Vans napszemüvegek

Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Társadalom

2011-02-23 06:50:00

Új környezetvédelmi program 1300 milliárd dollár kell a zöldgazdálkodásra

Megvan a megoldás a világválságra?

Biztosítaná a globális gazdaság hosszú távú stabilitását, ha a kormányok és a cégek évente 1300 milliárd dollárt fektetnének a zöldgazdaságba – tájékoztatott az ENSZ.

Az ENSZ közzé tette környezetvédelmi programjának (UNEP) éves jelentését, melynek középpontjában számításuk eredménye áll: évi 1300 milliárd dollár (260 ezer milliárd forint…) zöldágazati befektetésével biztosítani lehetne a globális gazdaság hosszú távú stabilitását – tájékoztatott a BBC News. A dokumentum rámutat: emellett feltétlenül szükségessé vált, hogy a világgazdaság GDP-jének legalább két százalékát átcsoportosítsák a tíz legfontosabb zöldgazdasági szakterületre, köztük a hatékony szén-dioxid kibocsátás, vagy az erőforrás-hatékonyság ügyére. Az ajánlások sorában szerepel az intenzív fogyasztástól független növekedés modelljeinek kidolgozása is.

A tőkét eddig rosszul osztották el

Az ENSZ-tagállamok közel 100 minisztere vállalt aktív részvételt a jelentés bemutatására összehívott ülésen. Pavan Sukhdev, az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) zöldgazdasági vezetője felhívta rá a figyelmet: jelenleg a kormányoknak központi szerepük van abban, hogy törvényeik és politikájuk megváltoztatásával lehetővé tegyék a pénzügyi befektetések átcsoportosítását a közösségi javak területére. Kiemelte: a világ jelenleg legsürgetőbb dilemmáit a működő tőke helytelen elosztása generálja. A helyzet megoldása így már csak sürgető intézkedések révén lehetséges.

A problémák megoldását elősegítheti, ha fokozatosan kivezetik az évi, összesen 600 milliárd dollárra rúgó, fosszilis tüzelőanyag-támogatásokat és azokból 20 milliárd dollárnyi összeget átirányítanak – például a fenntartható halászati tevékenység kialakítására. Az UNEP definiálta a zöldgazdaság terminusát is, melynek a lényege: „az emberi jólét és a társadalmi egyenlőség biztosítása amellett, hogy jelentősen csökkentik a környezeti kockázatokat és az ökológiai fenyegetettséget.”

Konkrét javaslatok "zöldítés" ügyében

A jelentés a katasztrófák elkerülése érdekében sürgető szükségnek tartja „bezöldíteni”az összes, globálisan mérhető beruházás legkevesebb 2 százalékát. Ajánlásként a kisbirtokos gazdaságok 108 milliárd dolláros és az energia-hatékony építőipari megoldások 134 milliárdos támogatását fogalmazták meg, emellett javasolják a halászflották kapacitásának csökkentése mellett a környezet-hatékony halászat 110 milliárd dolláros fejlesztését. Szükséges az éghajlatváltozás elleni küzdelem eredményeinek megfelelő fakitermelés 15 milliárdos támogatásának elkülönítése, valamint egy 110 milliárd dolláros víz- és hulladékgazdálkodási koncepció kidolgozása is.

A jelentést összeállító szakértők szerint a zöld modell 5-10 éven belül kimutatható növekedést eredményez a fejlődő országok gazdaságaiban. Ehhez azonban mindenekelőtt a nemzeti és nemzetközi szakpolitikai folyamatok megújítására van szükség.

Achim Steiner, az UNEP ügyvezető igazgatója rámutatott: a jelentést gyakorlatorientáltság jellemzi, megvalósításának sikerességét pedig megalapozza, hogy az érintett országok, közösségek és vállalatok miként kezdik megvalósítani a termelés és a fogyasztás fenntartható mintájának kidolgozását. A jelenlegi folyamatok beszédesek: jelenleg 2,5 milliárd ember él a Földön napi 2 dollárnál kevesebből, és amennyiben nem történik változás, 2050-re ez a gazdasági helyzet jellemzi majd az emberiség zömét. Végül hangsúlyozta: a fejlődésünk semmiképpen sem mehet a nagy létfenntartó rendszerek, az óceánok vagy a légkör működésének rovására.

(BBC News alapján)

Kompromisszum a párizsi G20-csúcson
A világ húsz legiparosodottabb, államainak gazdasági vezetői a francia fővárosban találkoztak, hogy az egyre égetőbb globális pénzügyi kérdésekről tárgyaljanak. Az eseményen mutatkozott be a G20 új vezetője, Nicolas Sarkozy francia elnök is, aki érthetően valami maradandót akart alkotni. A francia elnök sikerességét jellemzi, hogy a monetáris politika tervezett reformjára végül nem került sor, de a feleknek sikerült megállapodniuk a gazdasági egyensúlytalanságokat jelző közös makrogazdasági mutatókban. Ezek azonban jogilag nem kötelezik egyik országot sem, a végső nyilatkozat ráadásul rendkívül óvatosan fogalmaz, nem akar ugyanis összetűzést azzal a Kínával, mely a világ legnagyobb exportőreként és a második legnagyobb gazdasági hatalmaként hatalmas, 2010-ben 130 milliárd dolláros költségvetési többlettel és globálisan a legnagyobb, becslések szerint 2500 milliárd dollár értékű valutatartalékkal rendelkezik. Kína nyomására éppen a tartalékok (és az árfolyamok) nem kerültek bele a mutatók listájába. A hétvégén jó alkalom nyílt arra, hogy Washington újból megvádolja Pekinget: mesterségesen tartja alacsony szinten a yüant, hogy ezzel stimulálja az exportját.