Gödörből lett szimbolikus közterület

Miénk ez a tér – Széll Kálmán a Jobbik ötlete volt

Az egykor agyagbányaként és téglaégetőként funkcionáló mai Moszvkva teret teret a 20. század elején a népnyelv még Gödörnek hívta. Mindaddig, míg a teret 1929-ben el nem nevezték Széll Kálmánról, az 1915-ben elhunyt miniszterelnökről és pénzügyminiszterről. A tér nevét ideológiai okokból 1951-ben változtatták Moszkva térre, e neve még a rendszerváltást követő nagy utca-visszanevezések után is megmaradt. A szocializmus idején csupán egyszer kapott új nevet az egyre nagyobb méreteket öltő placc: 1956. október 26-án átkeresztelték Ifjú Mártírok terévé.

Lehetett volna Antall József is

Széll Kálmán sem lett elfelejtve: a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és 1970-es évek között Kalef, vagy ritkábban Széllkalef volt (a „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája). Az itteni ücsörgést, nézelődést és randevúzást hívták kalefozásnak (erről Török Ferenc Moszkva tér című filmje is megemlékezik).

Az elmúlt években többször is kezdeményezték a tér átkeresztelését. 2001-ben a Lelkiismeret 88 munkacsoport szorgalmazta az említett tér átnevezését. 2002-ben és 2006-ban egy ifjúsági szervezet állt elő névváltoztatási ötlettel, a lehetséges változatok között szerepelt Antall József tér, Ötvenhatosok tere, Ifjú mártírok tere, Mindszenty József tér, de még szóba jöhetett a régi Széll Kálmán tér elnevezés. 2010-ben két jobbikos képviselő (Bana Tibor és Staudt Gábor) ismét Széll Kálmán egykori miniszterelnök nevét adta volna a Moszkva térnek, erről határozati javaslatot nyújtottak be a Parlamentnek.

És miért éppen Széll Kálmán?

„Nem kevesebb, mint 63 millió forint deficittel vette át az államháztartás vezetését s három évvel később 23 millió deficittel hagyta azt hátra.” – dicsérte az egykori miniszterelnököt és pénzügyminisztert barátja, Halász Imre a Nyugat című irodalmi lapban 1915 szeptemberében.

Az egy hónappal korábban, 72 éves korában elhunyt Széll Kálmán nevét a kormány által bevezetett strukturális reformok viselik majd. A Széll Kálmán Tervet a róla elnevezett alapítvány rendezvényén jelentették be. Csák János közgazdász, az alapítvány egyik gründolója így indokolta a Heti Válasznak adott interjújában, miért választották a nagy tekintélyű előd nevét 2003-as alapításukkor: "Jelentős szerepe volt a gazdasági kiegyezésben (…) Hatékony vezető volt, jól tudta, hogy bármilyen szervezetben a siker öt százalékban múlik a jó stratégián, és 95 százalékban a módszeres végrehajtáson."

Matolcsy György gazdasági miniszter indoklása szerint azért Széllről nevezték el a gazdasági csomagot, mert így tisztelegnek a költségvetési hiány csökkentéséért tett erőfeszítései előtt.–Gazdaságtörténeti áttörés lesz. Szép cél, Széll Kálmán büszke lenne ránk" - mondta a gazdasági miniszter arról, hogy a tervek szerint a mostani 80 százalékról 65-70 százalék közötti szintre tervezik csökkenteni a GDP-arányos államadósságot.

Gerő András, a botrányos kijelentéseiről is elhíresült  történész az origo-nak azt nyilatkozta, nem kell túlértékelni Széll tevékenységét. Az államháztartási hiány nagyarányú csökkenése szerinte inkább az 1873-as gazdasági válságot követő, Európa-szerte érezhető fellendülésnek tudható be, nem pedig az egyébként precízen dolgozó Széll személyes teljesítményének. Gerő szerint, ha a kormány csomagját valamilyen nagy hatású gazdasági reformerről akarták volna elnevezni, sokkal inkább választhatták volna a háromszor is miniszterelnökké választott Wekerle Sándort, vagy az első világháború után a stabil pengőt megteremtő Bethlen Istvánt.
 

-mi-

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére