Társadalom
2011-05-20 08:02:00
Az ombudsman is vizsgálja a lakcímvisszaéléseketMiért él jogbizonytalanságban a lakásbérlők többsége?
Jogbizonytalanságban él a lakást bérlők nagy része Magyarországon, mert a tulajdonosok legtöbbször nem engedik bejelentkezni bérlőiket, akik ezáltal nem rendelkeznek állandó lakcímmel.
Magyarországon a lakcím nyilvántartási törvény értelmében a beköltözést követően, három munkanapon belül jelezni kell az illetékes önkormányzat felé az új lakhely, vagy a tartózkodási hely címét.
Sem az önkormányzatok, sem a közigazgatás illetékesei nem rendelkeznek megfelelő megoldási javaslattal arra helyzetre, amit a lakcímebejelentési kötelezettség elmulasztása okoz. Az a bérbeadó, aki az érvényes bérleti szerződés ellenére nem engedi a bejelentkezést, törvényt sért, mégis ez a bevett gyakorlat.
Mit mond a jog?
A bérlő egyetlen lehetősége jelenleg, hogy bírósághoz fordul, mégpedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján. Ez a megoldás azonban nem életszerű és csak a legritkább esetben fordul elő, mivel a bérlők tartanak a szerződés bontástól vagy válaszlépésként a lakbér esetleges emeléstől. Így többnyire minden marad a régiben és lakcím nélkül próbálnak élni illetve túlélni. Lakcím ugyanis szinte mindenhez kell. Helyhatósági választáson való részvételhez, bankszámla nyitáshoz, gázártámogatás igénybevételéhez, iskolai, vagy óvodai beíratáshoz, de még a könyvtárhasználathoz is.
A bérlakásban élők lakóhely bejelentésének hiánya a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) eljárási tapasztalatai szerint nagymértékben összefügg azzal, hogy a szállásadók bizalmatlansági, adózási, vagy egyéb okból nem adják hozzájárulásukat bérlőik lakcímbejelentéséhez.
A mindennnapi.hu által megkérdezett jogász szerint ha a bérlet lejártakor a szerződéssel rendelkező bérlő magától nem költözik el, csak lakáskiürítési per útján tehető ki az ingatlanból és ezek a perek akár 3-5 évig is elhúzódhatnak. A jogász szerint félreeértésen alapszik a bérbeadók félelme a bejelentéstől, ugyanis a bérlők nem a bejelentettség ürügyén, hanem a szerződés által tartózkodnak a lakásban. A bejelentkezéshez a bérbeadó hozzájárulása is kell, a kijelentéshez azonban elég a bérelt lakás tulajdonosa, aki a kényszer kijelentés intézményével élve megszüntetheti korábbi bérlője bejelentését.
Mit tesznek a hivatalok?
Kíváncsiak voltunk, hogyan próbálják gátolni a lakást bérbeadók törvénysértő magatartását a közigazgatási szervek, valamint az önkormányzatok. Kiderült, hogy a valós lakcím adatok bejelentése, nyilvántartásba vétele érdekében tavaly a KEK KH két szakmai tájékoztatót is kiadott a települési önkormányzatok jegyzőinek a lakcím bejelentési kötelezettség teljesítését gátló helytelen szállásadói magatartás visszaszorítása érdekében. A hivatal a települési önkormányzatok jegyzőinek javasolta, helyben, szokásos módon hívják fel a lakosság figyelmét arra, hogy a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg.
Ugyanezt a figyelem felhívást kaptuk válaszként a józsefvárosi önkormányzattól is, ahol azt is elmondták, hogy óvodába, iskolába kötelezően a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint veszik fel a gyermekeket, amennyiben további férőhely rendelkezésükre áll, akkor a lakóhely és tartózkodási hely hiányában is biztosítják a felvételt.
Büntetés is lehet a vége
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint súlyos esetben akár egymillió forint bírságot is kaphat az, aki elmulasztja bejelenteni, hogy más használja ingatlanát. Az ingatlanukat kiadó tulajdonosoknak nyugtaadási kötelezettségük is van, aminek elmulasztása esetén 30-tól 200 ezer forintig terjedő bírságra számíthatnak. A szigorú szabályozás ellenére mégis sokan vannak akik elmulasztják a bérbeadásból származó jövedelem után fizetendő 25 százalékos adó befizetését.
A NAV állásfoglalása szerint alapvetően két részre lehet választani az ingatlan bérbeadás piacát adózási szempontból. Az egyik csoportba a társaságok és egyéni vállalkozók tartoznak, akik jellemzően számlát kérnek a bérbeadótól, így könnyen nyomon követhető ha valamelyik fél csal. A másikba a magánszemélyek részére bérbe adott ingatlanok tartoznak. Ebben a csoportban a bérbeadók adófizető hajlandósága lényegesen alacsonyabb, hiszen ez esetben a kifizető, vagyis a bérlő nem működik közre az adókötelezettség teljesítésében, vagyis gyakorlatilag ellenőrizhetetlen a bérbeadó adózása.
Lapunknak adott válaszában az adóhatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy az adófizetés elkerülését a bérbeadók számára érdemes megfontolni, mivel a lakások amortizáció, valamint felújítási költségének elszámolási lehetőségével lényegesen csökkenhet a kiadásból származó bevétel adóval terhelt része.
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának OBH 7079/2010. számú jelentésében foglaltakkal összefüggésben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az érintett tárcák bevonásával vizsgálja a lakcím bejelentési eljárás, illetőleg a bejelentett lakcímhez fűződő jogok és kötelezettségek rendszerének jogi szabályozását, lehetséges módosításának irányait, a bérbeadói hozzájárulás hiányában bejelentett lakóhellyel nem rendelkező polgárok számának csökkentési lehetőségeit.
P. Horváth Csaba
|
