Társadalom
2011-09-01 09:09:00
Ősztől éjszakákba nyúlhat a törvénygyárLobbik harca újratöltve
Forró ősz kezdődik ősztől a parlamentben: „nagy országátalakítás” a finiséhez érkezik, és meghatározó jelentőségű törvények kerülnek napirendre. Érdemes áttekintenünk, mi várható a következő néhány hónapban.
A politikai uborkaszezon a végéhez közelít, amit abból is érzékelhetünk, hogy a kormányzati szereplők ismét aktivizálódnak. Bár augusztusban a nyári szünet miatt az ellenzéki pártok térfelére került a politikai napirend tematizálása, ezt a szerepet minden bizonnyal ismét visszahódítja a Fidesz−KDNP és a kormányzat.
Kemény politikai csaták elé nézünk
A parlamenti többség tavasszal elfogadta Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvényét, de ezzel az alkotmányozás folyamata még korántsem ért véget. Az alaptörvény összesen 32 sarkalatos törvényt nevesít, s azok benyújtásának, elfogadásának nagy része őszre maradt. A törvények között olyan fajsúlyosak szerepelnek, mint a választási rendszerről szóló, az önkormányzati vagy az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság átszervezéséről szóló törvény. Bár ezek tartalmáról még keveset tudunk, valószínűsíthető, hogy kemény politikai csaták zajlanak majd felettük.
A választási rendszer átalakítása az ellenzéki pártok érdekeit komolyan sértheti, tagjai ezért minden bizonnyal fokozott aktivitással próbálják majd elbizonytalanítani a kormányzatot, akár tüntetések szervezésével, demonstratív parlamenti magatartással vagy éppen kivonulással fejezve ki tiltakozásukat. Sikerük meglehetősen kétséges az előző év hasonló jellegű akcióiból kiindulva; a kormányzat a három ellenzéki párt egybemosásával és „a megelőző nyolc év” hangoztatásával lesöpörte az ellenzék erőfeszítéseit.
A kormányzat viszont nem tudja ilyen egyszerűen lesöpörni a frakción belüli (vagy éppen a két frakciója közötti) érdekellentétekből származó nehézségeket az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban. A tavaly őszi önkormányzati választásokon aratott jelentős Fidesz-győzelem egyik következménye, hogy a parlamenti frakció egyharmada, 76 képviselő egyben polgármesteri pozíciót is betölt, s ők valószínűleg nincsenek elragadtatva a kormánynak a települési önkormányzatokat megcsonkító centralizációs törekvéseitől. A frakción belüli önkormányzati lobbi erejét fokozza, hogy a párt több vezető tagja is polgármester, mint Kósa Lajos, Pokorni Zoltán vagy a frakcióvezető Lázár János. Tarlós István a lemondását is kilátásba helyezte a Fidesz által húsz év után először megszerzett főpolgármesteri posztról, ha a fővárosi törvényt a frakcióban ülő kerületi polgármesterek szájíze szerint formálják, így esetleg erősen gyengítve a főváros hatásköreit a kerületekkel szemben.
Oktatási és egészségügyi bomba
A közoktatási törvényt (a régóta ígért felsőoktatási törvény meglepetésre nem szerepel az őszi menetrendben) és az egészségügyi törvény módosítását is az ősszel fogják tárgyalni. A szakmai szervezetek ellenállásán túl ezeken a területeken a kormánypártokon belül is erős szakmai viták várhatók. A humántárca nagy jelentőségű, hosszú távra készített törvényeinél is a belső ellenállás okozhat komolyabb fejtörést a kormányzatnak. Az oktatáspolitika terén elég csak a hónapokon át tartó − az utóbbi időben kissé visszaszoruló, de a napokban ismét feléledni látszó − Pokorni–Hoffmann-vitára gondolni. A helyzetet az is nehezíti, hogy a szakmai vita könnyen a két kormánypárti frakció közti ellentétté mélyülhet, mivel Hoffmann Rózsa munkáját a KDNP támogatja.
Egészségügyi kérdésekben a kormányváltás kezdete óta komoly viták vannak a Fidesz egészségpolitikusai és a Szócska vezette államtitkárság között, a feszültség semlegesítéséért kapott Orbán Viktortól Mikola István OECD-nagyköveti és Pesti Imre kormánymegbízotti kinevezést, de a két erős ember távozása az egészségügyi bizottságból (Mikola esetében a parlamentből is) nem teremtett nagyobb támogatást Szócskának. A korábban felvázolt önkormányzati lobbi mindkét szakpolitika területén színesíti a helyzetet, ugyanis az oktatási és az egészségügyi intézmények államosítási tervei erősen sértik az önkormányzatok érdekeit.
Erősödő civil szféra
Az előző évhez hasonlóan ismét számítani lehet a civil szférából érkező ellenállásra, ezúttal a Munka törvénykönyvével kapcsolatban: már a tervezet is nagy port kavart a közéletben, hiszen a munkavállalók sokaságát érinti közvetlenül. Az állampolgári elégedetlenség az emberek pénztárcáját érintő ügyekben a leginkább mozgósítható, ami valószínűleg ismét a civil szférából fog elindulni. Az ellenzéki pártok az utóbbi időszak tapasztalatai alapján csak támogatói nyilatkozataikkal tudják kísérni az akciókat, ugyanis eddig az ilyen jellegű megmozdulások szervezésekor hangsúlyozottan kérték a pártok távolmaradását.
Természetesen az idei őszi ülésszak sem maradhat a szokás szerint kiemelt jelentőségű költségvetési törvény és adótörvény nélkül. A makrogazdasági adatok vártnál rosszabb eredményei és a költségvetési hiánycélhoz való ragaszkodás sem vetít elő könnyű vitákat: a várható kiadáscsökkentések komoly érdeksérelmeket okozhatnak a frakción belül és azon kívül is. A parlamenti képviselők tehát nem számíthatnak könnyű őszre, a törvénygyár ismét beindul, és a tavaszihoz hasonló, éjszakába nyúló ülések is várhatók.
Bene Márton
|
