Vans napszemüvegek

Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Társadalom

2011-03-14 16:01:00

Több zenész a díjazottak között

Kossuth-díjas Ki Kicsoda? – 2011

Schmitt Pál köztársasági elnök, a nemzeti ünnep alkalmából adja át az idei Kossuth-díjakat. Az alábbi összefoglalóban elolvasható, kik kapják és mit lehet róluk tudni.

Kossuth Nagydíjat kap NEMESKÜRTY ISTVÁN Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának a kulturális és művészeti életünk jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként.

Nemeskürty István (Budapest, 1925. május 14. –) író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár. Az ELTE-n magyar–olasz-művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1950-1956 között Budapesten tanárként dolgozott. 1956-1959 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1959-1963 között a Budapesti Filmstúdió vezetője volt. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a MAFILM vezetője volt. 1961 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtörténeti előadója, egyetemi tanár. 1966 óta akadémiai doktor, 1984-1986 között a Magyar Filmintézet vezetője volt. 1988-1989 között a Hazafias Népfront művelődés-politikai bizottságának elnöke, 1989-ben az ügyvezető elnökség tagja volt. 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió vezetője. 1991-1996 között a Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarájának elnöke volt. 1992-1996 között az Ösztöndíj Bizottság és a Magyar Könyv Alapítvány elnöke volt. 1993-1995 között a Magyar Írókamarának az elnöke volt. 1993 óta művelődéstörténetet tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1995 óta a Jel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke
Fontosabb könyvei: Ez történt Mohács után (1966), A filmművészet nagykorúsága (1966), Rekviem egy hadseregért (1972), Édes Erdély. Erdélyi krónika 1916-1967 (1988), Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig (1990) Magyarnak számkivetve (2003)
Fontosabb filmforgatókönyvek: Egri csillagok (rendező: Várkonyi Zoltán) (1968), Tizennégy vértanú (rendező: Hajdufy Miklós) (1970), Honfoglalás (rendező: Koltay Gábor) (1996), Sacra Corona (rendező: Koltay Gábor) (2001)

Kossuth-díjat vehet át:

BERECZ ANDRÁS népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett három évtizedes példaértékű, népdal- és népmesegyűjtői, műfordítói munkásságáért, varázslatos előadásaiért.

Berecz András (Budapest, 1957. október 29.) énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. Édesapja Felvidékről való, édesanyja Nagykunságban született. Festőnek és jogásznak készült. Az első dalokat édesanyjától tanulta. Megalapította az Ökrös és Egyszólam együttest, és énekesként hamarosan igen népszerűvé vált. Az éneklés mellett néprajzi tanulmányokat is folytatott. Kutatási területei elsősorban Felvidék, Erdély, Moldva (ahol először 1979-ben járt), Somogy, de Nagykunságban és Nyírségben is gyűjt dalokat, meséket, tréfákat. Magyar népzenét tanított Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York egyetemen.
Fontosabb lemezek: A szél patkójától a kő is szikrázik (Ökrös zenekar), Egyszólam, Vásárfia (Újstílus), Kalotaszegi mulatónóták (Ökrös zenekar).
További információ: http://www.folkinfo.hu/berecz/

BLASKÓ PÉTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész több évtizedes művészi pályája során drámai, vígjáték- és filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért.

Blaskó Péter (Budapest, 1948. június 13.) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész. Főiskolásként magyar katonát játszott az 1968-ban készült Egri csillagok című filmben. Első tévés szerepe az 1969-ben készült Halálnak halála című tévéjátékban volt. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, utána a Nemzeti Színház tagja lett. 1974-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek 1987-ig volt tagja, közben egy évadot játszott 1978 és 1979 között Kecskeméten. 1987-ben a budapesti Katona József Színházhoz szerződött. 1994-től 1995-ig szabadfoglalkozású művész volt. 1995-től 1996-ig a Thália Színházban, 1996-tól 1998-ig pedig a Thália Társaságban játszott. 1998 és 2001 között a veszprémi Petőfi Színház, majd 2001-ben egy évadra a Vígszínház tagja lett. 2002 óta a Nemzeti Színház tagja. 1995-1999 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. 2008-ban Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozásul nem fogadta el a Kossuth-díjat.
Fontosabb filmszerepei: Fényes szelek (1969), Szép lányok, ne sírjatok! (1970), 141 perc a befejezetlen mondatból (1975), Dögkeselyű (1982), Dögkeselyű (1982), Sose halunk meg (1993), Taxidermia (2006), Mansfeld (2006), A nyomozó (2008)

CZAKÓ GÁBOR József Attila-díjas író, publicista, szerkesztő a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként.

Czakó Gábor Csaba (Decs, 1942. szeptember 14.) író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végzi, a szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizik 1960-ban. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán fejezi be 1965-ben. 1965-1972 között jogászként dolgozott. Később az alábbi folyóiratok szerkesztője volt: Új Tükör (1978-1979) Mozgó Világ (1978-1983), Négy Évszak (1985-1986) Igen (1989-1990), Magyar Szemle (1992-1998)).
Fontosabb művei: Várkonyi Krónika, Luca néni föltámadása, Pigs avagy Disznójáték, Eufémia, Fehér ló , 77 magyar rémmese, Adorján és Seborján, Megváltó, Angyalok, Aranykapu, Törökkő, Emberkert, Van itthon elég krumpli.
További információ: http://www.czakogabor.hu/

FÖLDES LÁSZLÓ "HOBO" előadóművész, dalszerző a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége, életpályája elismeréseként.

Földes „Hobo” László (Újpest, 1945. február 13.), magyar bluesénekes, dalszerző, színész és a Hobo Blues Band együttes alapító tagja és énekese. 1965-ben kezdte meg tanulmányait az ELTE Bölcsészkarán, magyar- történelem szakon, majd 1966-ban Máriássy Félix felajánlotta neki, hogy ha megtanul valamilyen verset, felvéteti a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, de Hobo visszautasította a lehetőséget. '68-ban írta meg első dalszövegét Lakájdal címen. Szerepelt Szomjas György Tündérszép lány című filmjében, de megjelenik Kovács András Extázis 7-től 10-ig filmjében is. 1969-ben hozta létre első, mindössze négy fellépést megért zenekari próbálkozását Lepkék, virágok néven, továbbá szerepet kapott Magyar Dezső és Bódy Gábor Agitátorok című, már elkészültekor betiltott filmjében. 1978 áprilisában egy Lajos utcai kocsmában megalakult a Hobo Blues Band.Ez Hobo elképzelése szerint egy hobbi zenekar, amelynek akkori tagjai a következők voltak: Szakács László (dob), Gecse János (basszusgitár), Kőrös József (gitár), Földes László (ének). Nyáron sorra került az első Hobo Blues Band koncert a Lőrinci Ifjúsági Parkban, majd novemberben csatlakozott az együtteshez Póka Egon, akinek inspirációja alapján lépett az együttes a profi vonalra. Tagcsere eredményeképpen csatlakoztak: Döme Dezső (dob), Szénich János (gitár), Kőrös József (gitár). Egy évvel a megalakulás után, 1979-ben csatlakozott az addigi állandó vendég, Deák Bill Gyula is. Két évvel rá az együttes egy klubot nyitott az FMH-ban, majd megjelenik az első és egyetlen kislemeze a bandának. 1981-ban betiltották a Kopaszkutya lemezt. Hobo főszerepet kapott a Miskolci Nemzeti Színházban, az És te, szépségem, igen-igen, te című darabban, Bányai Gábor rendezésében. Egy évvel rá, 1982-ban a Szkéné Színházban Ascher Tamás rendezésében bemutatták Hobo első önálló estjét, amely az akkor üldözött és betiltott ellenzéki költő, Eőrsi István írásait tartalmazta, Mártha István zenéjével. Megjelent Hobo Rolling Stones könyve, majd a második Hobo Blues Band album, az Oly sokáig voltunk lenn. 1983-ban a Még élünk című lemez, majd '84-ben a Vadászat dupla lemez került a boltokba. 1987 nyarán közös lemezt készítettek és koncertet adtak Allen Ginsberg amerikai költővel . További részletek
Fontosabb saját albumai: I Love You Budapest (1993), Kenyerem java (1995), A hetedik József Attila versei (1998), Adjatok a kutyáknak húst Vlagyimir Szemjonovics Viszockij dalok (1999), Csavargók tízparancsolata (1999), Blues Jim Morrisonnak Jim Morrison versek és dalok II. (2001), Ballada a senki fiáról Faludy György versei (2004), Circus Hungaricus (2009).

KRISTÓF ÁGOTA író világszerte nagy sikert aratott irodalmi munkássága, számtalan nyelvre lefordított, egyedi stílusú és szerkezetű alkotásai, életműve elismeréseként.

Kristóf Ágota 1935. október 30-án született Csikvándon. 1956-ban férjével, és lányával Svájcba menekült és Neuchatelben telepedett le. Kizárólag francia nyelven alkot. Magyarul megjelent művei fordítások. A francia irodalmi kritika Becketthez és Ionescóhoz hasonlítja, és a XX. század végének egyik legfontosabb alkotójának teknti. "Több mint harminc éve beszélek, húsz éve írok is franciául, de még mindig nem ismerem. nem beszélem hiba nélkül, és csak a szótár gyakori használatával tudok rajta helyesen írni. Ezért hívom a francia nyelvet is ellenséges nyelvnek. És van még egy oka, amiért így hívom, és ez az utóbbi súlyosabb. Ez a nyelv az, amelyik folyamatosan gyilkolja az anyanyelvemet." (Részlet az Analfabéta c. regényéből)
Fontosabb művei: Le grand cahier / A nagy füzet (1986), a Preuve / A bizonyíték (1988), Hier / Tegnap (1995), L’analphabète / Az analfabéta (2004), La trilogie des jumeaux / Trilógia (2006).

KOVÁCS APOLLÓNIA előadóművész énekesgenerációk számára példaképül szolgáló egyedülálló stílusú előadóművészetéért, a magyar nóta és a magyar népdal lélek mélyéig hatoló, magával ragadó szépségű, kivételes tisztasággal történő megszólaltatásáért, kulturális örökségünk részét képező népdalkincsünk ápolásáért.

Kovács Apollónia (Vulkán, 1926. szeptember 20.) népdalénekesnő, színésznő. 1949–1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott. 1961-től Budapesten él és magyar cigánydalokat ad elő. Nemcsak előadja, hanem gyűjti is a dalokat, illetve egyes dalokat ő fordított le magyar nyelvre. 2007-ben a népi kultúra és népdalkincs ápolásáért, illetve előadóművészete elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
Lemezei: Magyar nóták (1971), Cigánydalok. Székely népdalok, Hej, dalade, dalade, Hosszú útnak hosszú pora (2003).

KUBIK ANNA Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész a legjobb színészi hagyományokat megtestesítő játékáért, a drámairodalom nagy szerepeinek emlékezetes megformálásáért, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként.

Kubik Anna (Ősi, 1957. január 8.) 1981-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Kazimír Károly és Iglódi István tanítványaként. Ezután a Nemzeti Színházhoz került, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház, majd a Művész Színház, végül a Thália Színház művésznője lett. 1999-től újból a Nemzeti Színház, 2000-től pedig a Pesti Magyar Színház szerződteti. 2002-től vendégművésze az új Nemzeti Színház számos előadásának. A Bubik István-díj kuratóriumának elnöke.
Fontosabb szerepei: Örkény István: Kulcskeresők (Nelli), Bertold Brecht: Koldusopera (Polly Peachum), Bronté: Üvöltő szelek (Catherine Earnshaw), Csehov: Ványa bácsi (Jelena Andrejevna), Schiller: Ármány és szerelem (Lady Milford)

MAKKAI ÁDÁM költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként. A költő honlapján beleolvashat műveibe.

MEDVECZKY ÁDÁM, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész a magyar zenei kultúra és oktatás ügyét szolgáló öt évtizedes tevékenységéért, az egész európai zeneirodalmat átfogó repertoárja nagy sikerű tolmácsolásáért, kortárszenei kompozíciók bemutatásáért, hangversenyéletünk fáradhatatlan szervezéséért, művészi pályafutása elismeréseként.

Medveczky Ádám 1941. július 15-én, Budapesten született. Először a zongorával ismerkedett meg, majd négy éven keresztül a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában ütőhangszereken tanult játszani. Tanára Schwartz Oszkár volt. 1960-ban a Magyar Állami Hangversenyzenekar üstdobosa lett, egészen 1963-ig. 1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző szakán folytatta tanulmányait, ahol tanára Kórodi András volt. 1969 és 1987 között a Magyar Állami Operaház korrepetitori tisztégét töltötte be. 1987 és 1996 között szintén a Magyar Állami Operaház alkalmazásában állt, ám már nem mint korrepetitor, hanem mint karmester, s Mozart Cosě fan tutté című művének vezénylésével debütált. 1991-ben az Operaház fő-zeneigazgatója is lett. 1987-től a Magyar Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjének nevezték ki. 1971-ben Olaszországba utazott, ahol Franco Ferrara mesterképzőjén vett részt. 1974-től kezdődően a Zeneművészeti Főiskolán tanított, ahol docensi kinevezést kapott. 1997-től a Győri Filharmonikus Zenekar karnagya.

OROSZ ISTVÁN Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész, a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének egyetemi tanára történelmi pillanatokat maradandóan megőrző műveiért, sajátos karakterű, klasszikus hagyományokban gyökerező, határainkon túl is nagyra becsült, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként.

Orosz István (Kecskemét, 1951. október 24.) A Magyar Iparművészeti Fõiskola grafika szakán szerzett diplomát 1975-ben. A hetvenes évek második felében díszleteket tervezett, majd animációs filmeket kezdett készíteni a Pannónia Filmstúdióban. Autonóm és alkalmazott grafikával – elsősorban plakáttal és illusztrációval – pályája kezdete óta foglalkozik. Munkáival rendszeresen részt vesz nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon és filmfesztiválokon.

REIGL JUDIT festőművész az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként (a művésznő a díjat később veszi át).

Reigl Judit 1923-ban született Kapuváron. 1941 és 1946 között Szőnyi István növendéke a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1946-ban két éves római ösztöndíjjal érkezett Olaszországba, ahonnan a megváltozott magyar politikai viszonyok miatt 1948-ban haza kellett térnie. 1950-ben többszöri próbálkozás után sikerült Franciaországba jutnia, ahol azóta is él és dolgozik. Reigl Judit párizsi művein a szürrealizmus hatása érzékelhető, amely felkeltette a „szürrealisták pápája”-ként emlegetett André Breton figyelmét is. Breton, akire nagy hatással voltak Reigl festményei, szuperlatívuszokban beszélt a fiatal festőművészről, és „ hatalmas dolgok beteljesedését” jósolta neki.
Alkotói korszakok: Szürrealizmus (1948-53), Automatikus Írás (1953-54), Robbanás (1955-57), Dominancia-központ (1958-60), Jelenlét (1958-59), GuanoTömbírás (1959-65), A súlytalanság élménye (1965-66), EmberLepel,dekódolás (1972-73), Folyamat (1974-85), Bejárat – KijáratSzemben…(1988-90), Egy test többes számban (1999-94), Megfizethetetlen test (1999-2001), New York, szeptember 11 (2001-)

RÓFUSZ FERENC Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas animációs- és rajzfilmrendező az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért.

Rófusz Ferenc Budapesten született 1946-ban. Már általános iskolás korában érdeklődött a filmkészítés iránt, ezért a Dési Huber István-ról elnevezett rajzkörbe és a Ferenczy szakkörbe járt. Később a Mafilmnél kezdett el dolgozni, mint díszletfestő és trükkfilmrajzoló. 1968-ban felvételizett a Pannónia Filmstúdióba. Ő is – akár csak Jankovics Marcell – fázisrajzolóként, majd kulcsrajzolóként, később anmimátorként dolgozott. Közreműködött az 1973-ban bemutatott János vitéz elkészítésében. Majd Jankovics Marcell mellett, társrendezőként a Gusztáv sorozatot készítette. Első önálló animációs filmjét, melynek címe a Kő volt, Nepp József ötlete alapján készítette 1974-ben. Következő alkotása a háromperces A légy 1981-ben Oscar-díjat kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában.

SÁNDOR GYÖRGY Jászai Mari-díjas előadóművész, "humoralista" rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszínű intellektuális humorral átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként;

Sándor György (Budapest, 1938. április 4.) Budapesti zsidó családban született, 1978-ban dr. Jelenits István hatására katolizált. („…amióta katolizáltam, azóta vagyok öntudatos zsidó.”) Édesapja munkaszolgálatos katonaként halt meg. Előadói pályáját Kaposváron kezdte 1957-ben. 1958-ban vették föl a Színművészeti Akadémiára. Saját bevallása szerint onnan tehetségtelenségére hivatkozva rúgták ki. 1959-ben elszegődött az egri Gárdonyi Géza Színházba bútorosnak, ahol kisebb szerepeket is eljátszott. 1960-tól a Petőfi Színházban, 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető és segédszínész. Első előadóestje 1964-ben volt az Egyetemi Színpadon, „Emlékszem még nagyanyámra” címmel. Sikeresen alakította a televíziós kabaré kifejezésrendszerét. Publikált többek között az Új Magyarország és a Magyar Nemzet napilapokban, és a Hócipő-ben. Nagy Bandó Andrással nyolc estén át beszélgetett a Pécsi Harmadik Színházban. A beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent.

SZABADOS GYÖRGY Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert műveléséért, műfajok sokaságát érintő, folyamatos alkotói, zeneszerzői munkásságáért.

Szabados György 1939-ben született Budapesten. Zenei világa kezdetben a free dzsesszhez állt közel, ő készítette az első ilyen stílusú zenei felvételt Magyarországon 1964-ben. Nyolc év múlva együttesével megnyerte a San Sebastian-i nemzetközi dzsesszfesztivál free kategóriájának nagydíját, azonban a műfajt akkor még kevéssé értő magyar közönség előtt botrányba fulladt előadása az Erkel Színházban. 1974-ben jelent meg első önálló lemeze, 1975-től közel egy évtizedig játszott a Kassák Klubban, ahol megalapította a Kortárs Zenei Műhelyt. 1983-ban megalakította a Magyar Királyi Udvari Zenekart (MaKUZ), ami zenei tevékenységének szimbóluma is, öt évvel később létrehozta a Szabad Zene Nyilvánossága (SZAZEN) klubot. Írt balettet Markó Iván, táncoperát Nagy József koreográfiájára, szertartászenét, Jelenés című művét a honfoglalás millecentenáriumára, az Elégia 56-ot az 1956-os magyar forradalom évfordulójára komponálta, szólózongora- és zongoradarabokat is jegyez.

VIDNYÁNSZKY ATTILA Jászai Mari-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért.

Vidnyánszky Attila 1964. március 8-án született a kárpátaljai Beregszászon. Gyerekkorát a városhoz közeli Nagymuzsalyon töltötte. 1985-ben bölcsészdiplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetemen, magyar-történelem szakon. Két évig a Nagymuzsalyi Középiskolában tanított, majd felvételt nyert a Kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Itt 1992-ben szerzett rendezői diplomát, emellett 1990-től egészen 1997-ig színészmesterséget oktatott az intézményben. 1992-ben alapító igazgatója volt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak, aminek 1993-ban művészeti vezetője lett, napjainkban pedig főrendezőként segíti a színház munkáját. Magyarországon 1999-től a régi Nemzeti Színházban, 2000-től a Pesti Magyar Színházban állított színpadra darabokat. 2004-től egy évig a Magyar Állami Operaház vezető rendezője volt. 2006 januárjától a Csokonai Színház művészeti vezetője, 2007 áprilisától ugyanott megbízott igazgató volt.

Megosztott Kossuth-díjban részesül SZARKA TAMÁS zeneszerző, költő és SZARKA GYULA zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért.

-mi