvállalásnak egyszerre van gazdasági, társadalmi és lelki háttere, amibe külső ösztönzőkkel nem lehet és nem is szabad beavatkozni, de a mindenkori kormányok feladata, hogy megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy ha valaki a gyermekvállalás mellett dönt, ne érje hátrány.

– Magát „kényszerszingliként” definiáló fiatal nők sérelmezik, hogy negatív diszkrimináció áldozatai, például nem részesülnek adókedvezményben, pedig rajtuk kívül álló okokból nincs gyerekük. Mit gondol erről?

− A magyar nyelvben sokan pejoratívnak tartják a szingli kifejezést. Valóban sokan vannak egyedül önhibájukon kívül, és számosan szeretnének, de nem tudnak gyermeket vállalni. A fiatalokat nem szabad bántani emiatt! A pozitív ösztönzők nem a gyerektelenek büntetését, hanem a gyermeket nevelők bátorítását, megerősítését célozzák. Az adókedvezmény nem jutalom, hanem támogatás, ami jár a családoknak. A gyermeket nevelők nem csupán a saját családjuk fennmaradását, hanem a népjóléti rendszer működését, a társadalom céljait is szolgálják.

– A minap egy előadásában problémaként említette, hogy a gyermekvállalásra való felkészítés nem szerepel a tantervben. Mit tehet egy iskola a családi életre nevelés terén?

− Valóban súlyos problémának tartom, hogy a családi életre, a gyermekvállalásra való felkészítés nem része az iskolai nevelésnek. Egy felmérés szerint matematikával, biológiával vagy földrajzzal az iskolában annyit foglalkoznak, hogyha összeadjuk, 6 hétig a nap 24 órájában ezt tanulják, jóllehet az emberek többségének az iskolán kívül soha nem lesz szüksége erre a tudásra. Ehhez képest a családi életre nevelésre nincs mód és idő az oktatási intézményekben, aminek egyenes következménye, hogy a fiatalok felkészületlenül lépnek házasságra, vállalnak gyereket. Részben ezzel magyarázható a sok szétesett család, a mind több viselkedészavaros gyerek. Meggyőződésem, hogy az egzakt tudományok mellett praktikus tudással is fel kell vértezni a gyerekeket, például nem maradhat el a szexuális felvilágosítás.

– Úgy tudjuk, nyilatkozatot is megfogalmazott az európai gyermekekért. Mit tartalmaz ez a dokumentum?

– Egy 3 pontból álló nyilatkozat elfogadására teszek javaslatot: a család a társadalom alapja, a gyermek alapvető joga, hogy családban nőjön fel, valamint a gyermekek szülei felelősek a rájuk bízott gyermekekért. Szorgalmazom, hogy mind a nemzeti, mind az európai döntéshozók segítsék elő a családok védelmét és támogatását, hogy azok anyagi, érzelmi, erkölcsi és szellemi biztonságot jelenthessenek a gyermekeknek. Szeretnénk tudatosítani mindenkiben, hogy a nagycsalád érték.

– Mit gondol, jó ma gyereknek lenni?

– Egy gyermek jólétét nagyon sok tényező határozza meg. Lehet ridegen, kizárólag gazdasági mutatók, így a GDP mentén mérni, meghatározni, hogy mennyi pénz jut egy gyerekre, vagy mennyit kap ebből vissza egy-egy állam. Vannak nagyon gazdag országok és azokban boldogtalan gyermekek. Ugyanakkor vannak ellenpéldák is. Említhetném Burmát, a világ egyik legszegényebb országát, ahol az egy főre eső boldogságot mérik, és bizony szép számmal akadnak ott boldog gyerekek. Nyilvánvaló, hogy a nyomor nem tesz jót senkinek, de a nagy gazdagság sem lehet önmagában garanciája a boldogságnak. A társadalmi és lelki tényezők a gazdasági feltételeknél erősebben nyomnak a latba. Az oktatási rendszeren, a családtámogatáson vagy a sporton keresztül javítani lehet a gyermekek közérzetét.


Szigeti Ildikó

• Cimkék:
gyermekjólét szingli

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére