A hívők közt kevesebb a lelkibeteg

Magyarország vezet az öngyilkosságban

„A vallásos ember nem adja az ördögnek a lelkét” – mondta egy közeli rokonom, amikor megtudta orvosától, olyan betegségben szenved, amin a tudomány mai állása alapján nem lehet segíteni. Majd egy évet élt még, méltósággal, rokonai, barátai és ismerősei számára is példamutató módon viselve betegségét. Katolikus lévén halála előtt pár héttel felvette a betegek szentségét, elbúcsúzott ismerőseitől és rokonaitól – az utolsó napjait szűk családi körben töltötte.

Sokak szerint meg lett volna minden oka arra, hogy esetleg  a könnyebb, a kevesebb szenvedéssel járó utat válassza. Mégsem tette, mert hívő ember volt. Tudta, hogy bűn, ha valaki gyilkol, akkor is, ha önmagának gyilkosa. A szakemberek is gyakran hangsúlyozzák, hogy a hit védőhálót jelent a bajba jutott embernek. Megkönnyíti a problémák és a kilátástalan helyzetek feldolgozását. Statisztikák bizonyítják, hogy a hívők közül kevesebben szenvednek a különböző pszichiátriai betegségekben.

Hányan halnak meg így?

Napjainkban az öngyilkosságok száma több mint riasztó helyzetet mutat; a világon negyven másodperceként megöli magát valaki, így évente egymillió ember hal meg.Talán még ennél is riasztóbb adat, hogy évente húsz millió körül van azok száma, akik megpróbálnak végezni magukkal. Magyarország sokáig világelső volt az öngyilkosság gyakoriságában, és bár a 80-as évek közepén csökkenésnek indult ez a szám, a javuló tendenciának 2007 óta vége szakadt.

2008-ban Európában már csak Litvánia előzött meg minket a százezer lakosra jutó öngyilkosságok számában. Jelenleg ott tartunk, hogy hazánkban naponta átlagosan hat-hét ember lesz öngyilkos, s  a saját magukat halálra ítélők négyötöde férfi. Ennek részben az a magyarázata, hogy az öngyilkosságra készülő férfiak sokkal gyakrabban választanak drasztikus, végzetes módszert, mint a nők. Hazánkban az öngyilkosságra elszánt férfiak hetven százaléka akasztással végez magával. A második leggyakrabban választott módszer a mérgezés.

A szakemberek szerint az öngyilkosság kockázatát növeli a pszichiátriai betegségek mellett, ha valaki elvált, elvesztette szeretett családtagját, munkanélküli lett, eladósodott, vagy volt öngyilkos a családjában. Nem készült külön statisztika, hogy a drog- és az alkoholproblémákkal küzdők körében milyen mértékű az öngyilkosságok száma, de a szakemberek gyanítják, hogy a szenvedélybetegségek növekedésével párhuzamosan az életüknek önkezűleg véget vetők aránya is nőtt az elmúlt években. A háziorvosok prevenciós felelőssége sem elhanyagolható. Hiszen a hozzájuk forduló emberekről gyakran kiderül, öngyilkossági kísérletük előtt felkeresték őket, és bár csak testi dolgokra panaszkodtak, valójában arra vártak, hogy orvosuk észrevegye, valami baj van.
 

Nyáron végeznek magukkal legtöbben

Az öngyilkosságban szerepet játszhat az utánzás is. Egy Bécsben végzett kutatás bizonyítja, hogy miután a média nem számolt be többé érzékletes részletességgel a metró elé ugró emberek haláláról, hetven százalékkal csökkent a földalattiban elkövetett öngyilkosságok száma. A szakemberek szerint az utánzás veszélyével kell számolni akkor is, ha híres ember követ el öngyilkosságot.

Ezenkívül olyan külső tényezők is szerepet játszanak az öngyilkosságok számának megugrásában, mint hogy milyen évszak van. A legtöbb öngyilkosságot nyáron követik el. Nem bizonyított, de elképzelhető, hogy ebben a hormonszintek változása is közrejátszik.Tavasszal kezd megnőnii az ilyen halálesetek száma, és nyárra csúcsosodik az arány.

Szomorú adat, hogy az öngyilkosok körülbelül 30 százalékának volt már korábban öngyilkossági kísérlete. A szakemberek  úgy vélik, a vallásosságon kívül védőhálóként működhet, ha valakinek sok gyermeke van, állapotos vagy rendszeresen sportol.

Parcsami Gábor

• Cimkék:
öngyilkosság média vallásosság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére