Társadalom
2011-07-20 19:00:00
Az atomenergiáról: pro és kontraMi lesz Paks sorsa?
A világ számos pontján arra törekednek, hogy csökkentsék az atomenergia arányát az energiaellátásban. A napokban a kormány elé kerülő Nemzeti Energiastratégia a jelenlegi kapacitás megőrzését támogatja.
Bencsik János, klíma- és energiaügyért felelős államtitkár, azt állítja az atomenergia nélkül hazánkban nem megoldható az áramellátás, ezért is szükséges az atomerőmű üzemidő-hosszabbítása. A stratégia előrejelzései szerint évi 1,5 százalékra tehető az energiaigény bővülése, ami 2030-ra összesen a 30 százalékot is eléri, 2050-ig pedig a 70 százalékot. A stratégia a szénbázisú villamosenergia-termelés arányát is a mostani szinten kívánja tartani, míg a zöld-technológiából származó áram arányával növekedésével számol.
Nemhogy bezárják, bővítik
Elgondolkodtató, hogy hol marad a stratégiából a paksi erőmű bővítése, hiszen ha az atomenergia arányának szinten tartásával számol és tulajdonképpen csak a zöld megoldások növekedését kommunikálja, akkor hol vannak az előkészítés alatt álló bővítés kapacitásai? A Lévai-projekt keretében 2009 óta készítik elő a paksi atomerőmű bővítését. A kapcsolódó szakmai, engedélyezési, beruházási konstrukcióról és a finanszírozásról az Országos Atomenergia Hivatal felé számolnak be, de már felmerült az igény az Országgyűlés felé történő rendszeres jelentésekre, ezért a fejlesztési tárca kormánybiztos kinevezését javasolta a minap. Így elég egyértelmű, hogy a kormány növelni szeretné az atomenergia részarányát az energiatermelésben.
Számos példa igazolja az atomerőművek veszélyességét. Az idei fukusima-i környezeti katasztrófa, a korábbi, majaki katasztrófasorozat, Csernobil, mind ékes bizonyítékai annak, hogy veszélyesek az erőművek. A radioaktív hulladék tárolása pedig állandó környezet-romboló hatással jár.
Ennek ellenére a KPMG globális energetikával foglalkozó intézetének legfrissebb tanulmánya szerint az atomenergia a legjobb energiaforrás. Állításuk szerint előállítása költséghatékony és a legkevésbé környezetszennyező. A zöldenergia előállítását nem tartják alternatívának, mert az túlságosan függ egy ország földrajzi adottságaitól. Mindezek alapján a KPMG meglátása szerint a felelős kormányzatoknak mindenképpen el kell gondolkodniuk azon, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a nukleáris erőművekre.
A zöldek indokolják a leépítéseket
A környezetvédők álláspontját már ismerjük. Júniusban nyolc magyar környezetvédő csoport fogalmazta meg az „Új Európát” című mozgalmat, ami a fosszilis és nukleáris energiatermelés leépítését szorgalmazza. Hiányolják az Európai Bizottságtól, ami nemrég kiadta a klíma- és energiapolitikai Útitervét, a végrehajtás forgatókönyvét. A Bizottság számításai kimutatták, hogy nincs szükség az atomenergia használatának bővítésére, sőt szinten tartására sem az ellátáshoz. Céljuk, hogy hazánkban is átálljunk a környezettudatos energiatermelésre.
Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az atomenergia alapanyaga, az urán véges forrás. Hetesi Zsolt, az ELTE fizikusa, felhívta a figyelmet arra, hogy a bányászat növekedése 2035-2040 tájáig várható, utána az uránkészletek bányászata csökken. Hazánkban a termelt áram 40 százaléka származik Paksról, az atomerőművek alaperőművek, azaz az idő túlnyomó részében működnek. Akkor a legkihasználtabbak, ha a működési idejük alatt azonos üzemi teljesítménnyel működnek.
A szakértő ezekre hivatkozva úgy ítéli, hogy szükséges és ésszerű a 4 paksi blokk kiváltása, melyek üzemideje 2037-ig lejár és a 2000 MW alaperőművi kapacitás hiányozna a magyar villamos rendszerből. A kockázatokat a fizikus inkább az üzemeltető országok stabilitásában látja. A hagyományos uránkészletek kimerülése, a kiégett fűtőanyag hosszú távú sorsa, esetleges problémák egy instabil társadalmi berendezkedés mellett.
Egyelőre nincs más
Mindenképpen nehéz megítélni az atomenergia kérdését laikusként, de még szakértőként is. Azonban tény, hogy hazánkban rövid távon nem helyettesíthető Paks kapacitása, de mindenképpen elgondolkodtató, hogy inkább az alternatív energiaforrások fejlesztését kellene támogatni. Az igények kielégítése mellett rendkívül fontos a biztonság, így a társadalmi párbeszéd elengedhetetlen a kérdésben.
Kotulics Mónika
|
