A szegényebb kerületekre utaznak

Las Vegas a 4-es, 6-os vonalán

Ugyan 2008 után a szerencsejáték szektort is elérte a válság, még mindig rendkívül magas összeget hagynak a magyarok a játéktermekben. A magyarországi pénznyerőpiac bevétele több mint 90 milliárd forintra emelkedett 2008-ig, és a recessziót követően is csupán 10 milliárddal esett vissza 2009-ben.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2009-ben csak a nyerőgépek üzemeltetése után befolyt játékadó összege – automatánként, havonta százezer forint – közel 36 milliárd forint volt. A 2010. év első félévében a pénznyerőszegmens tiszta játékbevétele több mint 37 milliárd forint.

A fővárosban 1254 működési engedéllyel rendelkező játékterem üzemel, melynek nagyjából negyede a 4-es és 6-os villamos vonalán elhelyezkedő kerületekben, egyfajta kis Las Vegasként működik. A többi kerület átlagához képest kiugróan sok játéktermek van a III. kerületben, valamint a XIV. kerületben is. Előbbiben százhuszonhárom, utóbbiban pedig száz játékbarlang nyeli a lakosság pénzét. A budai, úgynevezett elit kerületekben alig található játékterem; az I. kerületben három, a XII. kerületben kilenc helyen lehet hódolni a szenvedélynek.

Százezer ember szerencsejáték-függő

Az Ipsos Véleménykutató Zrt. 2010-ben végzett felmérése szerint a felnőtt magyar lakosság 1,2 százaléka, közel százezer ember szerencsejáték-függő. Az országos vizsgálat keretében összesen tízezer embert kérdeztek a játékfüggőség kockázatairól. A közvélemény-kutató cég vizsgálata szerint a szerencsejáték-függők átlagosan húszezer forintot költenek havonta szenvedélyükre, de ennél magasabb összegek is előfordulnak. A megkérdezettek szerint "az a játékfüggő, aki nem képes kontrollálni magát a szerencsejátékoknál, aki azért keresi a pénzt, hogy azt utána szerencsejátékra fordítsa".
 

A kutatás a szenvedélybetegek családtagjainak véleményére is kiterjedt, valamint az őket érintő következményekre is. A szerencsejáték-függőkhöz közel állók többsége úgy nyilatkozott, hogy anyagi helyzete rosszabb lett a betegség megjelenése óta. A megkérdezettek a szenvedély kialakulásáért leginkább az egyént tették felelőssé, ezt a játékostársak követik, a játékszervező pedig a harmadik helyen áll. A vizsgálatból kiderül, hogy az átlagos szerencsejáték-függő 39 éves, férfi, alacsony iskolázottságú és városi lakos.

Vizsgálat nyerőgép-ügyben

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még tavaly decemberben rendelt el belső vizsgálatot a minisztérium illetékes szervezeti egységeinél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Szerencsejáték Felügyeletnél és a Mérésügyi Hatóságnál annak kiderítésére: a nyerőautomatákat üzemeltetése vajon megkárosíthatja-e az államot százmilliárdokkal.

A pénznyerőkkel kapcsolatos anomáliákat három belső ellenőr, valamint négy külső szakértő vizsgálja. Az adócsalás lehetőségét és a vizsgálat szükségességét Lázár János Fidesz-frakcióvezető a miniszterhez intézett írásbeli kérdése vetette fel. Azt tudakolta, miért nem érdekli az államot a pénznyerő automatákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a milliárdok. A tárca szerint a vizsgálat célja annak megállapítása, érte-e kár a költségvetést, vagyis az üzemeltetők az adóalapot képező bevételt eltitkolhatták-e.

Horváth Csaba

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére